5.2.5. Birtoklási hatás
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_316/#m1356gdavk_316 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_316/#m1356gdavk_316)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_316/#m1356gdavk_316)
Az úgynevezett birtoklási hatást, avagy a birtokolt tárgyak iránti elkötelezettséget (endowment effect) is a kockázatkerülésre vezetik vissza a kutatók. A birtoklási hatás az a jelenség, amely szerint az emberek az általuk birtokolt javak hasznosságát magasabbra értékelik, mint azok hasznosságát, amelyeket még be kellene szerezniük. Thaler (2015) az alábbi kísérlettel szemlélteti a birtoklási hatást:
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_317/#m1356gdavk_317 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_317/#m1356gdavk_317)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_317/#m1356gdavk_317)
-
Képzeld el, hogy ezen az előadáson egy ritka és halálos vírusfertőzésnek vagy kitéve. Ha elkapod a vírust, egy gyors és fájdalommentes halált halsz jövő héten. Annak az esélye, hogy elkapod a vírust, egy az ezerhez. Van azonban egy ellenszérumunk, amelyet annak adunk, aki a legtöbb pénzt ajánlja érte. Ha beveszed az ellenszérumot, a halál esélye nullára csökken, akkor is, ha elkapod a vírust. Mi az a legmagasabb összeg, amit azért fizetnél, hogy te kapd meg az ellenszérumot? (Ha nincs elég pénzed kamatmentes kölcsönt adunk, amelyet 30 év alatt kell visszafizetned.)
-
Az egyetemi kutatóorvosok egy kísérletet végeznek ugyanazzal a ritka vírussal. Olyan önkéntesekre van szükségük, akik hajlandóak öt percre bevonulni a szobába, hogy kitegyék magukat ugyanannak a vírusfertőzésnek és egy az ezerhez eséllyel megbetegedjenek. Aki megbetegszik, gyorsan és fájdalommentesen meghal a jövő héten. Ellenanyag nem lesz elérhető. Mi az a legalacsonyabb összeg, amit a tanulmányban való részvételedért kérnél?
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_318/#m1356gdavk_318 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_318/#m1356gdavk_318)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_318/#m1356gdavk_318)
A logika azt diktálná, hogy körülbelül ugyanazt az összeget adjuk meg mindkét esetben. Thaler példája szerint egy 50 éves amerikainak körülbelül négy az ezerhez az esélye, hogy meghal az adott évben. Az első változatban tehát egy 50 éves amerikai a halálozási esélyeit 5-ről 4-re csökkentené a felajánlott összeggel, míg a másodikban az esélyeit négyről növelné ötre egy megadott összegért. Annak ellenére, hogy mindkét esetben 1 százalékpontot változik a halál esélye, a két kérdésre válaszként adott összegek elég távol estek egymástól: a tipikus válasz körülbelül úgy nézett ki, hogy nem fizetnék többet, mint 2000 dollárt, de nem fogadnék el kevesebbet, mint 500 000 dollárt. A B esetben a résztvevők jelentős része úgy nyilatkozott, hogy nem is venne részt a kísérletben.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_319/#m1356gdavk_319 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_319/#m1356gdavk_319)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_319/#m1356gdavk_319)
A birtoklási hatást Kahneman és Tversky (1984) azzal magyarázta, hogy a negatív hasznosság, ami egy tárgy elvesztéséhez kapcsolódik, mindig nagyobb, mint ugyanannak a tárgynak a pozitív hasznossága, amikor megszerezzük. Ráadásul a status quótól való eltérés önmagában is kockázattal jár. Így végeredményben az emberek sokszor nem adnák el egy olyan összegért az áltauk birtokolt tárgyakat, amelyet túl magasnak tartanak ahhoz, hogy megvásárolják azokat, vagy nem hajlandóak elcserélni a kísérletekben véletlenszerűen nekik adott tárgyat egy másik hasonló értéket képviselő tárgyra (Morewedge és Giblin, 2015).