A feladatok megoldási lépéseinek, útvonalának és azok időtartamának elemzése a naplófájlok segítségével sokkal részletesebb, pontosabb és objektívebb eredményeket ad például annál, mintha a feladat végrehajtója próbálná tolmácsolni a saját megoldási lépéseit. A 21. század egyik kulcsfontosságú készsége, hogy digitális környezetben komplex információs problémákat tudjunk megoldani. Az infokommunikációs technológiák használói általában elvárják, hogy céljaikat gyorsan és pontosan érjék el, feladataikat hatékonyan végre tudják hajtani. Vörös és szerzőtársai (2021a) például a PIAAC (a felnőttek képesség- és készségmérése) azon feladatainak adatait elemezték, amelyekben kanadai felnőttek többé-kevésbé összetett problémákat különböző számítógépes alkalmazások segítségével oldottak meg. Az eredmények és a naplófájlok elemzései azt mutatták, hogy a feladatok különböző jellemzői sajátos módon befolyásolják a problémamegoldó teljesítmény, a problémamegoldó lépések hatékonysága és a feladatra fordított idő közti kapcsolatokat. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy egy feladaton töltött idő és a különböző naplózott lépésekben mért megoldási próbálkozások hatékonysága attól függ, hogy mi a probléma nehézségének a forrása. Extra lépésekkel és idővel például hatékonyan lehet a keresőgomb használatát kompenzálni, amikor egy listában egy adott szó pozícióját kell beazonosítanunk, hogy megmondjuk, hányadik sorban található egy bizonyos rekord, de egy adott információ kritikus értékelését nem igazán segítik a jelenlegi rendszerek.

 

 

Zuschke (2020) eredményei alapján a motivált vásárlók a feladat nehézségének növekedésével, azaz az elérhető termékskála szélesedésével párhuzamosan egyre inkább a kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkező termékeket keresik, és egyre többre is értékelnek egy-egy pozitívan megkülönböztető tulajdonságot, míg a kevésbé motivált vásárlókat leginkább a termék nagysága befolyásolja, és sokszor csak kiválasztanak egy szemük útjába kerülő terméket anélkül, hogy igazán szeretnék azt.