A terminológiamenedzsment elsődleges eszközei a terminológiai adatbázisok, amelyek a fogalomalapú szemléletet követő, elektronikusan tárolt terminológiai adatok gyűjteményei, és egy vagy több nyelven egy vagy több szakterület terminusait tartalmazzák a hozzájuk tartozó definíciókkal együtt (Sermann & Tamás, 2010). Az adatbázisok műfajként a terminológia mint alkalmazott nyelvészeti diszciplína területéhez tartoznak, szerkesztésmódjukban és tartalmukban is eltérnek/eltérhetnek a lexikográfia területéhez tartozó elektronikus szótáraktól. Ez utóbbiak, a lexikográfia segédeszközei, jellemzően „nyelvi jel alapú” szerkesztési móddal készülnek, azaz a központi elemük a szó (Fóris, 2005, 68., Tamás, 2014, 48). Az elektronikus szótárak tartalmazhatnak köznyelvi vagy szaknyelvi szavakat, jelentéseket sorolnak fel, de nem választják el egymástól és tárolják külön adatlapon az egyes fogalmakat, mint a terminológiai adatbázisok. Számos többletinformációt tartalmazhatnak, ilyenek például kiejtés (hangszóró ikon), kontextusszótári elemek (párhuzamos példamondatok) (Tamás & Sermann, 2019). A két műfaj meghatározására és behatárolására történtek próbálkozások, ugyanakkor konkrét megvalósulási formák elemzése alapján kiderült, hogy léteznek közöttük hibrid változatok is (Sermann & Tamás, 2013).