Tátrai Szilárd: A nézőpont a nyelvi megismerésben
›
5. A stílus perspektiváltsága: stílustulajdonítás hétköznapi és irodalmi diskurzusokban
›
5.2. A stílustulajdonítás szociokulturális tényezői – az empirikus vizsgálat lehetőségei
›
5.2.1. A stílustulajdonításra reflektáló megnevezések

5.2.1. A stílustulajdonításra reflektáló megnevezések

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első kérdőív kétszáz adatközlője összesen 268 különböző megnevezéssel reflektált a stílustulajdonítás folyamatára. A 3. ábra a válaszokban leggyakrabban (legalább tízszer) szereplő huszonnégy népi kategóriát mutatja be. (A lista az első kérdőív első kérdésére adott valamennyi válasz alapján készült – a 200 kitöltő minden egyes megnevezését, illetve a 12 diskurzusrészletre adott összes megnevezését figyelembe véve.)
 
3. ábra. A leggyakoribb stílustulajdonításra reflektáló megnevezések
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A leggyakrabban előforduló megnevezések mint népi kategóriák a stílustulajdonítás különböző szociokulturális tényezői közül – amelyek nem a priori, objektívnek tételezett, hanem heurisztikus tudományos kategóriák (→ 5.1.2.) – leginkább a diskurzus megalkotottságához, illetve a beszédpartnerhez való viszonyulást profilálták valamilyen aspektusból.1 A diskurzus megalkotottságához való viszonyulást helyezik előtérbe a következő kategóriák: (i) a hétköznapi (95 előfordulás), társalgási (84), illetve a tudományos (46), amelyek a (proto)diskurzusokra, előbbi két esetben a mindennapi társalgásra, illetve utóbbi esetben az irodalmi szövegre; (ii) a laza (55), kötetlen (32), könnyed (16), illetve a választékos (18), amelyek magára a megalkotottságra; (iii) az élőnyelvi (15), beszélt nyelvi (13), amelyek a diskurzus medialitására; (iv) az igénytelen (14), pongyola (13), amelyek pedig a megalkotottság értékelhetőségére reflektálnak (az igényes 8-szor fordult elő). A résztvevők egymáshoz való viszonyát profilálják a közvetlen (86), barátságos/baráti (22), informális (17), bizalmas (14), illetve a hivatalos (47), formális (34) kategóriák, amelyek arra reflektálnak, hogy az adatközlők szerint a megnyilatkozó a megformálással hogyan teszi felismerhetővé a beszédpartneréhez való viszonyulását. Emellett vannak olyan népi kategóriák, mint például a humoros (21), ironikus (13), gúnyos (11), amelyek a megnyilatkozónak a diskurzus tárgyához való szociokulturális értékviszonyulását teszik reflexió tárgyává. Az olyan népi kategóriák pedig, mint a szleng (37) és a köznyelvi (21), a nyelvváltozatok normáihoz való viszonyulást jelenítik meg stílusösszetevőként. A kutatás kiinduló nyelvi anyagaként használt diskurzusrészletek jellegével magyarázható, hogy a nyelvi konstrukciók időbeliségéhez való viszony kevésbé került előtérbe – ennek a szociokulturális tényezőnek az érvényesülésére a fiatalos (10) szolgáltat példát.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A stílustulajdonításra reflektáló népi kategóriák csoportosítása a szociokulturális tényezők heurisztikus tudományos kategóriái szerint
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A stílustulajdonításra reflektáló különböző népi kategóriák nyalábokat alkotnak, amelyek – ahogy azt az 1. táblázat mutatja – elhelyezhetők a szociokulturális tényezők absztraktabb kategóriáiban, legalábbis abban az értelemben, hogy a szociokulturális tényezők heurisztikus tudományos kategóriáival leírhatónak tűnik a stílustulajdonításra reflektáló, a beszélők tudásából előhívott minősítő elemek nyalábokba rendeződése. E stílusminősítő elnevezések ugyanis a szociokulturális tényezők különböző fogalmi összetevőit, tartományait nevezik meg laikus, intuitív módon (az 1. táblázat a legalább háromszor előforduló megnevezéseket tartalmazza).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A stílustulajdonításra reflektáló laikus megnevezéseknek a szociokulturális tényezők szerint rendezett, nyalábszerű csoportjairól szólva két fontos jellemzőt mindenképpen ki kell emelni. Egyfelől a tényezőknek a tudományos leírásban használt heurisztikus kategóriái sem rendelkeznek éles határokkal, az egyes tényezők érintkezhetnek egymással. Amíg például a kedélyes (4) és a pimasz (3), illetve a vicces (7), valamint a lekezelő (8), lenéző (5) és a fölényes (3) a helyzet és az érték, addig a beszélt nyelvi (13) és a szakmai (8), illetve a köznyelvi (21) és szaknyelvi (9) a diskurzus és a nyelvváltozat szociokulturális tényezői közötti szoros kapcsolatra, a tényezők életlen, elmosódó határaira figyelmeztetnek. Másfelől az egyes szociokulturális tényezőkön belül bizonyos népi kategóriák szorosabb kapcsolatban állnak egymással, ami a szociokulturális tényezők tartományainak fogalmi rétegzettségére hívja fel a figyelmet. Korábban a diskurzus megalkotottságára reflektáló kategóriák fogalmi csomópontjait már érintettük (l. még például a laza (55), kötetlen (32) és könnyed (16) mellett a fesztelen (3), a lezser (4) vagy a hanyag (5) megnevezéseket). E fogalmi rétegzettség ugyancsak jellemzi a helyzet és az érték szociokulturális tényezőjét is. A helyzet tényezője esetében például amíg a hivatalos (47), formális (34), félhivatalos (8), félinformális (4), informális (17) a helyzet formalitásának a szintjét, addig a közvetlen (86), barátságos, baráti (22) mellett a személyes (4), kedves (4), segítőkész (5), tiszteletteljes, tisztelettudó (3) és távolságtartó (3) inkább a bevonódás mértékét és jellegét profilálja (vö. Bartha–Hámori 2010: 301–305; Tannen 2005). Az érték tényezője esetében az ironikus (13), gúnyos (11), cinikus (4) klasszikusnak mondható hármasa által jelölt fogalomkör mellett megjelenik a humoros (21), vicces (7), továbbá a komoly (6), magyarázó (8), tárgyilagos (5), intellektuális (3), sőt a lekezelő (8), fellengzős (3), fölényes (3), lenéző (5) megnevezésekkel jelölt fogalomkör is, amely szintén a megnyilatkozónak a megformálásban megmutatkozó, a szóba kerülő dolgokkal kapcsolatos értékelői pozícióját teszi reflexió tárgyává. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az adatközlők olyan népi kategóriákkal is reflektáltak a stílustulajdonítás folyamatára, amelyek az elvárásoknak való megfelelést, vagyis közömbös tartományt nevesítették: semleges (10), átlagos (3), normális (3), megszokott (2).2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azt, hogy az egyes konkrét diskurzusrészletek esetében a stílustulajdonításra reflektáló fogalmak a szociokulturális szituáltság milyen tényezőit, és azon belül milyen tartományait helyezték előtérbe, három, korábban már példaként szerepeltetett diskurzusrészleten (→ 5.1) keresztül szemléltetjük.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(4)
„A” diskurzusrészlet
[Az alábbi megszólalás egy Történeti földrajz című egyetemi órán hangzott el, amikor a diákoknak különböző földrajzi helyeket kellett bejelölniük a térképen.]
A: Bármilyen tetszőleges sorrendben lehet kérdezni a problémás pontokat. Bízom benne, hogy sikerült ilyen problémás pontokat találniuk, mert én a saját jegyzékemben nagyjából kéttucatnyit szedtem össze a tananyagból.
 
