Általános kémia
rendszám | atomtömeg | magyar név | vegy- jel | név eredete | jelentése |
gyakoriság a földkéregben (%) |
felfedezés éve |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | [1,007 84; 1,008 11] |
Hidrogén |
H | hüdro genesz |
vízképző (gör.) | 0,14 |
1776 |
2 | 4,002602(2) | Hélium | He | Heliosz | Nap (gör.) | 1895 | |
3 | [6,938; 6,997] | Lítium | Li | lithosz | kő (gör.) | 1817 | |
4 | 9,012182(3) | Berillium | Be | berillosz | csillogó (gör.) | 1797 | |
5 | [10,806; 10,821] |
Bór |
B | burák | csillog (arab) | 1808 | |
6 | [12,0096; 12,0116] |
Szén (gyémánt) | C | régi magyar szavak, ill. carbo adamasz |
faszén (lat.) legyőzhetetlen (gör.) | 0,094 |
|
(grafit) |
graphein | írni (gör.) | |||||
7 | [14,006 43; 14,007 28] |
Nitrogén |
N | nitron genesz | salétromképző (gör.) | 1772 | |
8 | [15,999 03; 15,999 77] |
Oxigén |
O | oxisz genesz | savképző (gör.) |
46,71 | 1774 |
9 | 18,9984032(5) | Fluor | F | fluere | folyni (lat.) | 0,029 | 1886 |
1 0 |
20,1797(6) |
Neon | Ne | neosz | új (gör.) | 1898 | |
11 | 22,98976928 | Nátrium | Na | neter | szóda (egyiptomi-mezopotámiai) |
2,75 | 1807 |
2 | [24,304; 24,307] |
Magnézium |
Mg | Magnesia | kelet-thesszáliai terület | 2,08 | 1755 |
3 | 26,9815386(8) | Alumínium |
Al | alumen | timsó (lat.) |
8,07 | 1825 |
4 | [28,084; 28,086] |
Szilícium |
Si | silex | homok, kvarc (lat.) |
2,3296 | 1824 |
5 | 30,973762(2) | Foszfor (fehér) |
P | phoszphorosz | fényt hozó (gör.) |
0,13 | 1669 |
6 | [32,059; 32,076] |
Kén (rombos) |
S | régi magyar szó, ill. sulver | réz ellenség (szanszkrit) | 0,052 | |
7 | [35,446; 35,457] |
Klór |
Cl | klorosz | világoszöld |
0,045 | 1774 |
8 | 39,948(1) | Argon | Ar | argon | tétlen, lusta (gör.) | 1894 | |
9 | 39,0983(1) | Kálium | K | al-kili | lúg (arab) | 2,58 | 1807 |
20 | 40,078(4) | Kalcium | Ca | calx | mész (lat.) | 3,65 | 1808 |
21 | 44,955912(6) | Szkandium | Sc | Scandia | Skandinávia (lat.) | 1878 | |
22 | 47,867(1) | Titán | Ti | titán | mitológiai alak | 0,62 | 1791 |
23 | 50,9415(1) | Vanádium |
V | Vanadis | skandináv istennő |
1801 | |
24 | 51,9961(6) | Króm | Cr | chroma | szín (gör.) | 0,035 | 1797 |
25 | 54,938045(5) | Mangán | Mn | magnes | mágnes (lat.) | 0,09 | 1774 |
26 | 55,845(2) | Vas | Fe | régi magyar szó, ill. ferrum |
vas (lat.) |
5,05 | |
27 | 58,933195(5) | Kobalt | Co | kobald kobaldosz |
kobold (német) bánya (gör.) | 1735 | |
28 | 58,6934(2) | Nikkel | Ni | kupfernickel | Öreg Nick reze (német) |
0,019 | 1751 |
29 | 63,546(3) | Réz | Cu | rézördög, ill. cuprum |
Ciprusból való (lat.) | 0,01 |
|
30 | 65,409(4) | Cink | Zn | zink | tisztázatlan etimo- lógiájú német szó | ||
31 | 69,723(1) | Gallium | Ga | Gallia | Franciaország (lat.) | 1875 | |
32 | 72,63(1) | Germánium |
Ge | Germania | Németország (lat.) |
1886 | |
33 | 74,92160(2) | Arzén | As | arszenikon | férfias, erős (gör.) |
||
34 | 78,96(3) | Szelén | Se | Szeléné | Hold (gör.) | 1817 | |
35 | [79,901; 79,907] |
Bróm |
Br | bromosz | bűzös (gör.) |
1826 | |
36 | 83,798(2) | Kripton | Kr | kriptosz | rejtett (gör.) | 1898 | |
37 | 85,4678(3) | Rubídium |
Rb | rubidius | mélyvörös (lat.) |
1861 | |
38 | 87,62(1) | Stroncium | Sr | Strontian | skót város | 1790 | |
39 | 88,90585(2) | Ittrium | Y | Ytterby | svéd falu | 1794 | |
40 | 91,224(2) | Cirkónium |
Zr | zargun | aranyszínű (arab) |
0,025 | 1789 |
41 | 92,90638(2) | Nióbium | Nb | Niobe | Tantalosz lánya, (görög mitológia) |
1801 | |
42 | 95,94(2) | Molibdén |
Mo | molübdosz | ólom (gör.) |
1778 | |
43* |
98,9072 | Technécium |
Tc | teknétosz |
mesterséges (gör.) |
1925 | |
44 | 101,07(2) | Ruténium |
Ru | Ruthenia | Oroszország (lat.) |
1844 | |
45 | 102,90550(2) | Ródium | Rh | rhodon | rózsaszínű (gör.) |
1803 | |
46 | 106,42(1) | Palládium |
Pd | Pallasz | kisbolygó neve, mellyel egy időben fedezték fel; a görög mitológiában a bölcsesség istene | 1803 | |
47 | 107,8682(2) | Ezüst | Ag | régi magyar szó ill. argentum |
világos (lat.) |
||
48 | 112,411(8) | Kadmium | Cd | kadmeia | cink-karbonát | 1817 | |
49 | 114,818(3) | Indium | In | indigó színű vonal |
a spektrumában |
1863 | |
50 | 118,710(7) | Ón | Sn | régi magyar szó, ill. szta |
kemény (szanszkrit) |
||
51 | 121,760(1) | Antimon | Sb | anti, monos, ill. stimmi | ellen, egyedül (gör.) ill. antimon-szulfid (gör.) |
||
52 | 127,60(3) | Tellúr | Te | Tellus | Föld (gör.) | 1782 | |
53 | 126,90447(3) | Jód | I | jodosz | ibolyaszínű (gör.) |
1811 | |
54 | 131,293(6) | Xenon | Xe | xenosz | idegen (gör.) | 1898 | |
55 | 132,9054519(2) | Cézium | Cs | caesius | égszínkék (lat.) |
1860 | |
56 | 137,327(7) | Bárium | Ba | barüsz | nehéz (gör.) | 0,05 | 1808 |
57 | 138,90547(7) | Lantán | La | lantano | ejtőernyőzöm (gör.) |
1839 | |
58 | 140,116(1) | Cérium | Ce | Ceresz | kisbolygó neve | 1803 | |
59 | 140,90765(2) | Prazeodímium |
Pr | prazeosz, didimosz | zöld, iker (gör.) | 1885 | |
60 | 144,242(3) | Neodímium |
Nd | neosz, didimosz |
új, iker (gör.) |
1885 | |
61* |
145,9127 |
Promécium |
Pm | Prométheusz |
mitológiai alak |
1945 | |
62 | 150,36(2) | Szamárium |
Sm | szamarszkit | ásvány neve |
1879 | |
63 | 151,964(1) | Európium |
Eu | Európa | 1901 | ||
64 | 157,25(3) | Gadolínium |
Gd | Gadolin | finn kémikus |
1880 | |
65 | 158,92535(2) | Terbium | Tb | Ytterby | svéd falu | 1843 | |
66 | 162,500(1) | Diszprózium |
Dy | diszporzitos | (gör.) nehezen hozzáférhető |
1886 | |
67 | 164,93032(2) | Holmium | Ho | Holmia | Stockholm (lat.) | 1867 | |
68 | 167,259(3) | Erbium | Er | Ytterby | svéd falu | 1842 | |
69 | 168,93421(2) | Túlium | Tm | thule | Skandinávia régi neve |
1879 | |
70 | 173,04(3) | Itterbium | Yb | Ytterby | svéd falu | 1878 | |
71 | 174,967(1) | Lutécium |
Lu | Lutetia | Párizs (lat.) |
1907 | |
72 | 178,49(2) | Hafnium | Hf | Hafnia | Koppenhága (lat.) | 1923 | |
73 | 180,94788(2) | Tantál | Ta | Tantalosz | Niobe apja, görög mitológiai alak |
1802 | |
74 | 183,84(1) | Volfrám | W | wolfram | farkasnyál (német) | 1783 | |
75 | 186,207(1) | Rénium | Re | Rhenus | Rajna (lat.) | 1925 | |
76 | 190,23(3) | Ozmium | Os | oszmé | illat (gör.) | 1803 | |
77 | 192,217(3) | Irídium | Ir | iridisz | szivárvány (gör.) |
1803 | |
78 | 195,084(9) | Platina | Pt | platina | ezüst (spanyol) | 1735 | |
79 | 196,966569(4) | Arany | Au | régi | magyar szó, ill. aurum arany (lat.) |
||
80 | 200,59(2) | Higany | Hg | hidragyrum, higany |
folyékony ezüst (lat.), ill. nyelvújítás korabeli magyar |
||
81 | [204,382; 204,385] |
Tallium | Tl | thallosz | zöld vessző (gör.) |
1861 | |
82 | 207,2(1) | Ólom | Pb | régi magyar szó, ill. plumbum |
ólom (lat.) |
||
83 | 208,98040(1) | Bizmut | Bi | Wismuth | fehér fém (német) |
||
84* |
209,9824 |
Polónium |
Po | Polonia | Lengyelország (lat.) |
1898 | |
85* |
210,9871 |
Asztácium |
At | asztatosz | változó, bomló (gör.) | 1940 | |
86* |
222,0176 |
Radon | Rn | radius | sugár (lat.) | 1900 | |
87* |
223,0197 |
Francium |
Fr | France | Franciaország (francia) | 1939 | |
88* |
226,0254 |
Rádium |
Ra | radius | sugár (lat.) |
1898 | |
89* |
227,0277 |
Aktínium |
Ac | aktisz | sugár (gör.) |
1899 | |
90 | 232,03806(2) | Tórium | Th | Thor | skandináv hadisten | 1828 | |
91 | 231,03588(2) | Protaktínium |
Pa | protosz | az első (gör.) |
1913 | |
92 | 238,02891(3) | Uránium | U | Uránusz | bolygó neve | 1789 | |
93* |
237,0482 |
Neptúnium |
Np | Neptunusz | bolygó neve |
1940 | |
94* |
244,0642 |
Plutónium |
Pu | Plutó | bolygó neve |
1940 | |
95* |
243,0614 |
Amerícium |
Am | Amerika | 1944 | ||
96* |
247,0704 |
Kűrium |
Cm | Pierre és Marie Curie | 1944 | ||
97* |
247,0703 |
Berkélium |
Bk | Berkeley | kaliforniai egyetemi város |
1949 | |
98* |
251,0796 |
Kalifornium |
Cf | California | USA állama |
1950 | |
99* |
252,0830 |
Einsteinium |
Es | Albert Einstein |
1952 | ||
100* |
257,0951 |
Fermium | Fm | Enrico Fermi | 1952 | ||
101* |
258,0984 |
Mendelévium |
Md | Dmitrij Mengyelejev | 1955 | ||
102* |
259,1010 |
Nobélium |
No | Alfred Nobel | 1958 | ||
103* |
262,1097 |
Laurencium |
Lr | Ernest O. Lawrence | 1961 | ||
104 |
261,1088 |
Radzerfordium |
Rf | Ernest Rutherford |
1964 | ||
105* |
262,1141 |
Dubnium | Db | Dubna | orosz város | 1967 | |
106 |
266,1219 |
Szíborgium |
Sg | Glenn T. Seaborg |
1974 | ||
107* |
264,12 | Borium | Bh | Niels Bohr | 1981 | ||
108* |
277 | Hasszium | Hs | Hessen | német tartomány | 1964 | |
109* |
268,1388 |
Meitnerium |
Mt | Lise Meitner | 1992 | ||
110* |
271 | Darmstadtium | Ds | Darmstadt | német város | 1994 | |
111* |
272,1535 |
Röntgenium |
Rg | Wilhelm Conrad | Röntgen | 1994 | |
112* |
285 | Kopernicium | Cn | Kopernikusz | 1996 | ||
113* |
293 | Ununtrium | Uut | 2004 | |||
114* |
289 | Flerovium | Fl | Georgij Flerov | 1998 | ||
115* |
299 | Ununpentium | Uup | 2004 | |||
116* |
289 | Livermorium | Lv | Livermore Laboratórium | 2001 | ||
117* |
Ununseptium | Uus | 2010 | ||||
118* |
Ununoctium | Uuo | 2006 |
Tartalomjegyzék
- Általános kémia
- Impresszum
- Előszó az új kiadáshoz
- Előszó
- 1. Fizikai mennyiségek és mérésük
- 2. Elemek és vegyületek
- 3. Keverékek és elegyek
- 4. Kémiai reakciók
- 5. Halmazok, halmazállapotok, halmazállapot-változások
- 5.1. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek
- 5.1.1. Gázok állapotai és állapotegyenletei
- 5.1.2. Folyadékállapot
- 5.1.3. A szilárd állapot jellemzői
- 5.1.3.1. A kristályok szerkezete
- 5.1.3.2. Mi van az elemi cellában?
- 5.1.3.3. Kvázikristályok
- 5.1.3.4. Átmenet a cseppfolyós és kristályos állapotok között
- 5.1.3.5. Szilárd anyagok felületi sajátságai
- 5.1.3.6. Olvadás: a kristályrács összeomlása
- 5.1.3.7. Szilárd anyagok gőztenziója
- 5.1.3.8. Amorf anyagok
- 5.1.3.1. A kristályok szerkezete
- 5.2. Egykomponensű rendszerek fázisegyensúlyai
- 5.3. Kétkomponensű rendszerek
- Megoldások
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 5.1. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek
- 6. A kémiai termodinamika alapjai
- 6.1. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele
- 6.2. Munka és energia: a termodinamika első főtétele
- 6.3. A folyamatok iránya: a II. főtétel
- 6.4. Az entrópia abszolút értéke: a III. főtétel
- 6.5. Kémiai potenciál. A fundamentális egyenlet
- 6.6. Termokémia
- 6.7. Anyagtranszport
- 6.8. Az egyensúly
- 6.9. Egyensúly és kémiai potenciál
- Megoldások
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 6.1. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele
- 7. Kémiai egyensúlyok
- 8. Sav-bázis elméletek
- 9. Elektrokémia
- 10. Az atomok szerkezete
- 11. A molekulák szerkezete
- 11.1. A kémiai kötés
- 11.2. A molekulák geometriája
- 11.3. A molekulák belső mozgásformái: rezgő- és forgómozgás
- 11.4. Az elektronsűrűség
- 11.5. Molekulák közötti kölcsönhatások
- 11.6. Anyagi és molekuláris tulajdonságok
- Megoldások
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 12. A kémiai kinetika
- Adattár
- 1. Fizikai állandók
- 2. Az elemek és tulajdonságaik
- 3. Oldhatóság vízben (%)
- 4. Elemek és ásványok kristályformái
- 5. Néhány anyag forráspontja különböző nyomásokon
- 6. Néhány anyag kritikus pontja és forráspontja (atmoszféranyomáson)
- 7. Néhány anyag olvadásponja különböző nyomásokon
- 8. Néhány anyag hármaspontja
- 9. Élelmiszerek energiatartalma
- 10. Néhány gyenge sav egyensúlyi állandója és pKs értéke
- 11. Néhány gyenge bázis egyensúlyi állandója és pKb értéke
- 12. Oldhatósági szorzatok
- 13. Standard elektródpotenciálok
- 1. Fizikai állandók
- Az összefoglaló feladatok megoldásai
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 051 9
A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimerkémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия, kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása. A könyv több - tipográfiailag is elkülönített - szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolatmenet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti. Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz - másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/veszpremi-altalanos-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero