5.4.5. A jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári és tanulói beszédfordulóhosszai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korpusz adatai azt mutatják, hogy a jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteiben a beszédfordulók hosszának szempontjából is megfigyelhető a kommunikációs aszimmetria. A vizsgált 4 tanóra 24 jelenetében a tanári beszédben átlagosan 9,02 másodperc hosszúságú beszédfordulók figyelhetők meg, míg a tanulók beszédében ez az érték csupán 2,93 másodperc. A tanárok a jelenléti tanórák párbeszédes jelenetei során tehát átlagosan közel háromszor olyan hosszan beszélnek egy forduló alatt, mint a tanulók. Ez az átlagérték pontosításra szorul: mint ahogy azt az előző alfejezetek már megmutatták, a jelenléti korpusz párbeszédes jelenetei eltérnek az időtartamuk, a beszédidőarányok és a beszédfordulók számát illetően is, így a pontosabb összefüggések feltárása érdekében szükséges a korpuszra vonatkoztatott teljes átlag további bontása. A 40. ábra összegzi a tanári és tanulói beszédfordulók hosszának átlagos értékeit a 4 tanórára külön feltüntetve.
 
40. ábra. A jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek átlagos beszédfordulóhosszai az egyes tanórákon
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanórákra való lebontás adatainak értelmezése előtt fontos hangsúlyozni, hogy jelen adatokból kizárólag tendenciák értelmezhetők, mivel a tanórákon különböző számú és időtartamú jelenetek figyelhetők meg. A tanórákra való lebontásából látszik, hogy nincsen olyan tanóra, ahol a tanulói beszédfordulók átlagos hosszának száma meghaladná a tanári adatokat: a tanárok minden óra jeleneteiben hosszabban beszélnek a tanulóiknál, amikor átveszik a szót. Tanóránként vizsgálva a tanári és a tanulói átlagos beszédfordulós időtartamokat eltérések figyelhetők meg. A tanári beszédfordulók hosszának szempontjából a 3. tanórán láthatók átlagosan a legrövidebb tanári beszédfordulók (8,05 másodperc). Ez az eltérés jó eséllyel azzal magyarázható, hogy egyes tanárok a tanóráikon hosszabb magyarázatokat fűznek a tanulói beszédfordulókhoz, ami adódhat a tanóra témájának sajátosságaiból, a megjelenő tanulói kérdésekből, a megbeszélt feladatok nehézségéből vagy jellegéből stb. Ha a tanár kevesebb magyarázattal él, beszédfordulóiban gyakoribbak a megszólítások, kérdések, rövid értékelések, akkor alapvetően rövidebb tanári beszédfordulók lesznek megfigyelhetők a párbeszédes jelenetekben (102. példa, 1. tanóra, 1. jelenet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(102)
T: Hiszitek-e ezt?
Dvegyes: Nem.
T: Miért nem hiszitek el? Miért nem hiszitek el?
Dvegyes: Mert csalnak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha azonban a tanári beszédfordulókban hosszabb magyarázó megnyilatkozások jelennek meg, akkor a beszédfordulók átlagos hossza nő (103. példa, 4. tanór,a 3. jelenet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(103)
T: Ühüm. Na, pont ez a kulcs, mert hogy egy dologra azért ráirányítom mindenkinek a figyelmét, ez, 1844, mért volt fontos a magyar nyelv hivatalossá tétele?
D9: A nemzeti függetlenség szimbóluma.
T: A nemzeti függetlenség egyik szimbóluma lehet az, hogy a nyelv az hivatalos nyelv, de mit, mit kap a nyelv akkor, amikor hivatalossá válik?
D9: Létjogosult.
T: Így van, jogi státuszt kap, ami azt jelenti, hogy alkalmassá válik vagy jogossá válik az, hogy te bárhol használd. És pontosan talán ez az egyik momentum, ami a nyelvújításnak a végén s a nyelvújítási törekvések meg a jó harcok végén egy fontos állomása, hiszen ha ez nem történt volna meg, akkor lényegében, ha nem beszélhetnek magyarul, vagy legalábbis a jogi forma tehát így különböző hivatalos helyeken, akkor az egésznek nincs túl sok értelme.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hasonló jelenség figyelhető meg a tanulói beszédfordulók átlagos hosszában is: azokon a tanórákon, ahol a jelenetek elsősorban zárt végű kérdésekre, például egyes anyanyelvi feladatok röviden megfogalmazható válaszainak ellenőrzésére épülnek, ott a tanulói beszédfordulók átlagos hossza csökken (104. példa, 1. tanóra, 1. jelenet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(104)
T: Nagyon jó: elektronikával. Megvan? Mi a következő szó?
D1: Az nincs meg.
T: Az nincs meg. Jó, akkor gyere ki, légy szíves, a táblához, és írd fel azt, hogy elektronikával. Kinek van meg a második szó? Jó, akkor azt fölírom én... Honnan hallottam? Mondjad!
D2: Konstatálták.
T: Konstatálták. Nagyon jó! Gyere, írd fel! Kinél van meg a harmadik szó? Mondd, D3!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Míg az olyan tanórákon, ahol a párbeszédes jelenetek több esetben épülnek nyílt végű kérdésekre, esetleg a tanulóknak előzetesen valamiféle produktumot kellett alkotniuk, amit a jelenet alatt előadnak, akkor a tanulói beszédfordulók átlagos hossza nő (105. példa, 2. tanóra, 3. jelenet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(105)
T: Mennyire felelt meg ez az interjú, a kész, tényleges interjú jellemzőinek? Miket találtatok meg, mi volt esetleg furcsa? D4!
D4: Hát olyan faggató jellegű volt [T: Faggató jellegű, igen.], és egy csomó kérdést tett föl, és szerintem az úgy elég jellemző [T: Ühüm.], és az jó volt benne. Egyébként szerintem jó volt.
T: Ühüm. D5, mi a véleményed? Hogy találtad? Milyennek találtad ezt az interjút?
D5: Szerintem rövid volt és a többnyire egy néző vagy olvasó kíváncsi rá [T: Ühüm.], hát az mindent elmondott.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében kijelenthető tehát, hogy a tanárok kb. 3-szor annyit beszélnek átlagosan egy beszédfordulóban, mint a tanulóik. Jelen vizsgálat korpusza reprezentatív eredmények kimutatására a korpusz jellegéből adódóan nem alkalmas ugyan, de a tendenciákat tekintve az látszik, hogy a megbeszélés módszerére épülő párbeszédes jelenet diskurzusaiban elsősorban maga a diskurzus alapvető felépítése a fontos: míg egyes jelenetek inkább a hosszabb tanulói nyelvi megnyilvánulásokra épülnek, mások elsősorban rövid, zárt kérdések megválaszolására. A párbeszédes jelenetek kommunikációs hatékonysága csak ezen adatok alapján nem ítélhető meg: egy ilyen jelenet célja lehet a gyors ellenőrzés, amelyben a rövid tanulói beszédforduló olyan sikeresnek tekinthető, mint más típusú feladatok megoldásánál a hosszabb megnyilatkozások.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave