Záray Gyula (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei


A γ-spektrumok kiértékelése

A minták γ-spektrumában számítógépes kiértékelő program (Hypermet) segítségével meghatároztuk a szignifikáns teljesenergia-csúcsok energiáját, területét és bizonytalanságukat. A méréskor beállítottnál pontosabb energiaérték elérése céljából belső energia-kalibrációt végeztünk minden egyes spektrum esetén; a rövidebb idejű aktiválás utáni méréseknél a spektrumban megtalálható 320,08 vagy 442,92 és 2 754,03 keV (rendre 51Ti vagy 128I és 24Na) energiájú, statisztikailag nagy teljesenergia-csúcsokat, míg a hosszabb idejű aktiválás utáni méréseknél a spektrumban jelenlévő 221,50 és 1 474,90 keV (mindkettő 82Br) energiájú, statisztikailag nagy teljesenergia-csúcsokat használtuk erre a célra. Az energiakalibrációt tovább finomítottuk a spektrométer nemlineáris görbéjének felhasználásával. Az energia ilyen mértékű pontossága (± 0,1 keV) a megbízható azonosítás és a nagyszámú spektrum automatizált feldolgozása miatt szükséges. Az azonosított radionuklidokat a 10.4. táblázat tartalmazza. A rövidebb idejű aktiválással 17, a hosszabb idejű aktiválással 34 elem analitikai radionuklidja volt azonosítható a minták nagy számánál, ami összesen 46 elemet reprezentál.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave