Az elemanalitika korszerű módszerei
Sorszám | Elem | Analitikai radionuklid | Felezési idő | Energia [keV] |
Mérés típusa |
LQa [ng m–3 |
Konc. [ng m–3] | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A1M1 | A1M2 |
A2M1 |
A2M2 | |||||||
1 | Na | Na-24 | 14 ,91 óra | 1368,6 | • | • | • | • | 1,5 | 52 |
2754,0 | • | • | ||||||||
2 | Mg | Mg-27 | 9 ,458 perc | 843,8 | • |
6 | 52 | |||
1014,4 | • | • | ||||||||
3 | Al | Al-27 | 2 ,241 perc | 1778,9 | • | • | 0,7 | 116 | ||
4 | S | S-37 | 5 ,050 perc | 3103,4 | • | • | 460 | 2400 | ||
5 | Cl | Cl-38 | 37 ,24 perc | 1642,7 | • | • | 6 | 21 | ||
2167,4 | • | • | ||||||||
6 | K | K-42 | 12 ,36 óra | 1524,7 | • | • | 4 | 130 | ||
7 | Ca | Ca-49 | 8 ,718 perc | 3084,4 | • | • | 3 | 180 | ||
Ca-47 | 4 ,536 nap | 1297,1 | • | • | ||||||
Sc-47 | 3 ,341 nap | 159,4 | • | |||||||
8 | Sc | Sc-46 | 83 ,83 nap | 889,3 | • | 0,002 | 0 .024 | |||
1120,5 | • | |||||||||
9 | Ti | Ti-51 | 5 ,760 perc | 320 .1 | • |
• | 3 | U | ||
10 | V | V-52 | 3 ,743 perc | 1434,1 | • | • | 0,02 | 1,6 | ||
11 | Cr | Cr-51 | 27 ,70 nap | 320,1 | • | • | 1,5 | 3,1 | ||
12 | Mn | Mn-56 | 2 ,578 óra | 846,8 | • | 0,01 | 7,0 | |||
1810,7 | • | • | ||||||||
2113 .1 |
• | • | ||||||||
13 | Fe | Fe-59 | 44 ,50 nap | 1099,3 | • | • | 22 | 340 | ||
1291 .6 |
• | • | ||||||||
14 | Co | Co-60 | 5 ,271 év | 1332,5 | • | 0,04 | 0,23 | |||
15 | Cu | Cu-66 | 5 ,088 perc | 1039,2 | • | • | 0 .9 | 11 | ||
16 | Zn | Zn-69m | 13 ,76 óra | 438,6 | • | 1,4 | 35 | |||
Zn-65 | 244 ,1 nap | 1115,5 | • | |||||||
17 | Ga | Ga-72 | 14 ,10 óra | 629,9 | • | 0 .06 |
0,17 | |||
834,0 | • | |||||||||
18 | As | As-76 | 1 ,097 nap | 559,1 | • | • | 0,04 | 1,2 | ||
657,1 | • | • | ||||||||
19 | Se | Se-75 | 119 ,8 nap | 136,0 | • | 0,3 | 0,99 | |||
264,7 | • | |||||||||
20 | Br | Br-82 | 1 ,471 nap | 554 .3 | • |
• | • | • | 1 | 15 |
619,1 | • | • | ||||||||
698,4 | • | • | • | |||||||
776,5 | • | • | • | |||||||
827,8 | • | • | • | |||||||
1044,0 | • | • | • | |||||||
1317,5 | • | • | • | |||||||
1474,9 | • | • | • | |||||||
21 | Rb | Rb-86 | 18 ,66 nap | 1077,0 | • | 0,8 | 1,8 | |||
22 | Sr | Sr-87m | 2 ,795 óra | 388,5 | • | 5 | 14 | |||
23 | Mo | Mo-99 | 2 ,748 nap | 140,5 | • | • | 0,1 | 0,4 | ||
24 | Ru | Ru-97 | 2 ,88 nap | 215,7 | • | 0 .6 | 3,7 | |||
25 | Ag | Ag-110m | 249,8 nap | 657,8 | • | |||||
884,7 | • | |||||||||
937,5 | • | |||||||||
26 | Cd | In-115m | 4,486 óra | 336,2 | • | 0,4 | 0,9 | |||
Cd-115 | 2,228 nap | 527,9 | • | |||||||
27 | In | In-116m | 54,41 perc | 1097,3 | • | 0,002 | 0,008 | |||
1293,5 | • | |||||||||
28 | Sb | Sb-122 | 2,70 nap | 564,2 | • | • | 0,03 | 2,3 | ||
692,7 | • | • | ||||||||
Sb-124 | 60,20 nap | 602,7 | • | |||||||
645,9 | • | |||||||||
722,8 | • | |||||||||
1691,0 | • | |||||||||
29 | Te | I-131 | 8,040 nap | 364,5 |
• | |||||
30 | I | I-128 | 24,99 perc | 442,9 |
• | 0,10 | 1,1 | |||
31 | Cs | Cs-134 | 2,062 év | 604,7 | • | 0,03 | 0,079 | |||
795,9 | • | |||||||||
32 | Ba | Ba-139 | 1,380 óra | 165,9 | • |
• | 1,2 | 7,7 | ||
Ba-131 | 11,5 nap | 123,8 | • | |||||||
216,1 | • | |||||||||
496,3 | • | |||||||||
33 | La | La-140 | 1,678 nap | 328,8 | • | • | 0,012 | 0,11 | ||
487,0 | • | • | ||||||||
815,8 | • | • | ||||||||
1596,2 | • | • | ||||||||
34 | Ce | Ce-141 | 32,50 nap | 145,4 | • | 0,15 | 0,37 | |||
35 | Sm | Sm-153 | 1,946 nap | 103,2 | • | • | 0,002 | 0,012 | ||
36 | Eu | Eu-152! | 13,33 év | 344,3 | • | 0,003 | 0,036 | |||
867,4 | • | |||||||||
964,1 | • | |||||||||
37 | Dy | Dy-165 | 2,334 óra | 94,7 | • | 0,04 | 0,11 | |||
361,7 | • | |||||||||
38 | Yb | Yb-175 | 4,19 nap | 113,0 | • | 0,02 | 0,06 | |||
282,5 | • | |||||||||
396,3 | • | |||||||||
39 | Lu | Lu-177! | 6,71 nap | 208,4 | • | 0,003 | 0,023 | |||
40 | Hf | Hf-181 | 42,39 nap | 133,0 | • | 0,03 | 0,16 | |||
482,2 | • | |||||||||
41 | Ta | Ta-182 | 115,0 nap | 152,4 | • | 0 .03 | ||||
222,1 | • | |||||||||
1121,3 | • | |||||||||
1189,1 | • | |||||||||
42 | W | W.187 | 23,9 óra | 479,6 |
• | • | 0,06 | |||
685,7 | • | • | ||||||||
43 | Ir | Ir-194 | 19,15 óra | 293,5 | • | • | 0,15 | |||
328,4 | • | • | ||||||||
44 | Au | Au-198 | 2,694 nap | 411,8 | • | • | 0,007 | |||
45 | Th | Pa-233 | 27,0 nap | 312,2 | • | 0,03 | ||||
46 | U | Np-239 | 2,355 nap | 228,1 | • | • | 0,04 | |||
277,6 | • | • |
Tartalomjegyzék
- AZ ELEMANALITIKA KORSZERŰ MÓDSZEREI
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- 1. Optikai atomspektroszkópiai módszerek elméleti alapjai
- 1.1. Bevezetés
- 1.2. Az atomszínképek sajátságai
- 1.2.1. Atomszerkezet és atomszínkép
- 1.2.2. Színképparaméterek
- 1.2.3. A hidrogénatomok színképe
- 1.2.4. A hidrogénizotópok és hidrogénszerű ionok színképe
- 1.2.5. A hidrogénvonalak finomszerkezete
- 1.2.6. A kvantummechanika elemei
- 1.2.7. A kvantumszámok értelmezése és lehetséges értéke
- 1.2.8. A többelektronos atomok színképe általában
- 1.2.9. Alkáli- és alkáliszerű atomok és ionok színképe. Dublett felhasadás
- 1.2.10. Kettő és három külső elektronos atomok színképe. Metastabil szintek
- 1.2.11. A színképek vonalsűrűsége
- 1.2.12. Rezonáns vonalak és nemrezonáns alapvonalak
- 1.2.13. Atomfluoreszcens átmenetek
- 1.2.14. Gerjesztési és ionizációs energia. Atomvonalak és ionvonalak
- 1.2.15. A vonalak mágneses felhasadása. Normális és anomális Zeeman-effektus
- 1.2.16. A spektroszkópiai átmenetek valószínűsége és a szintek statisztikus súlya
- 1.2.17. A színképvonalak kiszélesedése
- 1.2.18. A vonalak elméleti intenzitása (emisszió, abszorpció, fluoreszcencia)
- (A) Atomemisszió
- (B) Atomabszorpció
- (C) Atomfluoreszcencia
- (i) Folytonos színképű megvilágító forrás és kis koncentrációk tartománya
- (ii) Folytonos színképű megvilágító forrás és nagy koncentrációk tartománya
- (iii) Kis vonalszélességű megvilágító forrás és kis koncentrációk tartománya
- (iv) Kis vonalszélességű megvilágító forrás és nagy koncentrációk tartománya
- (i) Folytonos színképű megvilágító forrás és kis koncentrációk tartománya
- (A) Atomemisszió
- 1.2.19. Emissziós és abszorpciós háttérszínképek
- 1.2.1. Atomszerkezet és atomszínkép
- 1.3. Nagyhőmérsékletű folyamatok spektroszkópiai forrásokban
- 1.3.1. Lángok, grafitcsöves kemencék és induktív csatolású plazma fő paraméterei
- 1.3.2. Kondenzált és heterogén fázisú folyamatok
- 1.3.3. Homogén gázfázisú folyamatok
- 1.3.3.1. Gőzkoncentráció a források gázterében
- 1.3.3.2. Fém-monoxidok disszociációja
- 1.3.3.3. Gázfázisú ionizáció
- 1.3.3.4. Ionizáció lángokban
- 1.3.3.5. Ionizáció grafitkemencében
- 1.3.3.6. Atomfrakció lángokban és grafitkemencében
- 1.3.3.7. Gázfázisú halogenidképződés
- 1.3.3.8. Atomizáció és ionizáció az ICP-ben
- 1.3.3.9. Az atomok és ionok gerjesztése
- 1.3.3.1. Gőzkoncentráció a források gázterében
- 1.3.4. Gőztranszport és tartózkodási idő
- 1.4. Az emissziós kalibrációs görbék linearitása
- 1.5 Irodalom
- 1.1. Bevezetés
- 2. Ultraibolya és látható elektromágneses sugárzás detektálására alkalmas spektrométerek felépítése
- 3. Minta-előkészítés elemanalitikai vizsgálatokhoz
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. Szilárd minták oldatba vitelére alkalmas mintaelőkészítési eljárások
- 3.2.1. Oldás
- 3.2.2. Feltárási módszerek
- 3.2.3. Égetés és hamvasztás
- 3.2.4. A minta-előkészítéshez használt oldószerek és savak tisztaságának kérdésköre
- 3.2.5. Minta-előkészítésre használt edényzet és annak tisztítása
- 3.2.1. Oldás
- 3.3. Minta-előkészítés hibaforrásai
- 3.4. Dúsítási és elválasztási módszerek
- 3.5. Mátrix specifikus minta-előkészítések
- 3.6. Irodalom
- 3.1. Bevezetés
- 4. Atomabszorpciós spektrometria
- 5. Induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria
- 5.1. Az induktív csatolású plazma sugárforrás kifejlesztése
- 5.2. Az ICP-sugárforrásban lejátszódó alapvető fizikai folyamatok
- 5.3. Mintabevitel
- 5.3.1. Oldatok plazmába vitelére kidolgozott porlasztórendszerek
- 5.3.2. Szilárd minták közvetlen mintabeviteli módszerei
- 5.3.3. Gázok plazmába vezetése
- 5.4. Spektrális zavarások
- 5.5. Mátrixhatások
- 5.6. Radiális és axiális irányú leképzést alkalmazó icp-aes-rendszerek analitikai teljesítőképességének jellemzése
- 5.7. Irodalom
- 5.1. Az induktív csatolású plazma sugárforrás kifejlesztése
- 6. Induktív csatolású plazma tömegspektrometria (ICP-MS)
- 6.1. Bevezetés
- 6.2. Az ICP-MS elvi alapjai és a műszer felépítése
- 6.2.1. Az ICP mint ionforrás
- 6.2.2. Ionextrakció és ionfókuszálás
- 6.2.3. Tömeganalízis
- 6.2.4. Az ionok detektálása és a jelek kezelése
- 6.2.5. Vákuumrendszer
- 6.2.1. Az ICP mint ionforrás
- 6.3. Zavaró hatások
- 6.4. Kalibrációs stratégiák
- 6.5. Izotóparányok mérése
- Köszönetnyilvánítás
- 6.6. Irodalom
- 6.1. Bevezetés
- 7. Glimmkisülésű sugár- és ionforrást alkalmazó spektrometriai eljárások
- 7.1. Történeti áttekintés
- 7.2. A glimmkisülésű sugárforrások általános jellemzése
- 7.3. Glimmkisülésű sugárforrások
- 7.4. A GD-OES alkalmazási területei
- 7.5. A GD-OES fejlődési irányai a hardver és a szoftver vonatkozásában
- 7.6. Glimmkisülésű ionforrások tömegspektrometriai vizsgálatokhoz
- 7.7. Elektrolitkatóddal atmoszférikus nyomáson üzemelő glimmkisülésű sugárforrás oldatok közvetlen vizsgálatára
- 7.8. Irodalom
- 7.1. Történeti áttekintés
- 8. Lézeres elemanalitikai módszerek
- 8.1. A lézerfényforrások működése és használata
- 8.2. Lézerek alkalmazása az elemanalitikában
- 8.3. Irodalom
- 9. Röntgenfluoreszcens spektrometria
- 9.1. A röntgenfluoreszcencia jelensége
- 9.2. Gerjesztési módok, röntgenforrások
- 9.3. Detektálási módok
- 9.4. Röntgenspektrumok kiértékelése
- 9.5. Mátrixhatások és mennyiségi elemzések
- 9.6. Totálreflexiós röntgenfluoreszcencia spektrometria
- 9.7. Mikroszkopikus röntgenfluoreszcencia-analízis
- 9.8. Irodalom
- 9.1. A röntgenfluoreszcencia jelensége
- 10. Műszeres neutronaktivációs analízis
- 10.1. Bevezetés és alapfogalmak
- 10.2. Az aktivációs analízis elve
- 10.3. Termikus nukleáris reaktor mint aktivációs neutronforrás
- 10.4. A radioaktivációs analízis standardizációs módszerei
- 10.5. Prompt-γ aktivációs analízis
- 10.6. Nukleáris interferenciák korrekciója
- 10.7. A γ-spektrometria alapjai
- 10.8. Analitikai protokoll
- 10.9. A neutronaktivációs analízis analitikai jellemzése
- 10.10. Irodalom
- 10.1. Bevezetés és alapfogalmak
- 11. Elektroanalitikai stripping technika
- 11.1. Bevezetés
- 11.2. A stripping technika módszerének elve
- 11.3. A leggyakoribb dúsítási formák
- 11.4. A visszaoldási módszerek
- 11.5. A stripping technika analitikai teljesítőképességéről általában
- 11.6. A stripping technika felhasználási területe és felhasználásának módja
- 11.7. A stripping technika műszerigénye
- 11.8. Irodalom
- 11.1. Bevezetés
- 12. Vizsgálati módszerek szerves vegyületek szén-, hidrogén-, nitrogén-, oxigén-, halogén- és kéntartalmának meghatározására
- 13. Elemek kémiai formáinak vizsgálatára alkalmas kapcsolt méréstechnikák
- 13.1. Bevezetés
- 13.2. Mintavétel speciációs elemzésekhez
- 13.3. Mintaelőkészítési eljárások elemspeciációs vizsgálatokhoz
- 13.3.1. A minta-előkészítés főbb lépései
- 13.3.2. Fémorganikus vegyületek minta-előkészítése
- 13.3.2.1. Extrakció vizes mátrixból
- 13.3.2.1.1. Szorpció (szilárdfázisú extrakció, SPE)
- 13.3.2.1.2. Szilárdfázisú mikroextrakció (SPME)
- 13.3.2.1.3. Folyadék -folyadék extrakció
- 13.3.2.1.4. Vízgöz-desztilláció
- 13.3.2.1.5. Folyadék — gáz extrakció (tisztítás és csapdázás)
- 13.3.2.1.6. Egycseppes mikroextrakció (SDME) ,
- 13.3.2.1.7. Opálosodási pont (cloud point) extrakció (CPE) ,
- 13.3.2.1.1. Szorpció (szilárdfázisú extrakció, SPE)
- 13.3.2.2. Elem-alkil-formák elválasztása szilárd mintákból
- 13.3.2.3. Származékképzési eljárások
- 13.3.2.1. Extrakció vizes mátrixból
- 13.3.3. Szerves arzén- és szelénvegyületek minta-előkészítése
- 13.3.4. Fém-bioligandum-komplexek minta-előkészítése
- 13.3.1. A minta-előkészítés főbb lépései
- 13.4. A speciációs analitika kapcsolt módszerei
- 13.5. Elektroanalitikai módszerek
- 13.6. Elemformák és azok mennyiségi meghatározása
- 13.6.1. Arzén a környezetben
- 13.6.2. Arzénspeciációs módszerek
- 13.6.3. Szerves ónformák
- 13.6.4. Ónspeciációs módszerek
- 13.6.5. A higanyspeciáció kérdésköre
- 13.6.6. Higanyspeciációs módszerek
- 13.6.7. Az ólom speciációs elemzése
- 13.6.8. Alumínium -specieszek meghatározása
- 13.6.9. Krómspeciációs módszerek
- 13.6.10. Izotópok speciációs elemzése
- 13.6.1. Arzén a környezetben
- 13.7. Irodalom
- 14. Az elemanalitikai módszerek teljesítményjellemzői
- 14.1. Szelektivitás és/vagy specifikusság
- 14.2. Linearitás
- 14.3. Érzékenység
- 14.4. Torzítatlanság (pontosság)
- 14.5. Precizitás
- 14.6. Ismételhetőség és/vagy reprodukálhatóság
- 14.7. Stabilitás
- 14.8. Kimutatási határ
- 14.9. Meghatározási határ
- 14.10. Zavartűrőképesség
- 14.11. Robusztusság
- 14.12. Méréstartomány
- 14.13. Példa egy analitikai módszer teljesítményjellemzőinek a meghatározásához
- A felhasznált műszer:
- Szelektivitás és/vagy specifikusság
- Elfogadási kritérium:
- Megállapítások:
- Linearitás
- Elfogadási kritérium:
- Megállapítások:
- Torzítatlanság
- Elfogadási kritérium:
- Megállapítások:
- Precizitás
- Elfogadási kritérium:
- Megállapítások:
- Ismételhetőség és/vagy reprodukálhatóság
- Elfogadási kritérium:
- Megállapítások:
- Stabilitás
- Elfogadási kritérium:
- Megállapítások:
- Kimutatási határ
- Elfogadási kritérium:
- Megállapítások:
- Meghatározási határ
- Elfogadási kritérium:
- Megállapítások:
- Méréstartomány:
- Elfogadási kritérium:
- Értékelés:
- A felhasznált műszer:
- 14.14. Mérési bizonytalanság
- 14.15. Az analitikai mérési eredmények megadása
- 14.16. Összefoglalás
- 14.17. Irodalom
- 14.1. Szelektivitás és/vagy specifikusság
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 850 7
Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását. A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero