Záray Gyula (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei


Fémorganikus vegyületek minta-előkészítése

Mivel a fémorganikus vegyületeket könnyen át lehet alakítani illékony és termostabil elemformákká, ezek elválasztására és meghatározására leggyakrabban gázkromatográfiát (GC) alkalmazunk. A GC apoláris, hőstabil vegyületeket tud elválasztani apoláris oldószerben vagy kriofókuszált elegyből. A minta-előkészítés történhet úgy, hogy az elemformákat vízmintából, vizes, savas kivonatból, roncsolt mintából, azaz vizes fázisból szerves fázisba visszük át. Ilyenkor oldószeres extrakciót hajtunk végre. Másik megoldás, az adott elemformákat tartalmazó mintát egy kromatográfiás szilárd szorbensen átvezetve tisztítjuk és csapdázzuk, vagy SPME-t alkalmazunk. A származékképzési lépés, amelynek az a célja, hogy az elemformákat termostabil vegyületté alakítsa, következhet az oldószeres extrakció után. Ez a sorrend jellemző a Grignard-reagenssel végrehajtott származékképzés esetén. A származékképzés meg is előzheti az extrakciót, ha például a származékképzést NaBH4-tal vagy NaBEt4-tal végezzük. Ezek után még egy dúsítási lépésre is szükség van abban az esetben, ha az elemforma ultranyomnyi mennyiségben van jelen, vagy a detektor érzékenysége nem elég nagy. Az előbbiekben ismertetett előkészítési lépéseket foglaljuk össze a 13.3. ábrán.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave