Schultheisz Emil

Az európai orvosi oktatás történetéből

26 Hosszú évtizedekig tartozott az alaptankönyvek közé. A greifswaldi egyetem orvosi fakultásán pl. az ún. bevezető olvasmányok között írja elő az 1596. évi statutum. Valójában még a 17. században is a libri audiendi között találjuk. Mindkét kiadás annyiban tér el az akkoriban kedvelt ’de anima’-írásoktól, hogy terjedelmüknek csaknem fele az anatómiai és élettani alapismereteket foglalja össze. Az anatómiáról szólva Melanchthon azt fejtegeti, hogy mivel az anatómia az istenség jeleit (vestigia divinitatis) is kifejezi, egyenesen gyalázatos dolog nem törekedni a test felépítésének megismerésére („...turpe est hominum prorsus ignorare sui corporis, ut ita dicam, aedificium presertim cum ad valetudinem et ad mores haec cognitio plurimam conducat”), már csak azért is, mert ez az ismeret járul hozzá leginkább az egészséghez és az erkölcshöz. Commentarius 32). Vivian Nutton is utal arra, hogy az anatómia, és hozzá kell tennem, az élettan, filozófiai-teológiai színezetű interpretálása nem volt szokatlan a 16. század orvosi és filozófiai irodalmában. Nutton, V.: Wittenberg anatomy. In: Groll, D. P. – Cunnigham, A. (ed.): Medicine and the Reformation (London, 1993). Ez nem állt ellentétben az anatómia kutatásának, egzakt megismerésének törekvésével. A ’Commentarius’ az egész antropológia tankönyve, benne azonban még nem találhatók meg a legújabb ismeretek. A 12 évvel később kiadott ’Liber’ már nagymértékben támaszkodik az autores recentioresre. A ’Fabrica’-t most már jól ismerő, Vesaliust többször név szerint idéző Melanchthon szemében azonban Galenos tekintelye semmit sem csökkent. A galenosi anatómia számára is nyilvánvaló hibáit most sem Galenosnak rója fel. A Vesalius előttiek tévedtek, ’multi errarunt ante Vesalium’ (sic!), illetve a bajok forrása a romlott szöveg (libri depravati), (C. R. XIII. 62.). Jól ismerte a ’Fabricá’-t. Saját példánya volt, amit margináliákkal látott el, s még egy ’De consideratione humani corporis fabrica’ című verset is írt bele. (Kinyomtatva C. R. X. 610.). Tipikusan humanista attitűd vezette Vesaliust Galenos tekintélyéből fakadóan addig nem vitatott anatómiai leírások ellenőrzéséhez s a helyes tények megállapításához. Az 1542-ben megjelent latin Galenos-kiadásból fordította görögből Galenos legfontosabb anatómiai írásait. Ezenközben feltűnt egyes galenosi leírások s saját sectios tapasztalatai közötti jelentős különbség. Meg kell jegyezni, hogy Vesalius élettani koncepciója változatlanul a galenosi elképzelések keretein belül maradt. Melanchthon, aki saját ’Fabrica’ példányából dolgozott, s a könyvhöz egy Vesaliust dicsérő saját költeményét csatolta (’De consideratione humani corporis’ CR 10. 610.), – szemben kora sok anatómia professzorával – teljes mértékben akceptálta Vesalius művét, melyet mint ’...locupletissimum opus viri peritissimi’-t dicsért.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 702 0

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Egy szaktudomány hőskora – A magyar medicina történeti emlékei és forrásai (Kapronczay Katalin) – Az orvostudomány története a görögöktől a reneszánszig (Magyar László András) – A hazai egészségügyi igazgatás története – A közegészségtan területánek története – A hazai kórházügy, az orvosképzés, az ápolónőképzés.... – A gyógyszertári kultúra és még sorolhatnánk a fejezeteket.

„Az orvostörténelem az orvostudomány dinamikusan fejlődő ága. Az átfogó művelődéstörténet része. Művelése tudományos igényű alkotó folyamat. Az orvosi hivatás gyakorlásához szükséges tudás megalapozásának fontos építőköve. Ortega írja: „A medicina történetének ismerete az orvosi műveltség alapja; nélküle a gyógyító nem orvos, csak »szakbarbár«"

Véleményével egyetértve azt is meg kell állapítanunk, hogy letűnőfélben vannak a polihisztorok, a sokoldalú, az egyetemes tudás összefüggéseit ismerő, kiemelkedő személyiségek. Schultheisz Emil professzort munkásságának összegzése alapján méltán sorolhatjuk közéjük. Könyvével egy orvostudós munkáját veheti kezébe az olvasó. Elemezhetjük annak orvostörténeti, mint filozófiai tartalmát. A szerző általános érvényű üzenetet közvetít. Azzal tünteti ki olvasóját, hogy megajándékozza a szellemi tudásgyarapodás érzésével. Az orvostörténeti kutatásainak vezérfonalát, az adja, hogy az oktatás történetét a történelem változásainak tükrében idézi elénk.” (prof. dr. Sótonyi Péter)

Hivatkozás: https://mersz.hu/schultheisz-europai-orvosi-oktatas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero