Virág Tünde

Kirekesztve

Falusi gettók az ország peremén

12 2002 tavaszán „A magyarországi cigánynépesség helyzete a 21. század elején” című, Kemény István vezette NKFP kutatás keretén belül a „Lakóhelyi szegregáció az encsi és a siklósi (-sellyei) KSH körzetben” alprogramban végeztem azt az adatfelvételt az Encsi kistérségben, amelynek során a kistérség településeihez tartozó minden általános iskolában és minden település önkormányzatánál kérdőíves adatfelvételt készítettünk. Az általános iskolai adatfelvétel két részből állt. Az adatlap egyik részét a kérdezőbiztosok az iskola vezetőjével töltötték ki, amely az iskolára vonatkozó alapinformációkat tartalmazta, egy olyan osztálystruktúrát bemutató táblázatot, amelyben az októberi hivatalos statisztika alapján szerepelt az egyes évfolyamok tagozata, az osztályok létszáma, a cigány gyerekek és a bejáró gyerekek száma osztályonként. Az iskolai adatfelvétel másik része minden iskola összes osztályának osztályfőnökeivel készült. Az iskolai naplók segítségével a kérdezőbiztosok először rögzítették minden tanuló lakóhelyét, iskoláját és osztályát, majd megkérdezték az ott tanító pedagógust, hogy a gyereket cigánynak vagy nem cigánynak gondolja-e. (A módszerről lásd: Ladányi, 1989.)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 036 6

Szociológia

A könyv a falusi perifériák perifériájára, a cigánytelepek, gettósodó falvak világába kalauzolja az olvasót, de célja nem csupán a leírás, hanem annak bemutatása, hogy milyen gazdasági, társadalmi és térbeli folyamatok termelik folyamatosan újra azokat a tereket, ahol azok a társadalmi csoportok élnek, amelyeket a többségi társadalom cigánynak tart, s akikkel ezért nem vagy csak erősen szabályozott formában kíván érintkezni. A cigánytelep örök, csak megjelenési formája változik időről időre. Mindig is létezett, és lesz egészen addig, amíg lesznek olyan családok, akiket a többség cigánynak, szegénynek tart, amíg lesznek olyan emberek, akikkel a többségi társadalom tagjai nem szeretnének közös térben létezni, amíg az oktatási és szociális intézmények ezek fenntartását szolgálják és nem az innen való kimozdulást. A könyvben két, a statisztikákban és a külső társadalmi környezet megítélése szerint etnikailag és társadalmilag homogénnek látszó "cigányfalu" lakóinak mindennapi megélhetési, boldogulási lehetőségei, az elsődleges munkaerőpiacról való kirekesztettség következményei, az intézményesített, legális munka világába való visszatérés kísérletei és kudarcai jelennek meg. Az elérhető lehetőségek, források mentén hogyan differenciálódik a helyi társadalom, ez miként alakítja a családok mindennapi kapcsolatait, a helyi társadalom működését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/virag-kirekesztve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero