4.2. Az erős verbalitás
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tamás Dóra Mária (2025): Fordítói terminológiai adatbázisok a jog tükrében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641351Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1306ftaajt_405/#m1306ftaajt_405 (2025. 12. 06.)
Chicago
Tamás Dóra Mária. 2025. Fordítói terminológiai adatbázisok a jog tükrében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641351
(Letöltve: 2025. 12. 06.https://mersz.hu/hivatkozas/m1306ftaajt_405/#m1306ftaajt_405)
APA
Tamás D. M. (2025). Fordítói terminológiai adatbázisok a jog tükrében. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641351.
(Letöltve: 2025. 12. 06.https://mersz.hu/hivatkozas/m1306ftaajt_405/#m1306ftaajt_405)
A jogi szaknyelv vonatkozásában talán az egyik legtöbbet elhangzó idézet Mellinkoffé (1963, 7), amely szerint „The Law is a profession of words” (A jog a szó hivatása). Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogi szaknyelv egyik fő jellegzetessége, hogy rendkívül szoros az adott szakterület és a nyelv közötti kapcsolat, azaz a verbalitás (Dobos, 2009; Tamás, 2013, 2019a), tehát a jog az elvont fogalmaival elsősorban a nyelvben él. Heylen & Steurs (2014) szerint is a jog a nyelven keresztül fejezi ki magát és alakítja a valóságot. Ennek következtében a jogi terminológia egyszerre tartozik egy nyelvi és egy jogi rendszerhez (Gambaro & Sacco, 2018).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tamás Dóra Mária (2025): Fordítói terminológiai adatbázisok a jog tükrében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641351Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1306ftaajt_406/#m1306ftaajt_406 (2025. 12. 06.)
Chicago
Tamás Dóra Mária. 2025. Fordítói terminológiai adatbázisok a jog tükrében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641351
(Letöltve: 2025. 12. 06.https://mersz.hu/hivatkozas/m1306ftaajt_406/#m1306ftaajt_406)
APA
Tamás D. M. (2025). Fordítói terminológiai adatbázisok a jog tükrében. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641351.
(Letöltve: 2025. 12. 06.https://mersz.hu/hivatkozas/m1306ftaajt_406/#m1306ftaajt_406)
Ez a magas absztrakciós szint különösen szembeötlő jellegzetesség, ha a jogi szaknyelvet például a műszaki vagy orvosi, természettudományi terminológiával vetjük össze, amelyek esetében többnyire találunk viszonyítási alapot képező tárgyi valóságot. A fogalmak képpel vagy rajzzal kiegészített ábrázolása nagyobb hangsúllyal is van jelen ezeken a területeken egy terminológiai adatbázisban is, és segít a fogalmak pontos definiálásában. Tehát egyúttal azt is állíthatjuk, hogy a jogi terminológiára jellemzőbb az elvont, absztrakt, kevésbé egzaktan körülhatárolható fogalmak használata (Wiesmann, 2004; Cao, 2007; Engberg & Heller, 2008), ugyanakkor a jogi fogalmak hálóban vagy áttekintő táblázatban történő ábrázolása hozzájárul az adott fogalmi rendszer megértéséhez például a következő terminusok esetében: joghatóság/hatáskör/illetékesség, Alaptörvény/Alkotmány, közigazgatás, önkormányzat, kényszerintézkedések típusai, lopás/rablás, szerződéstípusok/szerződő felek típusai, szerződésmegszűnési módozatok, cégforma, létesítő okirat, (vezetési/irányító) szerv (l. részletesen: Tamás 2019a, 32‒35, 50, 61, 69, 78, 81, 84, 105, 108, 128; Szoták & Tamás, 2021, 63).