Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok VI.
›
Visszajelzések, gondolatok: Vállalkozás a digitális korban
›
2. Saját kutatások
›
2.1. Hogyan kapcsolhatóak ezek az eredmények Szerb László tanulmányához?

2.1. Hogyan kapcsolhatóak ezek az eredmények Szerb László tanulmányához?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. Ökoszisztéma-alapú megközelítés. A tanulmányhoz hasonlóan az általunk kialakított modell is ökoszisztémába beágyazva világít rá a leggyakrabban előforduló problémákra, amikor azokat nem csak a vállalaton belül keresi. És bár a vállalatokon belül is bőven vannak területek, ahol gyakoribbak a kihívások a kevésbé fejlett országokban, a legnagyobb különbségek mégsem ezen a szinten, hanem a vállalatközi kapcsolatok szintjén jelentkeznek. Ezek a kapcsolatok lehetnek például a technológiát szolgáltató és azt igénybe vevő felhasználók között, a vevők és a gyártók között, akik között a vásárlási tranzakció zajlik, de lehetnek a technológiát előállító cégek közötti is. Ha a partnerek nem bíznak egymásban, akkor az együttműködés nehézkes és költséges lehet, akármilyen platformon keresztül zajlik is. Bár a digitális vállalkozói ökoszisztémát digitalizációval kapcsolatos adatok ragadják meg, ezeken keresztül ez a bizalmi probléma átüthet. Akár az is elképzelhető, hogy a Szerb-tanulmányban szereplő, Európa elmaradott régióiban talált gyenge digitális pénzügyi pillért is részben a bizalmatlanság magyarázza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy példa. A minap e kutatás következő lépéseként interjút készítettünk egy multinacionális vállalatnál. Az interjúalany állítása szerint a partnercégeknél tett látogatások során sokszor találkoznak olyan megoldásokkal, amelyeket náluk is jól lehetne hasznosítani. Ugyanakkor részletesebb dokumentációt senki nem hajlandó a másikkal megosztani (és tegyük hozzá, hogy ez a szituáció még vállalatcsoporton belül is előfordul). Míg a nagyvállalatoknak van rá erőforrásuk (pénzbeli és humán), hogy a bizalmatlanságot ellensúlyozandó kikísérletezzék saját megoldásaikat, a kkv-knál nincs ilyen lehetőség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. Az egyének felkészültsége vs. digitális írástudás. A tanulmányban azonosított másik gyenge pillér a kelet-közép-európai régióban a digitális írástudás, ami jól visszavezethető az oktatási rendszer hiányosságaira, és ami a cégeknél dolgozó munkavállalóknál és a felhasználóknál egyaránt megjelenik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Talán érdemes ezt a részt az interjúalany azon kérdésre adott válaszával zárni, hogy a kkv-knak mit kellene digitalizáció terén tenniük. Azt mondta, hogy semmit. Véleménye szerint olyan nagy hatékonysági tartalékok vannak a kkv-k működésében, hogy a digitalizációtól várt előnyöket sokkal kisebb erőfeszítéssel el tudják érni folyamataik egyszerű racionalizálásával, a veszteségek kiszűrésével. Ugyanakkor azt javasolta, hogy érdemes a gépeket szenzorokkal felszerelni és megpróbálni az adatok elemzését, hogy a hatékonysággal kapcsolatos erőfeszítéseket ezzel tudják támogatni. Ahhoz azonban, hogy elemezni tudják ezeket az adatokat, szakemberekre van szükség. És az a tapasztalat, hogy ezeket a szakembereket többnyire a multinacionális cégek szívják fel (erre még hamarosan visszatérek). Bár ez az észrevétel nem a vizsgálat tárgyát képező digitális vállalkozóra vonatkozik, a hazai helyzet megismeréséhez hozzátartozik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül röviden rátérnék egy másik kutatásra, melynek témája egy iparági szintű digitális index kidolgozása, hogy lehetővé váljon az iparágak összehasonlítása vagy például egy iparág működésének feltérképezése több országban. A kutatás, amelyet Losonci Dáviddal és Lászlófi Ádámmal együtt végzünk, csak az Európai Unió országaira terjed ki. Ez a munka jó betekintést engedett számunkra az indexképzés nehézségeibe: megtalálni a megfelelő adatforrást, a megfelelő éve(ke)t, amikorra minden adat rendelkezésre áll, meghatározni a számítás módszertanát, kezelni az adathiányok okozta problémákat, ellenőrizni és értelmezni az eredményeket, hogy egyáltalán hitelesek, megbízhatóak-e. Ezeken a lépéseken a tanulmány alapján Szerb László is végigment.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az általunk DICI-nek nevezett index (Digital Industry Competitiveness Index) három alindexből épül fel. A felkészültség-alindex a hagyományos digitális technológiákat (ERP, CRM, ICT-biztonság, IT-infrastuktúra, e-business), az érettség az Ipar 4.0-technológiákat (pl. ipari és szolgáltató robotok, 3D-nyomtatás, adat és elemzés, felhő, mesterséges intelligencia, konnektivitás és automatizáció), az ember/szervezet pedig a puha tényezőket (pl. ICT-képességek, kultúra, stratégia, vezetés, szervezet) tartalmazza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ami a 5.3. táblázatból kiolvasható, hogy az autóipar többé-kevésbé megfelel a DESI-mutatók által kijelölt pozícióknak. Vannak azonban eltérések, amit pirossal és zölddel jelöltünk az utolsó oszlopban. A V4-országok például sokkal jobban szerepelnek, mint az általános DESI-rangsorban (lásd zöld háttér). Még Magyarország is valamivel jobb, bár nálunk a pozíciójavulás marginális. Ez az eredmény jól alátámasztható azzal, hogy a V4-országokban az autóipar részesedése kifejezetten magas. Mivel az autóipari cégeken belül a gyártás nagy része ezekben az országokban zajlik, ezért e vállalatcsoportok számára fontos, hogy az kellően hatékony és termelékeny legyen. Németország mint Európa legnagyobb autógyártója is jobban szerepel az autóipari rangsorban. Talán ugyanezzel magyarázható a rangsorban hátrébb csúszott országok pozícióváltozása. A pirossal szereplő országokban az autóipar viszonylag kis kapacitásokkal van jelen, ezért valószínűleg nem kiemelt célkitűzés az ott lévő egységek digitális fejlesztése.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.3. táblázat. A digitális iparági versenyképességi index (DICI) alindexei és a DICI értéke a DESI-értékekkel összevetve az eurpópai járműiparban (20 ország)
 
Felkészültség
Érettség
Ember és szervezet
DICI
DESI EU27
Ország
alindex
rangsor
alindex
rangsor
alindex
rangsor
index
rangsor
igazított
Kül.
Bosznia-H.
0,55
20
0,26
6
0,43
9
0,41
11
–
–
Bulgária
0,55
18
0,17
19
0,41
15
0,38
19
19
0
Csehország
0,65
4
0,30
3
0,49
4
0,48
4
13
9
Németo.
0,71
2
0,27
5
0,55
3
0,51
2
8
6
Dánia
0,72
1
0,30
2
0,41
16
0,48
5
1
–4
Észtország
0,58
14
0,18
17
0,38
19
0,38
18
5
–13
Görögo.
0,52
23
0,17
18
0,37
20
0,35
22
18
–4
Franciao.
0,64
5
0,23
12
0,42
13
0,43
7
7
0
Horváto.
0,55
21
0,21
16
0,34
21
0,37
20
14
–6
Magyaro.
0,59
12
0,23
13
0,41
14
0,41
13
15
2
Írország
0,55
19
0,26
7
0,43
10
0,41
12
4
–8
Olaszo.
0,60
11
0,26
8
0,42
12
0,42
9
12
3
Litvánia
0,59
13
0,16
21
0,47
5
0,40
15
9
–6
Lettország
0,56
16
0,17
20
0,31
23
0,35
23
11
–12
Hollandia
0,65
3
0,24
11
0,34
22
0,41
14
2
–12
Norvégia
0,58
15
0,22
15
0,40
17
0,40
16
–
–
Lengyelo.
0,61
9
0,22
14
0,43
8
0,42
10
17
7
Portugália
0,64
6
0,24
9
0,46
7
0,45
6
10
4
Románia
0,49
24
0,12
23
0,22
24
0,28
24
20
–4
Szerbia
0,55
17
0,12
24
0,46
6
0,38
17
–
–
Svédország
0,63
7
0,28
4
0,56
2
0,49
3
3
0
Szlovénia
0,62
8
0,34
1
0,61
1
0,52
1
6
5
Slovákia
0,61
10
0,24
10
0,43
11
0,42
8
16
8
Töröko.
0,54
22
0,15
22
0,40
18
0,36
21
–
–
MIN
0,49
0,12
0,22
0,28
MAX
0,72
0,34
0,61
0,52
AVG
0,59
0,22
0,42
0,41
Megjegyzés: a három alindex és a DICI oszlopában a színes cellák a top 3 országot mutatják. A DESI-oszlopban a zöld értékek azt jelzik, hogy az adott országok a DICI-ben sokkal jobban teljesítenek, a pirossal jelölt országok DICI-értéke pedig sokkal rosszabb, mint a teljes ország DESI-értéke
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek a kutatásnak a legfontosabb hozzáadott értéke Szerb László tanulmánya kapcsán talán az, hogy érdemes a gazdaságokat nagyon sokféle szemszögből, metszetben vizsgálni. Minden egyes metszet új betekintést ad és értékes inputként szolgálhat a döntéshozók számára.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave