Szalay Olga

Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye


494  Az 1918 októbere és az 1921 közötti események tényszerűen: 1918. október 31-ével kitör az őszirózsás forradalom, az ország nagy része cseh, szerb, francia és román megszállás alá kerül, novemberben a Károlyi-kormány kimondja a Magyar Népköztársaság létrejöttét. 1919 januárjában Kun Bélát, a KMP vezetőjét letartóztatják, ezzel egy időben megnyitják a párizsi békekonferenciát. Meghal Ady Endre. Március 20-án a Vyx-jegyzék visszautasításával egyidejűleg Károlyi kormánya lemond, 21-én a kommunisták Kun Béla vezetésével kikiáltják a Tanácsköztársaságot, 22-én elrendelik a statáriumot, 25-én rendelet születik a vörös hadsereg fölállításáról, ezt fokozatos államosítások, lakásfoglalások és élelmiszer-jegyrendszer követi. Az áprilisi román és csehszlovák támadások után májusban a románok Szolnoknál, a csehek Miskolcnál állnak. 1919. augusztus elején megbukik a Tanácskormány. 1919. augusztus elejére Budapest és az ország keleti fele román megszállás alá kerül. Nyáron és ősszel kaotikus viszonyok uralkodnak, a jogrend teljes hiánya a jellemző. 1920. június 4-én a versailles-i Kis Trianon palotában aláírják a békediktátumot, amelynek a háború folyamán már minden lényeges területi vonatkozása megfogalmazódott a titkos szerződésekben, diplomáciai jegyzékekben, nyilatkozatok, ígéretek formájában. Az eredmény: a 282 ezer km2 területű ország 93 ezer km2-re zsugorodik, a lakosság 18 millióról 7,6 millióra csökken. 1921 márciusában IV. Károly sikertelen trónra lépési kísérlete után kimondják a Habsburgok trónfosztását Magyarországon.

Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 122 6

Szalay Olga az MTA Zenetudományi Intézetében A Magyar Népzene Tára sorozat szerkesztőségének munkatársa. Legutóbbi könyvében munkatársával Kodály nagyszalontai gyűjtését adták közre (Szalay Olga - Rudas Péterné Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése). Mostani, új eredményeket is bemutató önálló kötetében, amely a Jyväskyläi Egyetemen (Finnország) 2003-ban megvédett doktori disszertációja, húszéves Kodály-kutatásait összegzi.

Bartók Béla „a magyar népzene egyetlen alapos ismerője"-ként jellemezte kiváló kortársát és barátját. Eősze László e könyv előszavában írja Kodályról: „Bármilyen sokágú volt is munkássága, középpontjában - s a többi ágra kisugárzó hatással - mindvégig a népzenekutatás állt. ... E kötet lapjain egy tudatosan felépített, szinte művészileg eltervezett, nagy ívű pálya képe rajzolódik ki."

A népzenetudós Kodály életművét (1905-1967) először kísérhetjük végig részletesen. A kötetben nem csupán a publikált eredmények sorakoznak egymás mellé. Kirajzolódik a népzenetudós működésének teljes spektruma, fény derül a félbeszakadt vagy csupán tervezésig jutott munkákra, és egy új tudományág kodályi koncepciója válik láthatóvá. A szerző a népzene oldaláról világít rá a kutatói és a kompozíciós, illetőleg pedagógiai munkásság közti összefüggésekre. Kodály 1945 után is továbbívelő tudósi pályájának középpontjában A Magyar Népzene Tára összkiadás megindítása s ezzel együtt a maga köré gyűjtött munkatársakból, Népzenekutató Csoport néven az összehasonlító népzenetudomány sajátosan magyar műhelyének megteremtése áll.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szalay-kodaly-a-nepzenekutato-es-tudomanyos-muhelye//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave