Tátrai Szilárd: A nézőpont a nyelvi megismerésben
›
4. A diskurzus perspektiváltsága: figyelemirányítás narratív és lírai szövegekben
›
4.2. Műfaj és nézőpont a narratívákban
›
4.2.2. Beégésem története
›
4.2.2.2. A beégéstörténetek narratív sémái

4.2.2.2. A beégéstörténetek narratív sémái

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy korábban említettük (→ 4.1), a történetek létrehozása és befogadása azon alapul, hogy a résztvevők hogyan képesek megkonstruálni (i) a történetek szereplőinek a fizikai és társas világát, amelyben az események és a történések nyomon követhetők, továbbá hogyan képesek megalkotni ehhez kapcsolódóan (ii) a történetek szereplőinek a mentális világát, amelyben a szereplők dinamikusan alakuló tudati beállítódásai követhetők nyomon. Ebben a vizsgálatban a történetek mentális világának konstruálódására összpontosítunk. A fizikai és a társas világ jellemzőit csak röviden, a teljesség igénye nélkül említjük meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A történetelbeszélések fizikai és társas világa szorosan összefonódik. Egyfelől a szereplők célirányos cselekedetei és mindaz, ami velük történik, a fizikai világban kap teret és időt. Másfelől a szereplők nem pusztán fizikai entitásokként jelennek meg a történetben, hanem a társas (szociokulturális) viszonyaik is hozzáférhetővé válnak. A történetek fizikai világára vonatkozó vizsgálataink azt mutatták, hogy azok megkonstruálása során a tér- és időbeli tájékozódás referenciális központját a történetmondó a saját aktuális pozíciójáról viszonylag gyakran helyezi azt át a történet szereplőire (vö. Laczkó–Tátrai 2015c). A társas világ megkonstruálása szempontjából pedig az jelent meg meghatározó tényezőként, hogy a referenciális központ meglehetősen gyakran áthelyeződik az elbeszélt én-re, aki jellemzően a történet központi szereplőjeként jelenik meg (l. részletesen Laczkó–Tátrai 2015c).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy fent szó esett róla, a történetek megkonstruálásban nemcsak azt kell megérteni, hogy a szereplők milyen cselekvéseket hajtanak végre a történet fizikai és a társas világában. Ugyanilyen lényeges szempont az is, hogy mi zajlik eközben az elméjükben: hogyan viszonyulnak mentálisan az őket körülvevő világhoz, mit gondolnak, mit éreznek, mit akarnak, és mit mondanak azzal kapcsolatban. Eszerint a narratív diskurzus résztvevői mind a belső (mentális), mind a külső (fizika és társas) világ feldolgozását végrehajtják. Utóbbi úgy történhet meg, hogy a tudatosság szubjektumaként, akihez a tudat aktív működése (az érzékelés, a gondolkodás, az akarat és a beszélés) kötődik, nem a történetmondó, hanem a történet adott szereplője jelenik meg (→ 4.1). Ez a fajta perspektivizáció (vö. Sanders–Spooren 1997; Tátrai 2005, 2015a), vagyis kontextusfüggő kiindulópontként a szereplők tudati beállítódását működésbe hozó nézőpont-áthelyezés teszi hozzáférhetővé, megérthetővé a történet mentális világát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elemzett narratívákban a mentális világ megkonstruálása műfajspecifikus vonásokat mutat: egy történet akkor értelmezhető beégésként, ha annak szereplői (a beégés elszenvedője és annak tanúi) ezt akként is dolgozzák fel. A beégésről szóló történetek általános sémája ennélfogva a következőképpen írható le:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(i) A központi szereplő (jellemzően az elbeszélt én) egy eseményt, amelynek aktív részese volt, úgy él meg, hogy abban ő nevetségessé vált más szereplők előtt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elemzések egyfelől azt mutatják, hogy a beégésnarratívák (i)-ben vázolt sémája eltérő mértékben és eltérő módokon kaphat nyelvi kifejtettséget, kidolgozást a különböző megvalósulásokban. Másfelől az elemzések arra is rávilágítottak, hogy a beégés megkonstruálása az általános séma keretében többféle specifikus narratív sémához igazodhat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 216 narratívából 129 a „tévedések vígjátékának” sémáján alapul, amelynek lényegi összetevője, hogy a szereplők eltérően interpretálják az adott szituációt. Ezen belül is a legjellemzőbb a „tévedésem vígjátéka” alséma, amely a következőképpen jellemezhető:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(ii) A központi szereplő (jellemzően az elbeszélt én) nem adekvát módon interpretál egy adott szituációt, és az ebből következő cselekvése nevetségessé teszi őt mások előtt, amellyel önmaga is szembesül.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „tévedésem vígjátéka” (ii)-ben vázolt sémája nagy számmal, 108 megvalósulással képviseltette magát az általunk kijelölt, 216 narratívát tartalmazó nyelvi mintában. A nem adekvát értelmezést eredményező szereplői perspektívát, azaz a protagonista tudati beállítódását az olyan vélekedést kifejező igealakok tehetik explicitté, mint például a nem tudtam, gondoltam, azt hittem, úgy tűnt [a számomra], illetve metonimikus figyelemáthelyezéssel például a rájöttem, észrevettem, eszembe jutott, kiderült [a számomra].
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(38a)
Egyszer csak a tanárnő, megszakítva a sorrendet, hozzám fordul:
– Te Péter vagy, ugye?
A névsorban előttem két Péter is volt, s hirtelen azt hittem, összekever valamelyikükkel.
– Nem, illetve igen.
(38b)
Láttam a két wc ajtót egymás mellett az elsőn női figura, automatikusan nyitottam be a másikba. Legnagyobb megrökönyödésemre egy csomó nő mosta ott a kezét éppen. Ugyanis 2 női mosdó van egymás mellett. De ezt én nem tudtam, hanem átkoztam magam, hogy hogy nézhettem el az ábrát, hátraléptem és elegáns mozdulattal benyitottam a másikba is. Természetesen a hátam mögött két tinilány jött befelé vihogva. Ezenkívül 2 férfi egy takarítónő és egy biztonsági őr volt tanúja az esetnek.
(38c)
[Egy férfi intim együttléte a szomszédasszonnyal, annak lakásában] motoszkálás hallatszik (gyerek? férj?), legerjedés, semmi különös, felgerjedés, motoszkálás, semmi különös, felgerjedés …. és így tovább1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek a szereplő ’én’-hez lehorgonyzódó igealakok, mint az azt hittem a (38)-ban vagy a láttam és a nem tudtam a (38b)-ben, olyan kontextualizációs utasításokként, azon belül is reflexív kontextualizálókként működnek (→ 3.2.2, 3.3.2), amelyek a történet mentális világának a megkonstruálásához és ezen keresztül a történet beégésként való értelmezéséhez nyújtanak nyelvi fogódzót. Ám a séma ezeknek a kontextualizációs utasításoknak a hiányában is működtethető, ahogy azt a (38c) is mutatja, ahol a (gyerek? férj?) közbeékelés értelmezhető a szereplő én tudati beállítódását érvényre juttató szabad függő gondolatként (l. ehhez Csontos–Tátrai 2008: 89–92; vö. még Short 1994; Kocsány 1996).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „tévedések vígjátékának” másik alsémája, amely „kvázilebukás”-ként nevesíthető, a következő:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(iii) Más szereplő vagy szereplők interpretálnak nem adekvát módon egy szituációt, amiben a központi szereplő (jellemzően az elbeszélt én) nevetségesnek tűnik föl.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „kvázilebukás” (iii)-ban vázolt sémájához 21 megvalósulás tartozik a vizsgált nyelvi anyagban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(39a)
fogalmam sincs, mire gondolhatott (eleg erdekes lehet, hogy a hangokat hallja, aztan meg semmi), vegül is az is meglehet, hogy nem hallott, nem latott, nem gondolt semmit (bar nem hiszem), en akkor is ugy ereztem, hogy leegtem.
(39b)
helyszín: repülőtér
szereplő főnök, jómagam,
mindketten kicsípve, mint István névnapja alkalmából, várjuk az Amerikából érkező kollegát, a céget (alig 8 fős) képviselő delegátusaként, várakozás, unatkozás, főnök rá akar gyújtani készségesen elmegyek a trafikba magamnak újságot, főnöknek cigit venni, már útban a mozgólépcsőn lefele jut eszembe: opssz főnöknél semmi tűzszerszám (mindent az irodában hagyott, ezért is olyan ideges) sebaj csináltam már ilyet 3 lépcsőfok szemben a mozgólépcsővel, csak gyorsabban kell szedni a lábakat, mint ahogy az lefele megy félsiker: fent vagyok, de csak az éjfekete gumiszönyegen tett térdelés után, a pilóták a Snack bar-ban ezerrel röhögnek, én meg kénytelen vagyok fekete térdekkel fogadni a kollégát, akire olyan nagyon jó benyomást akarunk tenni, aki ráadásul akkor érkezik meg, amikor főnök (aki megismerné emberünket) nem bírja tovább és kimegy (immáron 3-szor cigizni), szóval meg kell kérdeznem minden a leírásnak megfelelő palit, ő -e Mr X (táblát azért nem csináltunk, mert úgy volt, hogy majd a főnök felismeri), másodikra sikerült is meglelnem Mr X-et, csak egy kis mosoly futott át a száján térdeim láttán
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nem adekvát vélekedést kifejező igealakok ebben az esetben más szereplőkhöz kötődnek, és ugyancsak a történet mentális világának megértésében szerepet kapó kontextualizációs utasításokként működnek, ahogy ez a (39a)-ban részles metapragmatikai reflexió tárgyává is válik (vö. az is meglehet, hogy nem hallott, nem latott, nem gondolt semmit (bar nem hiszem)). Ám a másik inadekvát vélekedése a szituációt illetően implicit is maradhat. Ahogy az a (39b)-ben látható (vö. egy kis mosoly futott át a száján térdeim láttán), arra sok esetben csak következtetni lehet. A (39a) és a (39b) abból a szempontból is szembeállítható, hogy amíg előbbiben nyelvi kidolgozást kap, hogy a szereplő én beégésként értelmezi az átélteket (vö. en akkor is ugy ereztem, hogy leegtem), addig utóbbiban a szereplő én érzései is implicitek maradnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amíg a (iii) megvalósulásai csupán kvázi lebukásnak tekinthetők, az úgynevezett „valódi lebukás” is beégést eredményezhet, amelynek a sémája a következő:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(iv) A központi szereplő úgy válik nevetségessé, hogy mások rajtakapják egy részükről negatívan értékelt cselekvésen.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „valódi lebukás” (iii)-ben vázolt sémáját csupán 5 megvalósulás képviseli a vizsgált nyelvi anyagban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(40)
Egy időben én is a fénymásológépek rabja voltam: nagy előszeretettel másolgattam a melleimet. […] Volt, hogy nekem is beragadt a mellkép és a szerelőfiú és az ott álló aggodalmaskodó főnök előtt eléggé idétlenül éreztem magam.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezekben az esetekben éppen az eredményezi a beégést, hogy a többi szereplő adekvátan értelmezi a szituációt, azaz explicitté tett vagy – mint a (40) esetében – impliciten hagyott vélekedéseik helyesnek bizonyulnak, és éppen ezért érzi úgy a központi szereplő, hogy nevetségessé vált (vö. eléggé idétlenül éreztem magam).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (ii)-ben jellemzett „tévedésem vígjátéka” mellett a beégéstörténetek másik nagyszámú megvalósulását mutató típusa az úgynevezett „bénázás”, amelynek sémája a következő:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(v) A központi szereplőnek (aki jellemzően az elbeszélt én) nem sikerül az elvárásoknak megfelelően végrehajtania egy cselekvést, és ezzel nevetségessé válik mások és önmaga előtt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „bénázás” (v)-ben vázolt sémája a 216 vizsgált narratívából 59 beégéstörténetet jellemez.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(41a)
Jon ki, lehuzott sliccel es mondja, hogy segitsek mar felhuzni, erre teljesen zavarba jottem, lehajoltam es remego kezzel elkezdtem szerencsetlenkedni. A lany egy darabig szanakozo pillantassal nezte, aztan egy „Aaa, bena vagy!” felkialtassal felhuzta es otthagyott. Nagyon hulyen ereztem magam...
(41b)
A műhelyben dolgozók közül azon szerencsések, akik abban a pár pillanatban épp kifelé, az utca irányába néztek, a következő jelenetsort láthatták:
{Valaki a látószögön kívül dúdolva közelg}
{Jégen megcsúszó cipőtalp jellegzetes halk csikordulása}
{Dúdolás hirtelen abbamaradása}
{tompa, rövid nyögés}
{Repülő alak lép be az ajtó nyílásában látható utcarészlet légterébe}
{Repülő alak vészesen gyorsan veszít magasságot, majd sikeresen landol}
{Repülő alak a műhely előtt álló Wartburg típusú személygépjármű alá csúszik}
{Zavart tekintetű fej lóg ki a Wartburg alól}
Kevésbé részletezve: becsúsztam esésem után a kocsi alá. Kikászálódtam, konstatáltam, hogy nacim két zsebe két elefantfülként fittyegett derekam két ellenpólusán – a nagyhirtelen kikapott két kéz ilyeneket tud ám okozni.
szerencsére a melósok nem nevettek.
Fetrengve nyihogtak.
(41c)
[Két barát esete egy alkoholmámoros éjszaka végén] Kérdezem a havert: „moos... mos. most mit veegyüüünk???”
Haver: „Hááát... izééé... lásssuk csak.. mi nem volt méééég... Húú, megvan.. METAXA!!! Menjé, hozzá kettőt...”
Odamegyek a pulthoz, fejemben ezzel a bonyolult elnevezéssel:
„Kérek két.... ööö... kérek két.... DETOXA-t!!!”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (41a–b) a séma prototipikus megvalósulását szemlélteti, amelyben a protagonistának egy nem nyelvi cselekvése eredményezi a beégést (ilyen még egyébiránt a (39)-be ágyazódó elbotlás a mozgólépcsőn, amely a bárban ülő pilóták szeme láttára történik). A (41c) viszont a „bénázás” egy specifikus altípusára, a beégést eredményező nyelvi tévesztésre, a nem az elvárásoknak megfelelően végrehajtott nyelvi cselekvésre ad példát, amely 9 megvalósulással van jelen a nyelvi anyagban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elemzett narratívák között megtalálhatók még az ún. „gyerekszájtörténetek” is, amelyek sémája a következő:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(vi)
Egy gyerek – a felnőttek elvárásaitól eltérően értelmezve egy szituációt – olyan információt oszt meg másokkal, amely az adott diszkurzív helyzetben kellemetlen a szülője számára.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „gyerekszájtörténetek” csak néhány, összesen 7 megvalósulással képviseltetik magukat a vizsgálati anyagban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(42)
Ötéves lehettem, vendégek voltak nálunk, és hogy ne maradjak ki teljesen az élet sűrűjéből, anyámék egy egészen kis korty bort nekem is adtak. Az élmény frenetikus lehetett, mert amikor rá pár napra anyámmal a zsúfolt közértben [...] a borospolchoz értünk
és anyám két üveg bort is bepakolt a kosárba, akkor Evadka felkiáltott:
– Jujdejó! Megin’ iszunk!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ilyen típusú narratívák a gyermek és a felnőtt szereplői perspektívák, azaz tudati beállítódások – a társadalmi normák ismeretét érintő, és általában nyelvileg nem explikált – különbözőségén alapulnak (→ 4.1.1), ahogy ezt itt a (42) is szemlélteti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az vizsgált narratívák között csak két megvalósulással képviselteti magát a beégést eredményező „kiszúrás”, amelynek sémája a következő:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(vii)
Mások olyan szituációt idéznek elő, amelyben cselekedve a központi szereplő nevetségessé válik mások előtt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (43) a „kiszúrás” sémájának a nyelvi mintán belüli két megjelenése közül az egyiket mutatja meg, amelyben a központi szereplő tudati folyamatai implicitek maradnak:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(43)
Magyar szobatársaik kegyetlen mókát eszeltek ki: éjjel, mikor az „alsó” koreai már aludt, a felső meg még tanult, leemelték a felső ágy matracát, az összes tartórugót kiszedték, majd visszarakták a matracot, amit immár csak az ágy kerete tartott. Nemsokára jön felsőágyas barátunk, nagy lendület, ágyra fel, majd ugyanazon az íven, matracostul alsóágyas társra le.
Állítólag ők röhögtek a legjobban...
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meg kell még jegyezni, hogy a 216 történet közül 13-at nem lehet beégésként értelmezni. Ez azt jelenti, hogy nem valósítják meg a beégés történetének általános (i) sémáját, azaz nem található bennük olyan szereplő, aki úgy élné meg a történteket, hogy abban ő nevetségessé vált mások előtt. Annyiban azonban kapcsolódtak a beégésekről szóló történetekhez, hogy a történetmondók a tapasztalataikat ugyancsak viccesnek szánt történetekként konstruálták meg. 4 esetben erre reflektál is az adott történetmondó (inkább hülyeség, nem égés; Nem égés, inkább sztori; nem beégés; [az előzőhöz kapcsolódva] ilyet mi is csinaltunk).
1 Az internetes topikból vett nyelvi példákat eredeti helyesírásukkal közlöm.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave