1. Bevezetés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_829/#m1297trend_6_829 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_829/#m1297trend_6_829)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_829/#m1297trend_6_829)
A második világháborút követő évtizedekben az olasz kormányzatok roppant erőfeszítéseket tettek az észak-déli különbségek mérséklése érdekében. A nagy volumenű támogatások mellett és az iparosítást célzó központi beruházási programokon túlmenően a döntéshozók leginkább a déli régiók (Mezzogiorno) elszigeteltségének megszüntetésében, az észak-déli összeköttetés megvalósításában látták a kiutat: a jelenlegi olasz autópályarendszer több mint a fele a hatvanas–hetvenes években épült fel. A fejlesztési programok egyik zászlóshajója a Milánót Nápollyal összekötő Autostrada del Sole volt. Az eredmény közismert: a felzárkózás helyett drámaian nőtt az észak-dél polarizáció (Cosci és Mirra, 2018).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_830/#m1297trend_6_830 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_830/#m1297trend_6_830)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_830/#m1297trend_6_830)
Az olasz és később az európai szintű regionális fejlesztési, felzárkóztatási programok kudarcainak, a felzárkózás elmaradásának elemzése évtizedekig foglalkoztatta a regionális fejlődéssel foglalkozó közgazdászokat (például Cosci és Mirra, 2018; Krugman, 1991; Martin, 1998). Kutatásaikból kiderült: amennyiben a fejlesztések a régiók közötti tranzakciós költségek csökkenését eredményezik, a felzárkóztatást célzó beruházások hatása az eredeti céllal éppen ellentétes lesz. Az agglomerációs hatások erősödnek, a jövedelemegyenlőtlenségek növekednek (Martin, 1998).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2025): Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_831/#m1297trend_6_831 (2025. 12. 05.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2025. Trendek és töréspontok VI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_831/#m1297trend_6_831)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2025). Trendek és töréspontok VI.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641122.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1297trend_6_831/#m1297trend_6_831)
Ez történt Olaszországban is, és ez történik évtizedekkel később, egy másik, a tranzakciós költségeket talán minden korábbinál nagyobb mértékben csökkentő (Goldfarb és Tucker, 2019) technológiai forradalom, a digitalizáció idején. Szerb (2025) irodalomáttekintése említ néhány tanulmányt, amelyek bemutatják, hogy milyen egyenlőtlenül oszlanak el a digitalizáció pozitív hatásai (lásd erről még: Chattergoon és Kerr, 2022), milyen naivitás abban reménykedni, hogy a digitális technológiák térhódításától felgyorsul a periféria felzárkózása, csökken a fejlettségi szakadék és az esélyek úgymond „demokratizálódnak”. Témánkhoz közvetlenül az a tévhit kapcsolódik, hogy a digitális technológiák „demokratizálják a vállalkozást” (Aldrich, 2014).