4a. ábra. A stílustulajdonításra reflektáló megnevezések az „A” diskurzusrészlet esetében
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az „A” diskurzusrészletben a legtöbb megnevezés a helyzet tényezőjére reflektál. Ám amíg a hivatalos (12) és a formális (4) kategória a formalitás viszonylag magas szintjére, addig a közvetlen (6) az interakció szemtől szembeni (face-to-face) jellegére reflektál (vö. lehet kérdezni). A tudományos (7) és a választékos (5) kategória a diskurzus megalkotottságával áll összefüggésben. A pongyola (3) ezektől annyiban különbözik, hogy esetében a diskurzus megalkotottságához való viszonyulás negatív értékeléssel kapcsolódik össze. A szintén többször megjelenő lekezelő (3) kategória pedig az értékelő viszonyulást teszi reflexió tárgyává. Az „A” diskurzusrészlet esetében elmondható továbbá, hogy megjelentek még olyan válaszok is, mint a semmilyen, semleges, közömbös.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(5)
„B” diskurzusrészlet
[Az alábbi párbeszéd egy Személyiségfejlődés című egyetemi órán hangzott el, ahol arról volt szó, hogy egy középiskolai tanárnak mi a feladata egy problémás gyerekkel.]
A: Oké. Második csoport?
B: A megoldás? Hát mivel ugye elég sokszor hülyéskedik az órán, ezért én arra gondoltam, hogy jó megoldás lenne egy kicsit oltani. Mármint olyan szinten, hogy amikor így poénkodni próbál, akkor akkor például hogy ilyeneket, hogy „ühüm, tudsz még ilyen jó poént mondani?” Hogy egy kicsit így letörni a szarvát ilyen módon.
A: Na várjunk várjunk várjunk. [nevet] Tehát hogy van egy gyerek, aki mindig poénkodik az órán, és a tanári megoldásban nem az elveket fogalmazzuk meg.
 
4b. ábra. A stílustulajdonításra reflektáló megnevezések a „B” diskurzusrészlet esetében
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „B” diskurzusrészlet esetében a stílustulajdonítás során a diskurzus megalkotottsága töltött be kitüntetett szerepet. Az ismétlődően megjelenő népi kategóriák többsége, a laza (13), hétköznapi (6), társalgási (6), könnyed (4), kötetlen (3) egyaránt ennek a tényezőnek valamilyen fogalmi összetevőjét profilálják. Emellett több kitöltőnél a helyzet tényezője is előtérbe került: közvetlen (8), informális (6). Reflexió tárgyává vált még a nyelvváltozatok normáihoz való viszonyulás is: szleng (8) és köznyelvi (4).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „B” diskurzusrészletben tehát a stílustulajdonításra reflektáló kategóriák elmozdulása a közömbös tartományhoz képest tipikus együttállást mutatott (vö. Tolcsvai Nagy 1996: 164–166, 2001; Tátrai 2012a: 62–68).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(6)
„C” diskurzusrészlet
[Az alábbi párbeszéd egy Elméleti matematika című egyetemi órán hangzott el, amikor egy feladat megoldásáról volt szó.]
A: Hosszú lett, és aztán rájöttem, hogy basszus, de hát ezt sokkal egyszerűbben is meg lehet csinálni.
B: Így van. A kedvemért az egyszerűséget valahogy ügyesen definiáljuk!
A: Igen. [nevetés] Mondjuk definiáljuk úgy, hogy hogy alacsonyabb iskolai tanulmányokbeli apparátussal.
 
4c. ábra. A stílustulajdonításra reflektáló megnevezések a „C” diskurzusrészlet esetében
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „C” diskurzusrészletben a helyzet tényezője ugyancsak egységes képet mutat: a közvetlen (9), informális (6), bizalmas (3) kategóriák a szociokulturális viszonyulás szempontjából közel állnak egymáshoz. Az érték tényezőjét érvényre juttató humoros (5) pedig tipikusan együtt szokott állni a helyzetnél nevesített tartományokkal (l. Tolcsvai Nagy 1996: 164–6, 2001). A diskurzus megalkotottsága szempontjából ugyanakkor a laza (8), a hétköznapi (6), a könnyed (3) és a kötetlen (3) mellett viszonylag nagy számban képviselteti magát a tudományos (6) tartomány is, amely a stilisztikai jelöltség tekintetében a skála másik pólusát aktiválja. Emellett voltak olyan adatközlők, akik e diskurzusrészletnél reflektáltak is a stílus heterogenitására (pl. barátságos, de egyben tudományos, ill. úgy tudományos, hogy közben laza). Továbbá előfordult olyan adatközlő, aki a kevert kategóriát emelte ki, illetve olyan is, aki az egyes fordulókat különböző stílusúnak tartotta (A igénytelen, B választékos). A „C” diskurzusrészlet esetében tehát a stílustulajdonításra reflektáló megnevezések kevésbé mutatnak egységes képet, mint az előző diskurzusrészletben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A három diskurzusrészlet fentebb részletezett adatai hasonló képet mutattak, mint az adatok összesítése. Mindhárom esetében elmondható ugyanis, hogy az adatközlők a szociokulturális tényezők közül a diskurzus megalkotottságához és a diskurzuspartnerhez való viszonyulást tették nagy számban reflexió tárgyává.
1 A kapott laikus stílusminősítések besorolását az egyes szociokulturális tényezőkhöz professzionális annotátorként kutatótársammal ketten végeztük annak alapján, hogy az egyes laikus minősítések milyen viszonyulást profiláltak a leginkább.
2 Kis számban megjelentek olyan népi kategóriák is, amelyek a stílus heterogenitására reflektáltak: vegyes (3), kevert (3). Továbbá a több népi kategóriát nevesítő válaszok egy része a tipikus együttállások jelzésével (pl. hivatalos, tudományos; illetve személyes, könnyed) a stílus homogenitására, más részük pedig az atipikus együttállások jelzésével (pl. próbál választékos lenni, idegen kifejezéseket használni, ugyanakkor szlenget alkalmaz) a stílus heterogenitására is utalt (vö. Tátrai 2012a: 62–68).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave