A Zr- és Au-monitorokra vonatkozó adatokból kiszámítottuk az f = Φs/Φe fluxusarányt, Φs szubkadmium neutronfluxust és az epitermikus alaktényezőt a csupasz hármas monitor-módszer (10.86, 10.90 és 10.87) egyenleteivel. Figyelembe vettük az aranymonitor kiégését a (10.60) és (10.61) egyenlet szerint, valamint a rövidebb idejű aktiváláskor használt, 100 μm vastagságú Zr-fólia epitermikus neutronokkal szembeni önárnyékolását, amelyet a Ge önárnyékolási tényező kísérleti meghatározásával korrigáltunk [Ge(94Zr) = 0,978 ± 0,3% és Ge(96Zr) = 0,986 ± 0,3%]. Az iteráció kezdeti értékeit az előző aktiválásból vettük. Tipikus esetben a végleges értékek a rövidebb idejű aktiválás helyén rendre f = 28,6, α = 3,4% és Φs = 6 · 1013 cm−2 s−l voltak, míg a hosszabb idejű aktiválás helyén rendre f = 39,7, α = 5,0% és Φs = 2 · 1013 cm−2 s−l átlagértékek adódtak. A rövidebb idejű aktiválási sorozat elején, közepén és végén meghatározott neutrontér paraméterek minden alkalommal megegyeztek hibahatáron belül, tehát a reaktor valóban stacionárius üzemben működött, és ezért a három összetartozó adat átlagértékét rendeltük az egész mintasorozathoz. A Zr-, Fe- és Ni-monitorok adataiból kiszámítottuk a hasadási neutronfluxust a 10.66 egyenlettel, ami a rövidebb idejű aktiválás helyén rendre , míg a hosszabb idejű aktiválás helyén rendre 17,0 átlagértékeket eredményezett. Megjegyezzük, hogy a 89Zr radionuklid Eγ = 909,1 keV energiájú γ-sugárzásának mérésekor figyelembe vettük a természetes háttérben lévő 228Ac radionuklid Eγ = 911,0 keV energiájú sugárzása okozta spektrális interferenciát.