3. Új iparpolitikai trendek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utóbbi évtized(ek)ben néhány trend kialakult, illetve felerősödött az iparban és az iparpolitikában. Az egyik ilyen az ipar és a szolgáltatások összefonódása, az ipar „szervitizációja”. Az ipari vállalatok a legtöbbször már megoldásokat nyújtanak a fogyasztóknak termékek helyett, így elmosódnak a határok gyártás és szolgáltatás között (ezzel ezek mérése is bonyolultabbá válik). A termékek hozzáadott szolgáltatástartalmát a vállalat vagy maga állítja elő, vagy kívülről szerzi be. Az új ipari technológiák nemcsak a gyártott termékek szolgáltatástartalmát növelték meg, de azok komplexitását is (Pelle és Somosi, 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az újfajta technológiákhoz kapcsolódik az Ipar 4.0 fogalma (robotizáció, dolgok internete, 3D-nyomtatás, kiberbiztonság, mesterséges intelligencia stb.). Ez a termelés minden fázisát érintő új modell (Kovács, 2017), ami az üzleti szektort, a kormányzatot és a társadalmat is reagálásra készteti (Pelle és Somosi, 2019). Az Ipar 4.0 hatásaként a digitális átalakulás tovább segíti az úgynevezett „gyártó gazdaságok” (factory economies) integrációját a globális értékláncokba (Szalavetz, 2020). Ilyenek a munkaintenzív folyamatokra specializálódott visegrádi országok is, ahol az Ipar 4.0 legfőbb képviselői a külföldi (főleg autóipari, elektronikai) nagy cégek (Éltető és Sass, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1.1. táblázat az Ipar 4.0 néhány elemének alkalmazását mutatja be a vállalati szférában az OECD statisztikái alapján. Látható, hogy vannak technológiák, amikkel kevésbé élnek a cégek és látszik a fejlődés is az elmúlt évtizedben. A spanyol cégek nincsenek jelentősen lemaradva az EU-átlagtól, kivéve a német vállalatoktól például a 3D-nyomtatási és felhőalapú szolgáltatásokban. A nagy sebességű internet használatában viszont a spanyol cégek a németeknél is jobbak. A vállalati méret szerepe jelentős az Ipar 4.0 esetében, a nagyvállalatok sokkal inkább alkalmazzák, mint a kisebbek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1.1. táblázat. Az Ipar 4.0 egyes elemeinek üzleti alkalmazása a feldolgozóiparban, %
2023
EU27
ES
HU
GER
Online rendelés, foglalás honlapon
14,77
15,09
15,19
15,28
Legalább 100 Mbit/s letöltésű net
56,15
76,03
43,15
57,72
ERP-rendszer (erőforrás -tervezés)
53,63
61,87
41,82
62,17
CRM (ügyfélkapcsolat-kezelés)
23,79
24,14
19,34
27,57
Felhőalapú szolg.-vásárlás
44,96
27,27
46,09
42,73
3D-nyomtatás
11,60
8,40
6,80
18,02
IoT (dolgok internete, 2021-es adat)
29,60
27,80
22,14
35,70
Bármilyen IKT-képzés a foglalkoztatottaknak az elmúlt évben, (2021)
21,51
16,99
17,55
27,82
2014
Honlap, online rendeléssel vagy foglalással
10,69
7,44
11,22
8,90
ERP-rendszer (erőforrás-tervezés)
42,88
43,28
20,22
53,05
CRM (ügyfélkapcsolat-kezelés)
31,38
34,91
12,46
50,62
Felhőalapú szolg.-vásárlás
17,15
12,66
5,68
9,78
Forrás: ICT Access and Usage by Business, OECD
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A harmadik fontos trend a klímaváltozás hatására kialakuló „zöldítés”, a zöld iparpolitika, fenntarthatóság, körforgásos gazdaság előtérbe kerülése. Az új iparpolitika célja, hogy „gazdaságaink és társadalmaink fenntartható strukturális átalakulását a fenntartható emberi fejlődés irányába terelje a Covid–19 utáni időszakban” (Ferranini et al., 2021, 1).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenntartható fejlődés Rodrik (2014) szerint a nem megújuló erőforrások fenntartható használatán alapul, és teljes mértékben internalizálja a környezeti költségeket. Zöld iparpolitika minden olyan kormányzati intézkedés, amely „az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony gazdaság irányába történő strukturális átalakulás felgyorsítását célozza oly módon, hogy egyúttal a gazdaság termelékenységének növelését is lehetővé teszi” (Altenburg és Assmann, 2017, 11.). A fenntartható fejlődés elérése érdekében össze kell kapcsolni a termelékenységi kritériumot az erőforrás-hatékonysággal. Míg az előbbi a gazdasági szerkezetváltás révén elérhető magasabb termelékenységre helyezi a hangsúlyt a növekedés és a jólét növelése érdekében, addig az utóbbi a gazdasági fejlődés és a jólét függetlenítését célozza az erőforrások kimerülésétől és a hulladéktermeléstől (Éltető és Ricz, 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A negyedik, iparpolitikát befolyásoló trend a lassuló, stagnáló globalizáció. Sokan deglobalizációról beszélnek, de Seifermann (2022) adatelemzése szerint egyedül a nemzetközi tőkebefektetés (FDI) csökkent, más adat nem igazolja a globalizáció visszafordulását. Mindenesetre érezhető egy bizonyos fokú befelé fordulás, reginalizálódás, lokális termelést, protekcioniszmust előtérbe helyező retorika. A következőkben látni fogjuk az EU hasonló céljait a stratégiai függetlenedés elve miatt.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave