Lőrinc László

Életmódtörténet II.

Középkor

A keresztény kultuszok népi átértelmezése

Ahogy korábban már látható volt, nemcsak arról van szó, hogy a kereszténység befogad korábbi kultuszokat, hanem arról is, hogy sajátosan keresztény kultuszokat – pl. szentkultusz – a köznép a maga ősi gondolkodásmódjának megfelelően értelmez. Sokan a misét is mágikus rítusnak értelmezték, és elemeit, a bort és ostyát – kenyeret – másféle szertartásokhoz, eljárásokhoz is felhasználták. Például előfordult, hogy a keresztelés után elhunyt újszülött egyik kezébe ostyát, másikba borral töltött kis viasztégelyt helyeztek, hogy a túlvilágon is védve legyen a rossz szellemektől. ➤[II.1c] Másfelől a rossz szellemeket elűzni hivatott figurák rákerültek a keresztény templomok oszlopfőire is. Yorkshire-ben (Anglia) érdekes, újkorban is fennmaradt szokás, hogy az első gabonát a papnak kell levágnia, és ebből készül az úrvacsora kenyere. Minthogy – erről a korai termelők kultuszai kapcsán esett már szó – az első gabonában a hagyomány szerint ott lakik a gabona szelleme, amit az étkezők elfogyasztanak, jól látható, hogyan azonosította a néphit a gabonaszellem és Krisztus testének elfogyasztását, vagyis az úrvacsorát egy régi rítussal.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 832 3

Művelődéstörténet Történelem

Ez a könyv nemcsak a középkori tárgyi környezetet (lakóhely, öltözet, táplálék stb.) mutatja be, hanem egyrészt szélesebb értelemben beszél az „élet kereteiről” (demográfia, higiénia, orvoslás, élelmezés, technika, termelés, településszerkezet stb.) másrészt a társadalom belső viszonyairól (család, egyes életkorok, nemek illetve társadalmi csoportok jellemzői és kapcsolatai stb.), végül a gondolkodásmódról (erkölcs, mentalitás, mindennapi rítusok, jogszemlélet, az idő és tér felfogása stb.). Ez a megközelítés a múlt bemutatása mellett korunk jelenségeit is értelmezi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-ii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero