Vannak területek, ahol jelentős ráfordításokkal ugyan, de gyorsan és látványosan kalibrálhatók a fejlettségi mutatók (ilyen a digitális infrastruktúra), és van, ahol évtizedes, konzisztens és kevéssé látványos erőfeszítések vezetnek csupán eredményre (ilyen a humán tőke és a digitális írástudás). Azt is vegyük figyelembe, hogy még ha a digitális ökoszisztéma e kevésbé gyorsan és látványosan alakítható összetevőjével foglalkozna is a hazai szakpolitika, akkor sem haladnánk előre a tudásalapú vállalkozásokra épülő, minőségi növekedésen alapuló felzárkózás megalapozásában. Ehhez a vállalkozói oldal felől közelítve kellene a digitális vállalkozói ökoszisztémát fejleszteni, mint tette ezt nagyon tudatosan Észtország és teszi ezt újabban Litvánia. A balti országok vállalkozási ökoszisztémájának fejlettségét érzékeltető, esetenként a fejlett országokban mért értékeket is felülmúló mutatószámok nem egyik évről a másikra alakultak ki, hanem hosszú évtizedek konzisztens fejlesztésének eredményeként. Egyetlen példa: 2023-ban az egy főre jutó kockázatitőke-befektetés 12 euró volt a közép- és kelet-európai (KKEU) régióban,1 78 euró Európában, ellenben Észtországban ugyanez az adat 310, Litvániában 112, Csehországban 17, Magyarországon pedig 7 euró (Dealroom és Atomico, 2024). Ezek a megfontolások jól mutatják a DEE-index egyik legnagyobb értékét, a szűk keresztmetszetekért történő büntetés módszertani megközelítésének megalapozottságát.

A magyarországi helyzetképről szóló bevezetőjében Szerb a hazai vállalkozói ökoszisztémát elemző szakirodalom és egyéb felmérések megállapításai közül válogatva jó néhány általános problémát említ meg. Az egyik, a StartupBlink Startup Ecosystem Reportja szerint, az informatikai szakemberek szükségesnél alacsonyabb száma, ami – idézi Szerb – részben a tehetségek elszipkázásának következménye. Bár erről, mint Szerb irodalomáttekintéséből kiderül, vita folyik, hogy kevés, elegendő vagy éppen előnyösen sok informatikai szakemberrel rendelkezik-e Magyarország, hozzászólásom utolsó részében az „elszipkázás” egy másik aspektusával foglalkozom. Azt állítom, hogy bár a képzett munkaerő kivándorlása kétségtelenül aggasztó mértékű és egyre nagyobb méreteket ölt,2 a hazai digitális vállalkozói ökoszisztéma fő problémája nem az IT-szakemberek „elszipkázása”. Ami igazán elgondolkodtató, az maguknak a digitális vállalkozásoknak az elvándorlása.