Záray Gyula (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei


Üregkatódos sugárforrások

A Paschen [15] által javasolt üregkatódos sugárforrást Schüler [16] fejlesztette tovább, megoldva a katód hűtését. Az alkalmazott hűtőközegtől függően megkülönböztetünk vízhűtésű és cseppfolyós levegővel vagy nitrogénnel hűtött, valamint hűtés nélküli ún. forró üregkatódos kisülési csöveket. Jellegzetes példaként az utóbbiak közül egy, a Távközlési Kutatóintézetben kifejlesztett sugárforrást szemléltet a 7.3. ábra. A forró üregkatódos sugárforrásoknál a katód hőmérséklete a kisülési csőre kapcsolt teljesítménytől függően az 1500–2000 K-t is eléri. Ezáltal a katódporlódás mellett már a párolgás is jelentős szerepet játszik a mintának a plazmába juttatásában, ami a katódüregben kialakuló atomgőzök sűrűségének a megnövekedését eredményezi. A nagy hőmérséklet következtében gyakorlatilag megszűnik a minta atomjainak a katódfelületre történő visszajutása, és a katódüreg nyitott végén megnő a diffúziós veszteség. Ezen utóbbi lecsökkenthető a nagyobb mélységű, de kisebb átmérőjű üregkatódok alkalmazásával. A színképvonalak félértékszélessége a nagyobb gázkinetikai hőmérséklet következtében jelentősen megnő, amelyért elsősorban a Doppler-effektus a felelős.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave