Nagy Ferenc

Régi és új tendenciák a büntetőjogban és a büntetőjog-tudományban


1. A büntetőjog kialakulásáról

Az állami büntetőhatalom történelmi fejlődés eredményeként jött létre. Az állam keletkezését, működését megelőző régi korszakokban az elkövetett büntetendő cselekmények „elbírálását” az egyes személyek, nemzetségek, közösségek egymás között „magánügyként” intézték el a bosszú, illetve a sértett és családja részéről vett elégtétel formájában. Az állam kialakulását megelőző korokban tehát csak a (magán)bosszú állhatott a sérelmet szenvedett fél rendelkezésére az őt ért bántalom megtorlására.2 A bosszú (előbb a magánbosszú, majd a vérbosszú) azonban természetének megfelelően korlátlan és határtalan lehet. Bibó megállapítása szerint a magánbosszúnak a közösség számára való kisajátítása volt az az út, amelyen keresztül a büntetőjog kialakult. Nem a sértettek keresték először a köz védelmét a bűntettesekkel szemben, hanem a vádlottak a bosszuló rokonnal, a lincselő tömeggel szemben. Minden büntetőjogi dogmatika élén ott áll az a jogtörténeti megállapítás, amely szerint a büntetőjog oly módon jött létre, hogy a megtorlás jogát a köz fokozatosan kivette az egyes ember kezéből.3

Régi és új tendenciák a büntetőjogban és a büntetőjog-tudományban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 860 6

A büntetőjog és a büntetőjog tudománya korábbi és újabb tendenciáinak, fejlődési irányainak, tudományos irányzatainak bemutatása a bűnügyi jogterület alapvető, központi problémája. A kötet egyik célja e tendenciák, irányzatok alapos, a történelmi/szellemi gyökereket, filozófiai forrásokat érintő elemzése.

A szerző a büntetőjog feladatát, a szabadság és/vagy biztonság (jog)filozófiai hátterét megvilágítva jut el a jelenkor alkotmányossági és büntetőelvi kérdéseihez. A dogmatikára vonatkozó ismeretek és nézetek áttekintése után tárgyalja a büntetendőség kiterjesztését és előbbre hozatalát, a rizikó-büntetőjogot, a szimbolikus büntetőjogot.

A tananyagként is szolgáló szakkönyv kiemelten foglalkozik egyrészt a jóvátétellel, a bűncselekmény áldozatainak segítésével, másrészt a jogállami büntetőjog tartós és egyre erősödő eróziós folyamatával, a büntetőjog kiterjesztésével és a szigor reneszánszával, röviden az ellenség-büntetőjog problematikájával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nagy-regi-es-uj-tendenciak-a-buntetojogban-es-a-buntetojog-tudomanyban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave