Hollóy Zsolt: A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban
›
5. Eredmények
›
5.4. A jelenléti tanórák kapcsolatfenntartó epizódjainak elemzési eredményei
›
5.4.6. A jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári fatikus nyelvi elemei

5.4.6. A jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári fatikus nyelvi elemei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgált jelenléti tanórák adatai alapján kijelenthető, hogy a párbeszédes jelenetek tanári beszédére a jelenléti diskurzusokban is jellemző a fatikus nyelvi elemek használata. A 4 jelenléti tanóra 24 párbeszédes jelenetének tanári beszédfordulóiban összesen 1314 fatikus nyelvi elem található. Ezekből 321 darab a tisztán fatikus nyelvi elemek közé sorolható (24%), a maradék 76%-ot a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek teszik ki (993 darab). Így ezen a színtéren is a fatikus funkciót is felvevő elemek dominálnak a tanári beszédben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fatikus nyelvi elemek a 4 tanóra tanári fordulóiban nem egyenlő arányban oszlanak el. A legtöbb ilyen nyelvi elem a 3. tanórán található, összesen 367 darab. Valamivel kevesebb fatikus nyelvi elem található a 4. tanórán, összesen 362 darab. Az első tanórán 305 darab, míg a legkevesebb fatikus nyelvi elem a 2. tanóra tanári beszédében figyelhető meg: 280 darab. Amellett, hogy a fatikus nyelvi elemek száma is különbözik egyes tanórákon, a tisztán fatikus és a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek arányszámai is eltérőek (41. ábra).
 
41. ábra. A jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteiben megfigyelhető tanári fatikus nyelvielem-számok arányai
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A két kategória ugyan nem jelentős arányban, de eltér egymástól. Míg a 2. tanórán a fatikus nyelvi elemeknek csupán 21%-a tisztán fatikus nyelvi elem, addig a 3. tanórán például ez az arány már 28%. Ez arra enged következtetni, hogy a fatikus nyelvi elemek használatának egyéni diskurzusstratégiái befolyásolják a tanárok fatikus kommunikációját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A valódi összehasonlíthatóság érdekében a jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek fatikus nyelvi adatait arányosítva is vizsgálom. Az arányosított fatikus nyelvi elemek számadatait a 42. ábra összesíti.
 
42. ábra. A jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári fatikus nyelvielem-számai arányosítva
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az időarányosított számítások alapján az figyelhető meg, hogy az 1. tanóra párbeszédes jeleneteiben jelenik meg a legtöbb ilyen elem, szám szerint 388 darab. Igen kevés azonban a különbség a számadatok szempontjából az 1. és a 3. tanórát tartó pedagógus fatikus kommunikációját illetően: a 3. tanóra tanári beszédfordulóiban 372 ilyen elem található. A 3. legtöbb fatikus nyelvi elem a 4. tanóra tanári beszédében figyelhető meg (291 darab), míg a legkevesebb fatikus nyelvi elemet a párbeszédes jelenetben a 2. tanórát tartó pedagógus használja (276 darab). Ugyanez a sorrend állapítható meg a tanári fatikus nyelvi elemek előfordulásának gyakoriságát mutató fatikus nyelvi elem/perc számítással is (43. ábra).
 
43. ábra. A jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteiben a tanári fatikus nyelvi elemek használatának gyakorisága
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezen számítások alapján is a legtöbb fatikus nyelvi elem az 1. és 3. tanórát tartó pedagógus beszédében figyelhető meg, míg a legkevesebb a 4. és a 2. tanórát tartó pedagógusokéban. Az adatokat összehasonlítva az látható, hogy a legtöbb és a legkevesebb fatikus nyelvi elemet használó tanárok között viszonylag jelentős a különbség. Az 1. tanóra tanára 388 fatikus nyelvi elemet használ a tanórája párbeszédes jelenetei alatt, ami 20,36 fatikus nyelvi elem használatát jelenti 1 perc alatt, míg a 2. tanórát tartó tanár beszédéhez 276 fatikus nyelvi elem kapcsolható, ami 14,45 fatikus nyelvi elemnek felel meg egy perc alatt. Az arányosított adatok összevetve a tanórák jeleneteinek diskurzusjellemzőivel érdekes kontrasztra mutatnak rá: míg mindkét tanórán 6-6 párbeszédes jelenet figyelhető meg, addig az első tanórán az időtartamot tekintve összesen 898,77 másodpercnyi, míg a 2. tanórán 1162,42 másodpercnyi ilyen jelenet látható. Ez azt jelenti tehát, hogy a hosszabb párbeszédes jelenetek nem eredményeznek több fatikus nyelvi elemet a tanári beszédben, a fatikus nyelvi elemek számának különbségei tehát más szempontok alapján magyarázhatók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kérdéses, hogy több fatikus nyelvi elem jelenik-e meg a tanári nyelvhasználatban, mint a jelenléti színtéren. A nyelvielem-számok két színtéren való megjelenésének arányait független mintás t-próbával ellenőriztem, a t-próba eredményei azt mutatják, hogy nincs szignifikáns különbség az online szinkrón és a jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári beszédében megjelenő fatikus nyelvielem-számok között (t = –1,742, p = 0,132). A t-próba eredményeit az 5. melléklet szemlélteti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 106. példa megmutatja, hogy szövegszinten az elemzett különbségek hogyan jelennek meg (106. példa, 1. tanóra, 4. jelenet, részlet; 2. tanóra, 1. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(106)
T: Ellenőrizzük közösen, hogy hova mit írtatok! Mi került az irónia családfőhöz? D1?
D1: Ironikus, ironista, ironizál.
T: Nagyon jó. Viszont... Még egyszer! Mondd őket még egyszer!
D1: Ironikus.
T: Ühüm.
D1: Ironista, ironizál.
T: No, az ironistánál álljunk meg egy picit! Én azt mondom, hogy nincs ilyen szó.
D1: Jah.
T: Lehetne. Tehát a képzőt szépen hozzá raktad, jól is írtad, látom, ott rövid magánhangzóval írtad, de nincs ilyen szó. Ironizmus. Mit gondolnak a többiek, hogy van olyan?
/
T: Jó, akkor azt javaslom, hogy kezdjük innen, a legelejéről, innen, és D1-nél, D1-nélkezdjük el! Olvasd fel, kérlek, ezt az első mondatot, közmondást!
D1: Derült meleg húsvét nap. *T: Ühüm.* Derült meleg húsvét napja, meglátszik ősszel a gazdán. Ez a jó termés lesz.
T: Jó termés lesz, pontosan. Tehát ez az első közmondás. Derült meleg húsvét napja, meglátszik az, meglátszik ősszel a gazdán. Jó termés lesz. Hogyha jól emlékszem, a, a nyelvtanórán most foglalkoztatok különböző költői képekkel, metaforával, metanó, metonímiával, hasonlattal, megszemélyesítéssel. Itt most néhány példát is találhattok erre. Jó, ez az első. A közmondások között biztos, hogy lesz olyan, ami ismertebb, lesz olyan, ami kevésbé ismert, de ez talán egy ritkább. Lássuk a következőt! D2!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A példa első idézete az 1. tanórának egy jelenetének párbeszédes diskurzusa. A felszólított tanuló rövid megnyilatkozásokban osztja meg a feladatra adott válaszait, a tanár értékeli, reflektál a válaszokra. Látható, ahogy a megszólítások, tanulókra vonatkozó igék, diskurzusjelölők végig gyakran megjelennek a tanári fordulókban, segítségükkel a tanár folyamatosan fenntartja a kontaktust a megszólaló diákkal. Megfigyelhető, hogy a tanár magyarázatai rövidek, gyakori a szóátadás-szóátvétel tanár és diák között. Ezzel szemben a 2. tanóra jelenetében a tanulói választ egy hosszabb tanári, elsősorban magyarázó jellegű tanári beszédforduló követi. Látható, hogy a magyarázat alatt kevesebb fatikus elem található, a tanár kevésbé törekszik a kontaktus fenntartására a jelenet azon része alatt (106. példa). A fatikus nyelvi elemek tanári beszédben való gyakoriságának különbségei tehát jó eséllyel nem a párbeszédes jelenetek számával vagy időtartamával magyarázhatók, sokkal inkább a jelenetek tanárainak a diskurzusstratégiáival, a jelenetekhez kapcsolható tanári kommunikációs és pragmatikai célokkal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében kijelenthető tehát, hogy a fatikus nyelvi elemek igen magas számban figyelhetők meg a jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteiben. A tisztán fatikus és a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek jelenléte egyaránt jellemzi a tanári beszédfordulókat, az utóbbi lényegesen nagyobb arányban támogatja a kapcsolatfenntartást a vizsgált jelenetekben. Megállapítható, hogy a tanárok különböző arányban használják a fatikus nyelvi elemeket: viszonylag jelentős különbség figyelhető meg a legtöbb és a legkevesebb fatikus nyelvi elemet használó tanár kommunikációjában. A fatikus nyelvi elemek száma alapvetően azonban nem a párbeszédes jelenetek számától vagy időtartamától függ, sokkal inkább a jelenetek diskurzusainak felépítésétől, a tanár kommunikációs és pragmatikai céljaitól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen alfejezet részletesen először a jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek tisztán fatikus nyelvi elemeit elemzi a tanári beszédben. A 12. táblázat azt mutatja meg, hogy a tisztán fatikus nyelvi elemek típusai milyen számban figyelhetők meg a vizsgált jelenetek tanári fordulóiban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12. táblázat. A tisztán fatikus nyelvi elemek száma a jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári beszédfordulóiban
A tisztán fatikus nyelvi elemek száma az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári beszédfordulóiban (n = 321)
Köszönésformák
Köszönéspótló kifejezések
Megszólítások
0
0
321
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Akárcsak az online szinkrón párbeszédes jeleneteknél, a jelenléti tanórák tanári fordulóiban is csak a megszólításformák jelennek meg a tanári fordulókban (12. táblázat). Ennek oka hasonló lehet, mint az online szinkrón tanóráknál: a köszönésformák a párbeszédes jelenetekben azért hiányozhatnak, mert azoknak elsősorban a kontaktus megteremtése a célja (Balázs 1993).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári fatikus kommunikációját vizsgálva látható, hogy a kapcsolatfenntartásra szolgáló nyelvi elemek nem azonos számban jelennek meg a tanári kommunikációban. A 44. ábra összegzi a tisztán fatikus nyelvi elemek darabszámait tanórákra lebontva.
 
44. ábra. A tisztán fatikus nyelvi elemek megoszlása a jelenléti tanórákon a párbeszédes jelenetek tanári beszédében
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanárok a tisztán fatikus nyelvi elemek használatában is különböznek egymástól. A legtöbb tisztán fatikus elem a 3. tanórán figyelhető meg (103 darab). Az 1. és a 4. tanórán igen hasonló tisztán fatikus nyelvi elem található (80 és 79 darab). Végül a legkevesebb tisztán fatikus nyelvi elem a 2. tanórán figyelhető meg (59 darab). A valódi összehasonlíthatóság érdekében azonban jelen alfejezet a tanári tisztán fatikus nyelvi elemeket arányosítva is vizsgálja. A 45. ábra megmutatja a jelenetek időtartamának arányosított nyelvielem-számát, a 46. ábra pedig az egy perc alatt megfigyelhető tanári tisztán fatikus nyelvi elemhasználatot szemlélteti.
 
45. ábra. A jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári tisztán fatikus nyelvielem-számai arányosítva
 
46. ábra. A jelenléti tanórákon a tanári megszólításformák használatának gyakorisága
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A két arányosítási mód a tisztán fatikus nyelvi elemek szempontjából is hasonló eredményeket mutat. Az arányosítási számítások után megállapítható, hogy a legtöbb tisztán fatikus nyelvi elemet a 3. tanóra tanára használja a jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteiben (105 darab, 5,42 darab/perc). Kevesebb ilyen elemet használ az 1. tanóra pedagógusa: az ő nyelvhasználatához 105 tisztán fatikus nyelvi elem kapcsolható, ami 5,33 tisztán fatikus nyelvi elemnek felel meg egy perc alatt. Kisebb számú tisztán fatikus nyelvi elem kapcsolható a tanári beszédfordulókhoz a 2. és 4. számú tanórákon: az utóbbin 64 darab, ami 3,29 tisztán fatikus nyelvi elemet jelent egy perc alatt, míg a 2. tanórán 58 darab, ami 3,1 fatikus nyelvi elem egy perc alatt. Ezek a számok is azt a tendenciát támasztják alá, hogy a kapcsolatteremtéshez a tanárok nem azonos arányban használják a tisztán fatikus/fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemeket. Látható, hogy ugyan összességében az 1. tanórát tartó pedagógus nyelvhasználatához köthető a legtöbb fatikus nyelvi elem, a 3. tanóra tanárának nyelvhasználatában a tisztán fatikus nyelvi elemek nagyobb arányban megfigyelhetők. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolatfenntartó diskurzusstratégiák egyénileg különbözhetnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelenléti tanórák párbeszédes interakcióiban többféle megszólításforma található, a 47. ábra bemutatja a párbeszédes jelenetek tanári fordulóiban megfigyelhető megszólításformák kategóriáit, nyelvielem-számait.
 
47. ábra. A jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári megszólításforma-típusai
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 4 vizsgált jelenléti tanóra 24 párbeszédes jelenetében összesen 321 megszólítás figyelhető meg a tanári beszédfordulókban. A 321 megszólításforma két leginkább jelentős csoportja a tulajdonnévi és a névmási megszólításformák. A tulajdonnévi megszólításokból összesen 132 darab található a vizsgált fordulókban (41%), a névmási megszólítások még magasabb arányban jelennek meg a tanári beszédben (141 darab, 44%). Ez azt jelenti, hogy az összes megszólításforma több mint 80%-a ebből a két típusból áll. A maradék 15% kétféle megszólításformához kapcsolható: 36 darab egyéni főnévi, 12 darab határozószói és 4 darab számnévi megszólítás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tulajdonnévi megszólításformák leggyakrabban a tanári beszédfordulók végén jelennek meg, a szóátadás-szóátvétel mechanizmusait támogatva (107. példa, 3. tanóra, 3. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(107)
T: Milyen részei vannak a honlapnak? (...) Sanyi?
D1: Hát van a szöveg.
T: Van maga a szöveg. Többiek? Niki?
D2: *Hírmag*.
D3: *Komment.*
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 107. példában több tulajdonnévi megszólítás figyelhető meg a tanári beszédfordulókban. Mint ahogy látható, ezek minden esetben a beszédforduló legvégén helyezkednek el, utánuk rögtön a kijelölt tanuló átveszi a szót. Az is észrevehető, hogy habár a tanár a megszólítások segítségével minden esetben konkrétan megjelöli, melyik tanulót illeti meg a szó joga, van olyan példa, ahol mégis párhuzamos tanulói beszédforduló figyelhető meg a diákok részéről, ami azt mutatja, hogy a megszólítás ellenére megjelenhet önkiválasztás a tanulói kommunikációban (107. példa). Ennek lehet az az oka, hogy a tulajdonnévi megszólítást egy kollektív, egyéb főnévi megszólítás, a többiek előzi meg. Ilyen módon a gyors megszólításforma-váltás is eredményezheti a párhuzamos tanulói beszédfordulót, ami még inkább szemlélteti a megszólítások típusának tanulói szóátvételére tett hatását. A példán az is látszik, hogy ahol nincs egyáltalán megszólításforma, csak egy tanári kérdés, ott a tanulók önkiválasztással vehetik át a szót. Ez azt jelenti, hogy a megszólítás nélküli, általános kérdés/közlés kollektív kontaktusfenntartásnak/teremtésnek minősül. Ezt a korpusz más párbeszédes jeleneteinek nyelvi interakciói is alátámasztják (108. példa, 1. tanóra, 3. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(108)
T: Hosszú u-val írjuk a túrát. Helyes. Ki tudja a második családfőt? Hú, de sokan! Igen? D1!
D1: Harmónia.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 108. példában is több ponton tapasztalható, hogy az általánosan feltett kérdésre/közlésre önkiválasztás útján válaszolnak a tanulók. A megszólítások természetesen nem minden esetben szükségesek, hiszen az is látható, hogy egyes kérdéseknél ugyanaz a tanuló válaszol, mint az azt megelőző kérdésre. Ezekben az esetekben is egyértelmű a válaszadó kijelölése: egyrészt a szövegkörnyezet, másrészt a nonverbális jelek folyamatosan támogatják a szóátadás-szóátvétel folyamatait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A toldalékolt tulajdonnévi formák a páros/csoportos munkák eredményeinek megbeszélésekor jelennek meg. A tanár ezekben az esetekben az egy-egy tanuló tulajdonnevével a kiválasztott tanulói csoporttal veszi fel/erősíti meg a kontaktust, ilyenkor a kijelölt tanulók a pár/csoport nevében szólalnak meg (109. példa, 4. tanóra, 5. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(109)
T: Agymenés. Ühüm. Szkenner. Ki mit talált a szkennerre? Na, Fanniék mondják.
D1: Hm, hát igazából, hm, a nyomtatóra találtuk ki, hogy másina, és akkor a fordított másina az a szkenner.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tulajdonnévi megszólításformák továbbá arra is alkalmasak, hogy a tanárok egyes tanulók előzetes mondandóira/cselekvéseire reflektáljanak. A tulajdonnévi megszólítások ezen megjelenési formái nem eredményeznek szóátadást a diskurzusokban, fatikus céljuk inkább a közös figyelmi jelenet alakítása, a kapcsolat fenntartása. Ezekkel az elemekkel a tanárok visszautalhatnak tanulói gondolatokra, rámutathatnak tanulói cselekvésekre, ilyen módon a különböző magyarázatokba, óraszervezői megnyilatkozásokba is implicit módon bevonják a tanulókat (110. példa, 3. tanóra, 2. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(110)
T: A 9 óra az egy fontos információ lehet abban a hírben. És akkor milyen fogalom volt az ő lapjukon? Többiek?
D3: Dátum.
T: Dátumok. Írjátok be a pluszpontot! Sajnos erre nem tudok adni pluszpontot, mert D4 elmondta. Rendben van.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tulajdonnévi megszólítások mellett még nagyobb arányban figyelhetők meg a párbeszédes jelenetek tanári beszédfordulóiban a névmási megszólítások. Hasonlóan az online szinkrón diskurzusokhoz, az E/2. alakú személyes névmás, a te több esetben is megfigyelhető a jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári beszédfordulóiban, kijelölve a cselekvő vagy megszólaló diákot (111. példa, 1. tanóra, 2. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(111)
T: Szerviz. Gyere te is! Csupa zöld szó ment föl. Nemcsak zöld kártya van ám. Kinél van még magyar szó? D1? Ja, te már olvastad. Bocsánat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A személyes névmások viszont arra is alkalmasak, hogy a tanárok egyszerre több tanulóval vegyék fel velük a kapcsolatot. A különböző többes számú alakok az osztály egyes tanulói csoportjaira vagy az osztály egészére érvényesek, segítségükkel kollektíven szólítják meg a tanárok a diákokat (112. példa, 3. tanóra, 2. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(112)
T: Ezek a személyek, hogy kivel történt az esemény. Írjátok be ti is a pluszpontot, illetve ti is! És ti itt, D5? Miket emeltetek ki?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulók nyelvi interakcióra való bevonására azonban nem csak a személyes névmások alkalmasak a korpusz példái alapján. Számos egyéb névmástípus megfigyelhető a névmási megszólításokon belül: a kapcsolatfenntartásban fontos szerepet kapnak még például az általános, a határozatlan és a kérdő névmások is (113. példa, 1. tanóra, 5. jelenet, részlet; 4. tanóra, 3. jelenet, részlet; 3. tanóra, 3. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(113)
T: Beszéljük meg, jó? Milyen szavakhoz kerültek felkiáltójelek? Mindenki mondja! D5?
D5: Bogotell?
T: Bagatell. Van-e olyan, aki nem tett ide felkiáltójelet? Mindenki odatette.
/
T: Na, ki szerint, mi mért nem? Mért nem? No? Valaki? Na, D4.
/
T: Bomba. Ki, ki választotta még a bombát?
D3: *Mi is.*
D4: *Mi is.*
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy az a 113. példa tanári beszédfordulóiban látszik, a különböző névmások több esetben is támogatják a kapcsolatfenntartást. A névmási alakokhoz gyakran tulajdonnévi megszólítások kapcsolódnak: az osztályban általános megszólítására jelentkeznek a tanulók, a jelentkező tanulókból a tanár kijelöli a válaszadót (113. példa). Az is előfordul azonban, hogy az általános megszólításra egyszerre több tanuló reagál (113. példa). Gyakran a megszólításokhoz különböző egyéb fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek társulnak, például igék vagy diskurzusjelölők (113. példa).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tulajdonnévi és a névmási megszólítások mellett egyéb főnévi, határozószói és számnévi megszólítások is megfigyelhetők a vizsgált tanári fordulókban. Működési elveik hasonlók: mindegyik alak az osztályt vagy kisebb tanulói csoportot szólít meg, a tanárok így egyszerre több tanulót igyekeznek bevonni a nyelvi interakcióba (114. példa, 1. tanóra, 4. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(114)
T: Lehetne. Tehát a képzőt szépen hozzá raktad, jól is írtad, látom, ott rövid magánhangzóval írtad, de nincs ilyen szó. Ironizmus. Mit gondolnak a többiek, hogy van olyan?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

De megjelennek például az olyan egyéb főnévi megszólítások is, amelyek valamilyen tulajdonság alapján kötik össze a tanulókat, ilyenek például a fiúk, lányok főnévi alakok (115. példa, 2. tanóra, 5. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(115)
T: Nézzük, kinél volt a kettes boríték? Jó, lányok! Gabi!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hasonló módon működnek a határozószói megszólítások is: gyakran például a tanulók felszólítása a pozíciójuk jelölésével történik, erre látni több példát a 4. tanórát tartó tanár beszédében (116. példa, 4. tanóra, 5. jelenet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(116)
T: Másoló masina? Más áhá. Értem. Oké. Jó. Itt?
[…]
T: Idegzizilés? Nagyon jó. Igen? Itt elöl?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

De azok a határozószavak is fontos szerepet játszhatnak a különböző tanulók kijelölésében, a tanulókra való reflektálásban, amelyek például a kijelölt tanulók számát jelzik valamilyen szempontból (117. példa, 4. tanóra, 4. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(117)
T: Nahát akkor ki szavaz a kettőspontra? Húha! Nahát akkor ez nagy elsöprő többség, ki szeretné?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tisztán fatikus nyelvi elemek mellett még nagyobb számban jelennek meg a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek az elemzett tanári fordulókban. A fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek típusainak előfordulási arányait a 48. ábra mutatja be.
 
48. ábra. A jelenléti tanórák tanári fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemeinek darabszámai kategóriánként
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 4 vizsgált jelenléti tanóra 24 párbeszédes jelenetében összesen 993 fatikus funkciót is felvevő nyelvi elem található. A legnagyobb számú fatikus funkciót is felvevő nyelvi elem a fatikus funkciót is felvevő ige, összesen 467 darab (47%). Szintén magas arányban figyelhetők meg a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők a tanári megnyilatkozásokban, összesen 341 darab (34%). A harmadik és a negyedik típusa a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemeknek ritkábban figyelhető meg a tanári beszédben: a fatikus funkciót is felvevő állandósult szókapcsolatokból/reflektív szószerkezetekből 140 darab (14%), míg a fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetekből 45 darab (5% jelenik meg) van. A 49. ábra a nyelvielem-számok tanórai bontását összegzi.
 
49. ábra . A jelenléti tanórák tanári fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemeinek darabszámai tanóránként
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek nem ugyanolyan arányban figyelhetők meg a különböző tanárok beszédében a párbeszédes jelenetek diskurzusaiban. A 4. tanórán 283, a 3. tanórán 264, az 1. tanórán 225, a 2. tanórán pedig 221 darab ilyen nyelvi elem található a tanári fordulókban. Ezen adatok itt sem pontosan összehasonlíthatók arányosítás nélkül, az 50. ábra mutatja meg az arányosított nyelvi összegzett elemszámokat, míg az 51. ábra a tanárok egy perc alatt elmondott fatikus nyelvielem-számait jeleníti meg.
 
50. ábra . A jelenléti tanórák tanári fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemeinek darabszámai arányosítva tanóránként
 
51. ábra. A jelenléti tanórák tanári fatikus funkciót is felvevő nyelvielem-használatának gyakorisága
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az arányosított adatok mindkét számítási módjának eredményei megegyeznek egymással. Az arányosított adatok értelmében az 1. tanórát tartó pedagógus használta a tanórája párbeszédes jelenetiben a legtöbb fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemet: 287 ilyen elem kapcsolható hozzá, ami 15 fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemet jelent egy perc alatt. A 3. tanórát tartó pedagógus használta a 2. legtöbb ilyen elemet: 268 fatikus funkciót is felvevő nyelvi elem kapcsolható az ő beszédéhez, ami 13,89 fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemet jelent egy perc alatt. A 2. és a 4. tanórát tartó pedagógusok között igen kicsi a különbség a fatikus nyelvhasználatukat illetően: a 4. tanóra tanárához 228 ilyen elem kapcsolható, 11,79 fatikus funkciót is felvevő nyelvi elem/perccel, míg a 2. tanóra pedagógusához 218 elem tartozik, 11,63 fatikus funkciót is felvevő nyelvi elem/perccel. Az adatok alapján a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek esetében is megállapítható, hogy a fatikus nyelvielem-számokat nem a párbeszédes jelenetek száma vagy hossza befolyásolja, hanem a tanári kapcsolattartó diskurzusstratégiák, mivel ezen nyelvi elemek esetében is az 1. tanóra mutatja a legmagasabb arányt annak ellenére, hogy azon az órán figyelhető meg időtartamában a legkevesebb párbeszédes jelenet. Jelen adatok azt a tendenciát is alátámasztják, hogy a két típusú fatikus nyelvi elem nem egyenlő számban jelenik meg az egyes tanárok beszédében: míg a tisztán fatikus nyelvi elemek a legmagasabb arányban a 3. tanórát tartó tanár beszédében figyelhetők meg, addig a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek számában az 1. tanórát tartó pedagógus a kiemelkedő. Ezek az arányok tovább erősítik azt a feltételezést, miszerint a fatikus kommunikáció a nyelvi elemek tekintetében nemcsak összességében tér el a tanárokat illetően, hanem abban is, hogy pontosan mely nyelvi elemek segítségével tartják fent a tanárok a kontaktust tanulóikkal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek közül tehát a legmagasabb arányban a fatikus funkciót is felvevő igék jelennek meg a párbeszédes jelenetek tanári beszédfordulóiban. A fatikus funkciót is felvevő ige alakjainak szám/személy szerinti eloszlásai az 52. ábrán láthatók.
 
52. ábra. A jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteiben található tanári fatikus funkciót is felvevő igék számadatai
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 4 tanóra 24 párbeszédes jelenetében összesen 467 fatikus funkciót is felvevő ige jelenik meg a tanári beszédben, több igealak viszonylag arányosan jelenik meg a tanári beszédfordulókban. A legmagasabb arányban az E/2. alakok figyelhetők meg a párbeszédes epizódok tanári megnyilvánulásaiban, összesen 145 darab (31%). Hasonló számban fordulnak elő a többes szám első, többes szám második és E/3. igealakok (102 darab, 22%; 106 darab, 23%; 103 darab, 22%). A legalacsonyabb arányban a T/3. alakú fatikus funkciót is felvevő igék figyelhetők meg a vizsgált jelenetek tanári fordulóiban (11 darab, 2%).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az E/2. fatikus funkciót is felvevő igealakok magas megjelenési aránya azt mutatja, hogy a párbeszédes jelenetekben a tanárok gyakran teremtenek egy-egy tanulóval közvetlen kapcsolatot. Ez alapvetően összhangban áll a megszólításformákhoz kapcsolódó adatokkal: a magas számú tulajdonnévi megszólítások szintén azt jelezték, hogy a tanulók egyesével való megszólítása gyakran megjelenik a vizsgált nyelvi interakciókban (118. példa, 3. tanóra, 6. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(118)
T: D1, akkor kérlek szépen, gyere! Igen. A többieknek magyarázd, ne nekem! Gyere ide!
D1: Hát ez egy ilyen weblapnak olyan része, ahol a, a véleményüket kifejthetik az emberek.
T: Igen, ott volt az első jelentkező szerintem. D2!
D2: Komment?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A párbeszédes jelenetek interakcióiban azonban igen jelentős számban jelennek meg többes számú fatikus funkciót is felvevő igék is. A T/1. és T/2. alakok nem egy-egy tanulóval erősítik a kapcsolatot, hanem az egyszerre többel. Az a tény, hogy ezek az alakok összesen a fatikus funkciót is felvevő igék 45%-át teszik ki, azt jelzi, hogy a tanárok a párbeszédes nyelvi interakciókban az esetek jelentős hányadában több tanulót szeretnének bevonni a diskurzusba. Ez a párbeszédes jelenetek jellegével magyarázható: bár a megbeszélésekre épülő párbeszédes epizódokban gyakran megfigyelhetők a tanár és egy-egy diák között létrejövő párbeszédek, ezekben a diskurzusok is az osztály egészéhez is szólnak. Ebből kifolyólag ezek a párbeszédes jelenetek sajátos kommunikációs jellemzőt mutatnak, hiszen a kommunikáció egyszerre lehet kétirányú és többirányú, illetve a kétirányú kommunikációs aktusok is több embernek is szólnak (hiszen minden tanuló hallja a közléseket). Megfigyelhető, hogy a tanárok számos esetben igyekeznek számos tanulót bevonni a nyelvi interakcióba, hiszen a párbeszédes jelenetek alatt a tanároknak célja, hogy minél több tanuló beszéljen. A T/1. és T/2. fatikus funkciót is felvevő igealakok éppen ebben támogatják a tanárok kommunikációját (119. példa, 3. tanóra, 4. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(119)
T: Így igaz. És a ci, magában a cikkben mit találunk, ami ehhez képest több? D3?
D3: Hát bővebb információt találunk a témáról.
T: Bővebb információt, körülményeket találunk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 119. példa mutatja, hogy a T/1. igealakok az egész osztálynak szóló általános kérdésekben szerepelnek. Ezek az alakok gyakoriak a különböző, tananyagokhoz kapcsolódó, elméleti információk megvitatásában (ez esetben a hírek leadjének a szerepének a megbeszélésében) (119. példa). Ezen alakok a leggyakrabban olyan tanári megnyilatkozásokban jelennek meg, amelyek közös cselekvéseket reprezentálnak a tanulási-tanítási folyamatokban (120. példa, 4. tanóra, 2. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(120)
T: Akkor ha egy gyors számegyenest felrajzolnánk a táblára így ismétlésképpen, akkor milyen pontokat adnátok meg? Melyek azok az évszámok, amik szerintetek mindenképpen felkerülhetnének ide, a számegyenesre?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 120. példa szemlélteti a T/1. és T/2. fatikus funkciót is felvevő igék funkcióbeli különbségeit. A példában a felrajzolnánk egy közösen elképzelt cselekvést feltételez, a tanár kommunikációja azt sugallja, hogy az idővonal megalkotása nemcsak az ő, hanem a tanulók tevékenysége révén valósul meg. Ezzel szemben a kérdés T/2. alakja már azt jelzi a tanulóknak, hogy a választ nekik kell kitalálni: adnátok meg. Ezen fatikus funkciót is felvevő igealakokat a beszédükben gyakran váltogatják a tanárok, hasonló megjelenési arányukat hasonló funkcióik magyarázhatják (121. példa, 2. tanóra, 1. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(121)
T: Opplá. Itt valami gond lesz a nyilakkal, de ez a kivetítő hibája, ezen most nem problémázunk. A lényeg az, hogy szelíd, mint a húsvéti bárány. Ez, ugye, azt jelenti, hogy békés, jámbor ember. Ugye, a bárány is egy olyan elem, egy olyan motívum, ami a húsvéthoz kötődik. Sokszor, hogyha arra gondoltok, hogy mi van egy húsvéti asztalon, biztos, hogy van ott bárány.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 121. példán az is látható, hogy a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek nem csak azokban a megnyilatkozásokban jelennek meg, amelyekre a tanár tanulói interakciót vár. A T/2. fatikus funkciót is felvevő ige magyarázó tanári megnyilatkozásban jelenik meg („T: hogyha arra gondoltok…”) annak ellenére, hogy a magyarázat alapvetően monologikus szövegrész a tanári beszédben (Schirm 2013). Ez mutatja, hogy a tanulói figyelmet nyelvileg a tanárok a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemekkel például a magyarázatokban is igyekeznek fenntartani, hiszen a kölcsönös figyelem ott az információk befogadása miatt is kiemelten fontos.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fatikus funkciót is felvevő igék utolsó, nagyobb számban megjelenő típusát alkotják az E/3. igék, melyek szintén többféle módon támogatják a kontaktus alakítását. Egyrészt a tanárok gyakran utalnak velük különböző tanulók cselekedeteire/megnyilatkozásaira. Ezekkel az utalásokkal mind a rámutatott tanulóval, mind az osztály többi tagjával erősítve a kapcsolatot (122. példa, 3. tanóra, 5. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(122)
T: …Tőletek, onnan hátulról? D4 jelentkezett, bocsánat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagy számban figyelhető meg az is, hogy az E/3. alakú igék nem egy-egy tanuló mondandójára/cselekvésére utalnak, hanem az egész osztályéra. Ez a jelenség szintén a tanári beszédben megjelenő megszólításformákkal kapcsolható össze. A tanári beszédben gyakoriak a névmási (és az egyéb főnévi, határozószói) megszólítások a párbeszédes jelenetekben, melyek E/3. igealakokat vonzanak, ennek ellenére általános kapcsolattartást támogató eszközök (123. példa, 4. tanóra, 3. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(123)
T: Mindenki egyetért, mindenki egyetért ezzel, hogy tudatosan beavatkozunk még ma is a mai magyar nyelvbe?
[…]
T: Nagyon egyetért az osztály, ennek én nagyon örülök neki, (b) mindig ide állok a másik oldalra kicsit így provokálni a társaságot,
[…]
T: Más aspektusa van valakinek még esetleg?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fatikus funkciót is felvevő igék közül a T/3. alakok jelennek meg a legkisebb arányban a jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteiben. Ezekkel az alakokkal, ahogy az E/3. alakokkal is, a tanárok több tanuló tevékenységére/mondandójára tudnak rámutatni, vagy a tanulók figyelmét azokra irányítani. A párbeszédes jelenetek jellegéből adódóan erre nem található sok példa, mivel ritka az, amikor egy-egy tanulói csoport megnyilvánulására/cselekvésére kell, hogy rámutassanak a tanárok. Azonban egyes névmási/egyéb főnévi megszólítás után a T/3. alak a grammatikailag helyes, így pár alkalommal az ilyen fatikus funkciót is felvevő igék is megfigyelhetők a tanári fordulókban (124. példa, 1. tanóra, 4. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(124)
T: Lehetne. Tehát a képzőt szépen hozzáraktad, jól is írtad, látom, ott rövid magánhangzóval írtad, de nincs ilyen szó. Ironizmus. Mit gondolnak a többiek, hogy van olyan?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fatikus funkciót is felvevő igék mellett a másik leggyakrabban megjelenő fatikus funkciót is felvevő nyelvielem-típus a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők típusa. A jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteiben megfigyelhető tanári fatikus diskurzusjelölők típusait, számait az 53. ábra összegzi.
 
53. ábra. A jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteiben található tanári fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők számadatai
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteiben összesen 341 darab tanári fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölő figyelhető meg. A fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők a párbeszédes jelenetek tanár–diák nyelvi interakciójának minden pontján megfigyelhetők. Az IRF-szekvencia alapvetően strukturálja ezeket a jeleneteket, a diskurzusjelölők pedig, akárcsak az online térben, a jelenléti diskurzusokban is a hármas szekvencia minden pontján megjelennek. Az olyan fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők, mint például a jó, na, akkor alapvetően az IRF-szekvencia első tanári beszédfordulójában figyelhetők meg, melyek a kapcsolat fenntartásában, az új diskurzusepizód megkezdésének tanulók felé való jelzésében kapnak szerepet. Alapvető funkciójuk a tanulói figyelem felhívása, a kapcsolat megerősítése (125. példa, 4. tanóra, 3. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(125)
T: Van valaki, aki miért állt ide? Na, mondjad.
[…]
T: Na, ki szerint, mi mért nem? Mért nem? No? Valaki?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Habár az IRF-szekvencia (Cauden 2001; Walsh 2006) értelmében a tanári beszédfordulók a tanulói beszédfordulók köré épülnek, jelen kutatás adatai ezekben a jelenetekben is mutatják, hogy gyakran a tanulókkal párhuzamos fatikus tanári beszédfordulók is megfigyelhetők. Ezek túlnyomó többségében valamilyen fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölőből vagy fatikus funkciót is felvevő állandósult szókapcsolatból/reflektív szószerkezetből állnak. Részben ezzel magyarázható a magas számú igen, ühüm a párbeszédes jelenetek tanári megnyilatkozásaiban: a tanárok ezekkel az elemekkel jelzik figyelmüket, támogatják a tanulói beszédet (126. példa, 4. tanóra, 3. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(126)
T: Na mért?
D5: Mert nem tudatosan is érkeznek hozzánk olyan külföldi szavak T: *Ühüm.*, amiket magyarosítunk T: *Ühüm.*, és akarva-akaratlanul avval magyarosított változatát használjuk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fatikus funkciót is felvevő tanári diskurzusjelölőknek fontos szerepük van továbbá a visszajelzésben is. Közvetlenül a tanulói beszédhez kapcsolódva a tanárok fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölőkkel jelezhetik a kapcsolat fennállását, esetleg a tanulók válaszához kapcsolódó attitűdjeiket. Számos fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölő állhat ebben a helyzetben: igen, ühüm, jó, oké, nem, hát, aha. Ezek az elemek állhatnak magukban, értékelések mellett, bevezethetnek újabb tanári megnyilatkozásokat, átvezethetik a tanári beszédet újabb tanári kérdésekre, de még a szó átadására is alkalmasak lehetnek (127. példa, 4. tanóra, 5. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(127)
T: Jet-skire kinek milyen megoldási javaslatai vannak? Természetesen nem kötelező mindenkinek, aki csak szeretné, mondja be. Tessék.
D1: Vízimotor.
T: Vízimotor. Igen.
D2: Spricc-robogó.
T: Spricc-robogó. Aha.
D2: Még egy van.
T: Nem hallom. Igen.
D2: Van még egy. Az a vízi Vespa.
T: Vízi Vespa? Aha. Igen?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az IRF-szekvencia utolsó tanári beszédfordulóiban gyakoriak a tanári magyarázó megnyilatkozások, melyeknek visszatérő fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölője az ugye (Schirm 2014). A magyarázatokban gyakran álkérdő jelleggel ugyan, de a tanulói figyelmet fenntartó szerepben a jó is megjelenik. (128. példa, 2. tanóra, 2. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(128)
T: … Ugye, a kiadás éve, hogy hol adták ki, melyik nyomdában, hány ív ez a könyv. Minden olyan információ, ami a kiadványra vonatkozik, jó? Köszönöm.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül fontos kiemelni, hogy a jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteiben is a diskurzusjelölők gyakran egymás mellett, halmozott formában figyelhetők meg a tanári beszédben. Gyakran ezek a diskurzusjelölő-halmozások fatikus jelleget is kapnak: figyelemfelhívó, különböző diskurzusrészeket összekötő jellegük támogatja a közös figyelmi jelenetek kialakítását, a tanár–diák interakciót (129. példa, 2. tanóra, 5. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(129)
T: Volt-e valakinél hármas boríték? D4! Ná, nálatok is?
D4: Igen.
T: Jó, akkor először. Hármas?
D4: Igen.
T: Jó, akkor először hallgassuk meg a lányokat, jó?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lényegesen kisebb számban, de a fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek is a részét képezik a tanári beszédnek a vizsgált párbeszédes jelenetekben. A különböző alakú birtokos személyjeles főnevek számadatait mutatja be az 54. ábra.
 
54. ábra. Az online szinkrón tanórák párbeszédes jeleneteiben található, tanári fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek számadatai
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári fordulóiban összesen 45 ilyen elem található. Akárcsak a fatikus funkciót is felvevő igék esetében, a legnagyobb arányban a birtokos szerkezeteket illetően is az E/2. alakok figyelhetők meg: 15 darab, 33%. A többes szám első és a T/2. alakok szintén viszonylag magas arányban jelennek meg a tanári megnyilatkozásokban: 12 darab, 27%; 6 darab; 13%. Jelentősek továbbá az E/3. alakok: 12 darab, 27%. A korpusz adatai alapján kijelenthető, hogy a T/3. birtokos személyjeles főnevek a jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteiben nem kapnak jelentős szerepet a kontaktus fenntartásában, ilyen alak ugyanis nem található a tanári beszédfordulókban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hasonlóan a fatikus funkciót is felvevő igékhez, a fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek alakjai leképezik a tanár szándékait annak mentén, hogy éppen mely tanulóval/tanulókkal tartja fent/erősíti meg a kontaktust. Ilyen módon az E/2. személyű alakok akkor jelennek meg, amikor egy-egy tanulóval célzottan kommunikálnak a tanárok (130. példa, 2. tanóra, 4. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(130)
T: … Úgy gondolom, hogy a tömörítésed valóban korrekt volt, fontos információkat emeltél ki, nyilván hogyha az újságban ezt rögzítitek, és leírod, akkor figyelni kell arra, hogy milyen formában írod le ezt a tömörítést…
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 130. példában a tanár egy tanulói cikkösszefoglalóra ad visszajelzést. A fatikus funkciót is felvevő igék közül is több E/2. személyű alak figyelhető meg, mivel a tanár által közölt információk ebben a részletben nagyrészt kifejezetten az összefoglalót adó tanulónak szól: emeltél ki, leírod. Ezekhez igazodnak a fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek is: tömörítésed (130. példa).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy azonban a fatikus funkciót is felvevő igéknél is megfigyelhető, a tanárok a fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetekkel is nagyobb arányban teremtenek kontaktust több tanulóval egyszerre. Erre alkalmasak ezeknél a nyelvi elemeknél is a T/2. és T/3. alakok (131. példa, 1. tanóra, 2. jelenet, részlet; 2. tanóra, 5. jelenet, részlet)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(131)
T: Metafora, nagyon jó! Gyere! Következő magyar szavunk?
[…]
T: Intenzív, nagyon jó. Következő magyar kártyánk?
/
T: Négyes boríték volt valakinél? D4, D5! Akkor tiétek a szó!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 131. példa első részében a T/1. alakok dominálnak, a kiemelt jelenetben a tanulók különböző szókártyákkal párosítják az idegen szavak magyar megfelelőit egymással, a párokat a táblára is ragasztják. Ebben a példában kifejezetten a fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek azok, amelyek szervezik a szóátadás-szóátvétel folyamatait, mivel a tanár nem tud minden esetben konkrét tanulókat felszólítani, hiszen nem tudja, kinek mi van a kártyáján (131. példa). A T/1. birtokos személyjelek a tanár és az osztály egységét, kapcsolatát hangsúlyozzák. A T/1. fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetekkel való kérdésalkotás általános jellegű kapcsolatfenntartást biztosít, a tanulók így önkiválasztás útján veszik magukhoz a szót. Más a helyzet a 131. példa második részében, ahol egy T/2. birtokos személyjeles alak látható. Ebben az a szerkezet konkrét tanulókat jelöl, az adott tanulói csoport felszólítását támogatja (131. példa).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az E/3. fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek esetében szintén elsősorban a kollektív megszólítás érvényesül. Ezek az alakok különböző megszólításformákhoz kapcsolódnak, megjelenhetnek különböző névmások, egyéb főnévi/határozószói megszólítások mellett. Akárcsak a fatikus funkciót is felvevő igék esetében, a birtokos szerkezeteknél is grammatikai okok miatt jelennek meg az E/3. alakok (132. példa, 4. tanóra, 3. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(132)
T: Más aspektusa van valakinek még esetleg?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek utolsó típusába a fatikus funkciót is felvevő állandósult szókapcsolatok/reflektív szószerkezetek tartoznak, melyek szintén nagyobb számban megtalálhatók a jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári beszédfordulóiban. Összesen 140 ilyen elem található a tanári fordulókban, ezek az elemek az IRF-szekvencia két pontján helyezkednek el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyrészt, akárcsak a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők, megjelenhetnek a tanulói beszédfordulókkal párhuzamosan. Ebben az esetben funkciójuk a diskurzusjelölőkhöz hasonlóan alapvetően fatikus: a tanárok bátorítják vele a tanulókat a beszédre, jelzik velük a kontaktus fennállását. Ezeknek az elemeknek a jelenlétével a tanulói beszéd támogatása azzal is erősödik, hogy az értékelő megnyilatkozások sokkal inkább értékközlők, mivel elsődleges funkciójuk a tanulói válaszok tartalmi értékelése (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Grund 2021). Így a diskurzusjelölőkkel ellentétben a párhuzamos tanári értékelő megnyilatkozások már a válaszadása közben is jelezhetik a tanulónak a mondandója helyességét (133. példa, 4. tanóra, 1. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(133)
D2: Később az ortológusok és a neológusok között vita éleződött ki, előbbi közé tartozott Kazinczy, míg híres neológus Kölcsey Ferenc és Szemere Pál. Tehát Szemere József és helyette Szemere Pál.
T: Igen.
D2: És Kazinczy nem ortológus volt T: *Így van.*, hanem neológus.
T: Így van, tehát itt két hiba is van.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sokkal gyakoribb azonban az, hogy ezek a nyelvi elemek közvetlenül a tanulói beszédforduló után helyezkednek el, mivel a tanárok gyakran ezekkel az elemekkel reflektálnak a tanulói beszédfordulókra. Amellett, hogy ezek minden esetben a tanulói válasz tartalmát is minősítik, kontaktusfenntartó szerepük itt is jelentős, mivel folyamatosan jelzik a tanulók számára a tanári figyelmet, a kommunikációs kapcsolat meglétét. Az értékelő megnyilatkozások formáihoz kapcsolódó redundanciát (Antalné Szabó 2006) jelen kutatás korpusza is mutatja, ami azonban nem sérti ezen elemeknek fatikus funkcióját (134. példa, 1. tanóra, 2. jelenet, részlet; 3. tanóra, 3. jelenet, részlet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(134)
T: Az elsőnél ugye, olvasd fel a három szótagos szót!
D1: Turista, turizmus, turisztika.
T: Nagyon jó. És a családfő?
[…]
T: A családtagok pedig?
D2: Szimbolikus, szimbolizmus, szimbolista, szimbolizál.
T: Nagyon jó, helyes.
[…]
T: A túra szóhoz milyen képzők kapcsolódnak. D3?
D3: -ista
T: Nagyon jó.
/
T: Milyen információt közöl a Blikk?
D1: Fals, szóval nem mindig igaz, amit közöl.
T: Hamis. Rendben van.
[…]
T: Melyik a közszolgálati magyar televízió?
D2: Hát a Magyar 1-es.
T: Ugye, a Magyar 1, Magyar 2, illetve még a Duna TV, rendben van.
[…]
D3: Hot.
T: Hot magazin, rendben van.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 134. példa nyelvi interakcióban megfigyelhető a fatikus funkciót is felvevő állandósult szókapcsolatok/reflektív szószerkezetek jellemző pozíciója: a legtöbb a tanulók válasza után közvetlenül található, minden esetben arra reflektál, értékel. Az is látható, hogy az 1. tanórát tartó pedagógus beszédében a nagyon jó jelenik meg gyakran, míg a 3. tanóra tanára inkább a rendben van alakot részesíti előnyben. A fatikus nyelvi elemek esetében fontos vizsgálati szempont lehet a későbbiekben az egyéni fatikus kommunikációra jellemző sajátosságok, például a választott elemek stiláris jellege, ez a szempont azonban jelen vizsgálatnak nem képezi részét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összegezve, a fatikus nyelvi elemek a jelenléti tanórák párbeszédes jeleneteinek tanári beszédfordulóiban is gyakran megjelennek. A tisztán fatikus nyelvi elemek két típusa, a köszönésformák és a köszönéspótló kifejezések egyáltalán nem jelennek meg a tanári nyelvhasználatban a vizsgált jelenetekben, a megszólítások azonban jelentős számban figyelhetők meg a tanári nyelvhasználatban, melyek részben a szóátadás-szóátvételt, másrészt a tanulók válaszaira való reflexiót segítik. A legnagyobb számban a névmási és a tulajdonnévi megszólítások datálhatók, az alakok egy vagy több tanuló megszólítását támogatják. A fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek közül a legmagasabb számban a fatikus funkciót is felvevő igék figyelhetők ezekben a jelenetekben is, a különböző igealakok szempontjából a sokszínűség jellemzi a tanári nyelvhasználatot. Az igék mellett a fatikus funkciót is felvevő diskurzusjelölők is relevánsak, ezek az IRF-szekvencia minden pontján megjelennek, támogatva a nyelvi interakciót tanár és diák között. Kisebb számban, de a fatikus funkciót is felvevő birtokos szerkezetek is jelen vannak a vizsgált jelenetek tanári fordulóiban, működési elveik hasonlók a fatikus funkciót is felvevő igékéhez. Végül pedig a fatikus funkciót is felvevő állandósult szókapcsolatok/reflektív szószerkezetek is megtalálhatók a tanári megnyilatkozásokban, elsősorban a tanulói válaszokhoz kapcsolódóan.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave