5.1.1.1. A vállalkozók túlzott önbizalma és a piacra lépési döntések: egy kísérlet és elméleti hátterének részletes bemutatása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy adott piacra belépők számát befolyásoló tényezők meghatározása gazdasági szempontból kiemelt fontosságú, hiszen túl kevés vagy túl sok vállalkozás indítása veszteséggel jár. Az sem jó, ha nincs igazi verseny és innováció, mert nincs elég vállalkozó, de az sem jó, ha sok vállalkozó nem tud megélni a piacon, és veszteséget termel. Ahhoz viszont, hogy a vállalkozók számát befolyásolni kívánó közpolitikai intézkedések hatékonyak legyenek, fontos tudni, hogy pontosan miből ered a piacra lépők optimális számától eltérő eredmény egy-egy piacon.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A piacra lépés, a vállalkozásindítás és a túlzott magabiztosság közötti pozitív összefüggést számos tanulmány igazolta (pl. Acharya és Berry, 2023; Camerer és Lovallo, 1999; Szerb és Vörös, 2021). Mivel a túlzott magabiztosság mögött különböző olyan mechanizmusok húzódhatnak meg, melyek eltérő gyakorlati következményekkel járhatnak, több kutató javasolta ezek további vizsgálatát (pl. Kraft és szerzőtársai, 2022; Vörös, 2024; Zhang és Cueto, 2017). Vörös és munkatársai (2025a), ezért egy olyan piacra lépési kísérleti játékot terveztek, amely azt vizsgálta, hogy a leendő vállalkozók motivációs és kognitív hátterű túlzott önbizalma szerepet játszik-e a piacra lépési döntésekben.
 
A piacra lépéseket jellemző túlpozicionálás kognitív magyarázata

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Feltételezve, hogy minden egyéb tényező változatlan, a nagyobb, alacsony belépési korlátokkal jellemezhető piac olyan környezetet jelent, ahol a verseny kevésbé intenzív, és a siker valószínűsége magasabb, mint más piaconokon, így a racionális egyén nagyobb valószínűséggel dönt úgy, hogy belép a versenybe, mint más piacok esetén. Ugyanakkor a piaci feltételek megváltozhatnak, a verseny intenzitása fokozódik, ha nagyszámú egyén dönt úgy, hogy belép a nagyobb piacokra. Ez felvet egy fontos kérdést: Figyelembe veszik a potenciális piaci belépők mások viselkedését, és úgy vélik, hogy mások belépési hajlandósága hasonló módon változik a piac méretének függvényében, mint az övék? A nagyobb (vagy más okból könnyebb versenyhelyzetet jelentő) piacokon tapasztalható, gyakran torlódásszerű belépési hullám részben abból fakadhat, hogy az egyének alulértékelik a belépők számát a nagyobb piacokban a kisebbekhez képest. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy a piacra lépők egocentrikusan gondolkodnak, így a társas összehasonlító ítéleteik kialakításakor figyelmüket a saját magukra vonatkozó információkra összpontosítják, és nagyobb súlyt helyeznek azokra, mint a másokra vonatkozó információkra (Camerer és Lovallo, 1999; Chambers és szerzőtársai, 2003; Kruger és Burrus, 2004).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Moore és Cain (2007), Moore és Healy (2008), valamint Cain és szerzőtársai (2015) szerint mivel másokról kevesebb információval rendelkezünk, mint magunkról, mások eredményeit jobban az átlagoshoz közelinek ítéljük, mint a sajátunkat. Ez a viszonylag könnyű versenyt ígérő piacokon a verseny intenzitásának alulbecsléséhez vezet, és sok egyént arra késztet, hogy olyan piacokra lépjen be, amelyeken valamilyen oknál fogva könnyűnek ítéli a versenyhelyzetet (pl. nagy piac, alacsony belépési korlát, képességalapú piac).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek a tanulmányok az alacsony belépési korláttal jellemezhető, könnyűnek ítélt piacokon megfigyelt viszonylag nagyszámú belépést tehát egy olyan hibás információfeldolgozási folyamat eredményének tartják, amely miatt a kezdő vállalkozók alábecsülik a versenytársak számát, a verseny intenzitását a nagy vagy más okból könnyű piacokon.
 
A piacra lépéseket jellemző túlpozicionálás motivációs magyarázata

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Általánosságban azonban elmondható, hogy a feladatspecifikus énhatékonyág – az egyéneknek az egyes célok eléréséhez szükséges képességükről alkotott ítélete – is fontos előrejelzője a viselkedési szándéknak és az azt követő viselkedéseknek (pl. Bandura, 2006; Liu és szerzőtársai, 2020). A verseny intenzitása mellett a vállalkozóknak a siker eléréséhez szükséges képességeikről alkotott hite, a vállalkozói énhatékonysága is kulcsfontosságú tényezője a piacra lépési döntéseknek, a vállalkozói szándéknak és a pozitív eredményvárakozásoknak (pl. Boyd és Vozikis, 1994; Krueger és szerzőtársai, 2000; Miao és szerzőtársai, 2017; Newman és szerzőtársai, 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos tanulmány mutat rá, hogy az emberek irreálisan optimista meggyőződéseket alakíthatnak ki képességeikről, és ezért túlbecsülhetik relatív sikerük esélyeit azáltal, hogy olyan információfeldolgozási stratégiákat és érvelési heurisztikákat alkalmaznak, mint például motivált érvelést (Bénabou és Tirole, 2016; Chambers és Windschitl, 2004; Epley és Gilovich, 2016; Kunda, 1990). A versenyorientált környezetek – mint amilyen a vállalkozói szféra is – pedig elősegíthetik a túlzottan optimista összehasonlító hitek kialakulását (Krzeminsk és szerzőtársai, 2021). Kurdoglu és szerzőtársai (2022) érvelése szerint a legtöbb vállalkozói döntés olyan nagyfokú bizonytalanság mellett születik, hogy a vállalkozók önigazoló következtetésekkel támasztják alá motivációikat, azaz a célmotivált érvelés része a vállalkozói folyamatoknak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A túlzott magabiztosság motivációs megközelítése szerint bizonyos mértékű kompromisszum a pontosság és a kívánatosság között akár előnyös is lehet. A képességekbe vetett bizalom, a remény, az alacsony szorongásszint és a mérsékelt stressz nemcsak a szubjektív jóllét fontos tényezői, hanem hozzájárulhatnak a cselekvések és személyközi kapcsolatok sikeréhez is (Bénabou és Tirole, 2016; Taylor és Armor, 1996; Weinstein, 1980). Az optimista hiedelmek azon erőforrások és pszichológiai tőke részét képezik, amelyeket az emberek igyekeznek megszerezni és fenntartani (Culbertson és szerzőtársai, 2010; Hobfoll és szerzőtársai, 2018). Boss és szerzőtársai (2023) amellett érvelnek, hogy a pszichológiai tőke alapvető szerepet tölt be a vállalkozói kitartás megóvásában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezenfelül a vállalkozói piacra lépés egy hosszú és iteratív folyamat eredménye. Ezért a kezdő vállalkozók számára különösen fontos lehet, hogy a célmotivált érvelés a hosszú távú projektek iránti fokozott elkötelezettséghez vezethet (Eisenbach és Schmalz, 2015). Ahogyan a vállalkozók egyre több erőforrást – időt, energiát és pénzt – fektetnek a piacra lépés folyamatába, fokozatosan olyan hiedelmeket alakíthatnak ki, amelyek a befektetett tétekhez igazodnak. A motivált érvelés tétfüggő meggyőződési kerete azt jósolja, hogy minél nagyobbak a döntési folyamat elsüllyedt költségei, az egyének annál nagyobb valószínűséggel alakítanak ki célt igazoló meggyőződéseket (Bénabou és Tirole, 2011; Kunda, 1987). Ha tehát célt igazoló meggyőződések jönnek létre egy döntési lépés beruházásainak jövőbeli értékéről, a vállalkozók nagyobb áldozatot hozhatnak céljaik elérése érdekében, a vállalkozói célok iránti elkötelezettség eszkalálódhat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalkozói túlzott magabiztosság motivációs alapokon nyugvó értelmezése a szakirodalomban mindeddig nagyrészt háttérbe szorult. A szerzők véleménye szerint azonban a vállalkozói környezet, különösen a lehetőségek értékelésének szakaszában, megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek motivált érvelést eredményezhetnek. Tekintettel a vállalkozói környezet radikális bizonytalanságára, a szubjektív ítéletek és motivációk valószínűleg döntő szerepet játszanak a piacra lépési folyamat döntéseiben. Tekintettel továbbá arra, hogy a piacra lépő új vállalkozások mintegy fele négy-öt éven belül kudarcot vall (Audretsch, 1991; Ucbasaran és szerzőtársai, 2013), észszerű feltételezni, hogy a jövő vállalkozói erősen motiváltak arra, hogy radikális bizonytalanság és nehézségek közepette is fenntartsák optimista hiedelmeiket (Baldacchino és Sassetti, 2024).
 
Módszertan és kísérleti eljárás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos tanulmány alkalmazta a piacra lépési játékok valamilyen formáját (market entry games) a versenypiacra való belépést befolyásoló személyes tényezők modellezésére (pl. Camerer és Lovallo, 1999; Gutierrez és szerzőtársai, 2020). A piacra lépési játékokban jellemzően egy adott számú játékos egyszerre, kommunikáció nélkül dönt arról, hogy belép-e egy előre bejelentett kapacitással és nyereségtömeggel jellemezhető piacra. A piacra lépők rangsorolása általában tényszerű tudást mérő kvízek vagy készségalapú tesztek alapján történik. A piacok jövedelmezőségi struktúrája a valódi versenypiacok sajátosságait tükrözi; azaz a piaci kapacitás alá rangsorolt belépők egy fix összeget veszítenek, a piacról való távolmaradás mellett döntő résztvevőknek nincs sem nyereségük, sem veszteségük, a piaci kapacitás fölé rangsorolt belépők pedig pénzt keresnek, azaz nyereséget termelnek. A nyereséget termelők keresete lehet egységes vagy a magasabb teljesítményt nyújtók többet is kereshetnek. Ennek megfelelően az optimális viselkedés a piacra lépés abban az esetben, ha a várható helyezés a piacra lépők rangsorában eléri vagy meghaladja a piaci kapacitást. Mivel a tanulmányok elsősorban a piaci egyensúly kialakulását és a túlzott vállalkozói magabiztosság hatásait vizsgálják, a játék résztvevői jellemzően több fordulót játszanak le egy kísérletben, gyakran visszajelzést kapva a többi belépő számáról, saját és mások teljesítményéről, vagy a magabiztossági szintjük manipulálása után döntenek a piaca lépésekről.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálathoz olyan magyar munkavállalókból álló mintát használtak a szerzők, akik úgy nyilatkoztak, lehetségesnek tartják, hogy öt éven belül vállalkozást indítanak. A vállalkozói szándék lehetséges szerepét az elvárt eredményekben és a vállalkozói cselekvésekben gyakran vizsgálják és magyarázzák a tervezett viselkedés elméletének keretében (Ajzen, 1991). A tervezett viselkedés elmélete azt állítja, hogy a viselkedési szándék a tényleges viselkedés közvetlen előzménye. A szerzők azért használták az adott mintát, mert az első alkalommal történő vállalkozásalapításokat kívánták modellezni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kísérlet online környezetben zajlott; a résztvevők 2021 júniusában és júliusában otthon, egy egyéni hozzáférési kód segítségével töltötték ki az online kísérleti anyagot. A résztvevőknek a kísérletet egy menetben, megszakítás nélkül kellett kitölteniük. A résztvevők toborzását és a kísérlet lebonyolítását egy piac- és közvélemény-kutatásra szakosodott független kutatóintézet végezte a Pécsi Tudományegyetem megbízásából. A vizsgálat célpopulációját olyan 18 és 65 év közötti felnőttek alkották, akik reális lehetőségként tekintettek arra, hogy a következő öt éven belül vállalkozásba kezdenek. A résztvevők kiválasztása kényelmi mintavétellel történt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kísérlet megkezdése előtt a résztvevők egy rövid kérdőívet töltöttek ki, amely alapvető demográfiai adatokra kérdezett rá, átolvasták a kísérlet menetére vonatkozó útmutatást, majd átnéztek egy példafeladatot. A kísérlet első szakaszában a résztvevőknek azt kellett mérlegelniük, hogy a különböző szempontok alapján bemutatott piacokra belépnek-e vagy sem. Mint minden piacra lépési játékban, a piacra lépési döntés egy egyszeri, egyéni döntés volt. A piacra lépés pedig egy új termék vagy szolgáltatás új piacra történő bevezetését jelentette. Arról is megkérdeztük a résztvevőket minden feladatban, hogy szerintük hány potenciális versenytárs dönt az egyes piacokra történő belépés mellett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A feladat szerint a résztvevők egy étteremláncot készültek indítani, így több városban is üzletet terveztek nyitni. A piacra lépés feltételei városonként az alábbi szempontok szerint különböztek:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A potenciális versenytársak száma: hány versenytárs fontolgatja a piacra lépést az adott városban. A versenytársak véletlenszerűen kiválasztott egyéb válaszadók.
    A verseny erőssége jelentősen befolyásolja a piacra lépési döntéseket (pl. Cain és szerzőtársai, 2015, Moore és Cain, 2007).
  2. Piaci nyereség: az adott városban elérhető teljes nyereség várható összege. Ez a kritérium a kihasználható lehetőségeket reprezentálja.
  3. Piaci kapacitás: az adott városban nyereségesen működő éttermek maximális száma. A piaci kapacitás a versenytársak számával együtt határozza meg a verseny intenzitását.
  4. Piaci logika: mi befolyásolja a piacra lépők sorrendjét, azaz a sorrend a véletlenen vagy a vállalkozói készségeken, énhatékonyágon alapul-e.
    A készségekkel kapcsolatos meggyőződések és az eredményvárakozások alapvető szerepet játszanak a vállalkozói szándékban és viselkedésben (pl. Boyd és Vozikis, 1994; Newman és szerzőtársai, 2019).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E szempontok alapján a szerzők nyolc piaci forgatókönyvet határoztak meg, amint azt az 4. táblázat mutatja. Minden egyes forgatókönyv egy külön döntési feladatot jelentett. A résztvevők a feladatokat véletlenszerű sorrendben kapták meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. táblázat. A piaci forgatókönyvek leírása.
 
A potenciális versenytársak száma
Piaci nyereség (kísérleti pénz)
Piaci kapacitás (belépők száma)
Piaci logika
F1
20
1000
5
Képességek
F2
20
1000
10
Képességek
F3
20
2000
10
Képességek
F4
20
6000
5
Képességek
F5
20
1000
5
Véletlen
F6
20
1000
10
Véletlen
F7
20
2000
10
Véletlen
F8
20
6000
5
Véletlen
Megjegyzés. F= feladat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A résztvevőket arról is tájékoztatták a szerzők, hogy az egyes piaci versenyekben elért eredményüktől függően minden egyes piacra lépési döntésükkel kísérleti pénzt nyerhetnek, amelyet később digitális sorsjegyekre válthatnak át. A kísérleti instrukció szerint ha egy résztvevő nem lépett be a piacra egy adott helyzetben, nem keresett vagy veszített kísérleti pénzt. Azok, akik beléptek egy adott piacra, és a piaci kapacitás alatti helyezést értek el a versenyben, veszteséget generáltak. A veszteség mértéke a piaci kapacitás négyszeresével osztott teljes piaci nyereségnek megfelelő fix összeg volt minden fordulóban. A piaci kapacitás felett végző résztvevők egyenlően osztoztak a teljes piaci nyereségen. A kísérlet végén két, egyenként 150 000 Ft értékű online ajándékutalványt sorsoltak ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a kísérlet célja az volt, hogy első alkalommal történő piacra lépési döntéseket vizsgáljon, a résztvevők a kísérlet során sem a saját, sem a többiek teljesítményéről vagy döntéseiről nem kaptak visszajelzést. Így a korábbi döntések eredményei nem befolyásolhatták a későbbi döntéseket, és minden egyes belépés első piacra lépésnek tekinthető. Ami a kísérletben bevezetett másik új protokollt illeti, a radikális bizonytalanság reprezentálása érdekében a résztvevők tájékoztatást kaptak arról, hogy a készségalapú játékokban elért eredményeik a vállalkozói képességeiktől függenek, de nem kaptak semmilyen információt arról, hogy ezeket a készségeket hogyan fogjuk értékelni. A korábbi piacra lépési játékokban a résztvevők rangsorolása tudáskvízeken vagy valamilyen képességet mérő teszteken alapult. A résztvevők példákat láttak a megoldandó feladatokra, kitöltötték a teljes kvízt, és néha még visszajelzést is kaptak saját és/vagy mások korábbi eredményeiről (pl. Cain és szerzőtársai, 2015; Gutierrez és szerzőtársai, 2020). Vörös és szerzőtársai (2025a) játékában a válaszadóknak a piacra lépési döntéseiket a vállalkozói képességeikről alkotott meggyőződésükre, azaz a vállalkozói énhatékonyágukra kellett alapozniuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A túlzott motivációs magabiztosságot négy feleletválasztós kvízkérdéssel mérte a kísérlet. A piacra lépési döntéseik után, közvetlenül a kvízkérdések megválaszolása előtt a résztvevőket arról tájékoztattuk, hogy mivel a vállalkozói képességeiket nehéz értékelni, a kvízen elért eredményük fogja meghatározni a készségalapú piacokon elért helyezésüket. A kvízt tehát nem a piacra lépési döntések diagnosztikai eszközének szántuk, hanem egy olyan eszköznek, amely a bizonytalanságban hozott belépési döntések által kiváltott motivált érvelés kimutatására szolgál. Mivel a résztvevők csak azután tudták meg a kvíz szerepét, hogy már döntést hoztak arról, belépnek-e egy adott piacra, és mivel a kvíz nem a valós vállalkozói képességek mérésére szolgált, a versenyben való részvételből fakadó túlzott önbizalom bármilyen megnyilvánulása a célmotivált érvelés bizonyítékaként értelmezhető. A kvíz kitöltése után a résztvevőket arra kérték, hogy becsüljék meg, mekkora a valószínűsége annak, hogy az egyes lehetséges eredményeket (nullától négy helyes válaszig) érték el, valamint azt is, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott társuk ezeket az eredményeket érte el. Amennyiben a résztvevők saját kvízteljesítményükre vonatkozó túlzott elvárásaik szignifikáns kapcsolatban állnak a készségalapú piacokra történő belépési döntéseikkel, akkor ez a túlzott optimizmus olyan célmotivált érvelési folyamatra utalhat, amelyet a képességalapú döntési helyzetekben a siker elérésére irányuló motiváció vezérel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kísérlet végén a szerzők felmérték a válaszadók vállalkozói készségeikkel kapcsolatos hiedelmeit. A vállalkozói énhatékonyságot Zhao és szerzőtársai (2005) négy alábbi állításával értékeltük:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Sikeresen tudnék új üzleti lehetőségeket beazonosítani.
  • Képes lennék új termékek kifejlesztésére.
  • Kreatívan gondolkodom.
  • Sikeresen piacra vinnék egy új fejlesztésű szolgáltatást vagy terméket.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A résztvevők egy 1-től (teljes mértékben nem értek egyet) 5-ig (teljes mértékben egyetértésig) terjedő skálán jelezték, egyetértenek-e a fenti állításokkal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglalva tehát Vörös és szerzőtársai (2025a) egy olyan protokollt vezettek be, amely lehetővé tette, hogy különbséget tegyenek a kognitív és a motivációs hátterű túlzott magabiztosság hatásai között a piacra lépési döntésekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kísérlet részletes eredményeit és azok statisztikai elemzéseit az 1. melléklet tartalmazza.
 
Főbb eredmények összefoglalás és következtetések

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők nagyobb valószínűséggel léptek be a nagyobb kapacitású piacokra, és arra is helyesen számítottak, hogy a többi potenciális piacra lépő is nagyobb hajlandósággal fog ezen piacokra belépni, azonban alábecsülték a versenytársaik piacra lépési hajlandóságának a piac méretével járó növekedési mértékét. A nagyobb piacokon megfigyelt relatíve nagyobb belépési hajlandóság tehát lehet annak a következménye, hogy a döntéshozók figyelembe veszik, hogy a másokhoz kapcsolódó információ bizonytalanabb, mint a saját magunkról alkotott vélemény (Chwolka és Raith, 2023; Grieco és Hogarth, 2009) vagy az egocentrikus gondolkodásé (Camerer és Lovallo, 1999). A kísérlet eredményei szerint a piacra lépési döntés azonban egy motivált gondolkodáson alapuló felülhelyezéssel is társul. Mivel a motivált felülhelyezés a piaci rangsorolás alapját képező kvíz teljesítésére vonatkozott, ennek hatása a véletlenszerű rangsoroláson alapuló piacok esetén nem jelentkezett. Akik többször léptek be a készségeik alapján rangsoroló piacokra, arra számítottak, hogy jobb eredményt értek el a kvízen, és a valós és becsült eredményük közti különbség is nagyobb volt, mint azoknál, akik kevesebbszer léptek be a készségek alapján rangsoroló piacokra. Mivel mindez annak ellenére történt, hogy belépési döntéskor még nem tudták a résztvevők, hogy a kvíz alapján fogjuk rangsorolni őket, és a kvíz megoldása nem alapulhatott a vállalkozói készségeken, az eredmények motivált érvelésen alapuló túlzottan optimista várakozásokra utalnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bemutatott kísérlet eredményei összhangban vannak azon korábbi tanulmányokkal, amelyek szerint a piacra lépők nehézségekkel szembesülhetnek, amikor megbecsülni igyekeznek üzleti sikereik esélyeit a potenciális versenytársaikéval szemben (pl. Cain és szerzőtársai, 2015; Camerer és Lovallo, 1999). Az eredmények hozzájárultak továbbá a meglévő szakirodalomhoz azzal, hogy kifejezetten rámutattak: a kisebb piacokkal összehasonlítva a siker esélyeivel kapcsolatos, kognitív alapú túlzottan optimista hiedelmek jelentős mértékben hozzájárulnak a nagyobb (vagy bármilyen oknál fogva könnyebbnek ítélt) piacokon megfigyelhető túlzsúfoltsághoz. A bemutatott modellek szerint a túlzott magabiztosságból fakadó tömeges piacra lépés részben azzal magyarázható, hogy a kezdő vállalkozók alábecsülik a piacra belépők számának növekedését és a bővülő piaci kapacitás által generált verseny intenzitását. Ezek az eredmények összhangban állnak a korábbi kutatásokkal, ugyanakkor új betekintést nyújtanak a nagyobb piacokon tapasztalható relatív túlzsúfoltság mögött húzódó kognitív folyamatokba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kísérlet eredményei arra is rámutatnak, hogy a piacra lépési döntések a túlzottan optimista motivációs meggyőződésekhez is kapcsolódnak. A kísérletben a piacra lépés egyszeri döntés volt, bár a gyakorlatban ez egy hosszú folyamatot jelenthet, számos iteratív lépéssel. Ezért a jövőbeli kutatásoknak azt kellene vizsgálniuk, hogy az egymást követő döntési lépések és az egyes lépésekhez kapcsolódó elsüllyedt költségek hogyan befolyásolják a döntéshozatali folyamat alakulását. Annak vizsgálata, hogy a különböző típusú döntési lépések, mint például a piac azonosítása, a vállalkozói lehetőség felismerése vagy az erőforrások allokációja, hogyan járulnak hozzá a vállalkozók célmotivált érveléséhez, szintén értékes jövőbeli kutatási irányt jelentene. A jövőbeni tanulmányoknak érdemes lenne közvetlenül vizsgálni azt is, hogy a kezdő vállalkozók motivált érvelése és a kapcsolódó információfeldolgozási technikák hogyan befolyásolják a vállalkozói énhatékonyság alakulását a vállalkozásalapítási folyamat során, és hogyan gyakorolják hatásukat a vállalkozói sikerre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredmények alapján a közpolitikai döntéshozók és a gyakorlati szakemberek számára is lehet ajánlásokat megfogalmazni. A kísérlet eredményei azt sugallják, hogy a vállalkozói magabiztosságot csökkentő technikáknak a verseny intenzitásának elfogult számításából eredő túlzottan optimista meggyőződésekre kell összpontosítaniuk. A közpolitikai döntéshozók olyan programokat hozhatnának létre, amelyek támogatják az új vállalkozások tulajdonosait abban, hogy megfelelően értékeljék a verseny erősségét és jellegét, valamint esélyeiket a sikerre. Több információ más vállalkozók nehézségeiről, piaci statisztikákról, vagy kezdő vállalkozásokkal kapcsolatos esettanulmányok ismerete, minden valószínűség szerint csökkentené a túlzottan optimista nem motivációs hiedelmeket. Emellett az újonnan alapított vállalkozásokon belüli gyakorlati képzés is feltehetően segítene a leendő vállalkozóknak jobban felmérni a sikerhez szükséges feladatokat és készségeket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bemutatott tanulmánynak természetesen vannak korlátai, amelyekhez kapcsolódóan további kutatásokat is javasoltak a szerzők. Először is a jelen tanulmányban szereplő adatok egy olyan kísérlet eredményei, amelyben a versenyfeltételek néhány paraméteren mentén kerültek meghatározásra. Néhány olyan tényező, amelyek a való életben a piacra lépési döntéseket befolyásolhatják, így nem került figyelembevételre. Például, bár a résztvevők kísérleti pénzt veszíthettek, ezek a veszteségek nem generáltak valós veszteséget. A kísérleti eredmények ezenkívül magyar mintán alapulnak. Mivel a vállalkozói döntések és azok eredménye nagymértékben függenek attól a környezettől, amelybe a vállalkozás beágyazott, egy kibővített minta, amely különböző országokban és kulturális kontextusokban élő egyéneket foglal magában, és olyan kísérleti paraméterek bevezetése, amelyek figyelembe vesznek piacspecifikus jellemzőket és belépés akadályokat is, növelhetné a tanulmány általánosíthatóságát (pl. Hmieleski & Ensley, 2007). Az eredmények külső érvényességét terepkísérletekkel lehetne megerősíteni, vagy a kontextuális tényezők hatását egy oly módon kialakított kísérlettel lehetne feltárni, amelyben a kontextuális változókat szisztematikusan manipulálják különböző piacra lépési döntésekben. Másodszor, a kísérletben a piacra lépés egyszeri, egyéni döntés volt. A valóságban a piacra lépés egy hosszabb és több egymást követő lépésből álló, általában társas folyamat (Bastian és Zuchella, 2022). A jövőbeli kutatásoknak ezért vizsgálniuk kellene, hogy a születő vállalkozói tevékenység társas jellege hogyan alakítja a vállalkozói túlpozicionálást a piacra lépési döntések egymást követei különböző szakaszaiban. Harmadszor, a szerzők nem vizsgálták a túlzott magabiztosság harmadik formájának, a túlzott pontosságnak a szerepét, amely bizonyára befolyásolja a piacra lépési döntéseket. A jövőbeli kutatásoknak a túlzott pontosság szerepét is figyelniük kellene a piacra lépési döntésekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében elmondható, hogy a motivált és nem motivált túlzottan optimista hiedelmek piacra lépési döntésekben betöltött szerepének feltárásával a kísérlet hozzájárul a vállalkozói túlpozicionálás előzményeinek mélyebb megértéséhez, és megerősíti a túlzott önbizalom jelenségének sokrétűségét. A túlzott magabiztosság gyűjtőfogalma alá tartozó különféle jelenségek eredetének és következményeinek jobb megértése hozzájárulhat a vállalkozói kudarcok mérsékléséhez és a sikerek növeléséhez.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave