Szarka László (szerk.)

A modern szlovák nacionalizmus évszázada 1780-1918

Párhuzamos nemzetépítés a multietnikus Magyar Királyságban


A szlovák etnikai régió birtok- és foglalkozási viszonyai

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a magyarországi asszimilációs folyamatok hátterében meghúzódó birtok- és foglalkozási szerkezetbeli különbségeket sem. Az öt magyarországi nem magyar nemzetiségi közösség – a románok, németek, szlovákok, szerbek és rutének –, illetve az általuk lakott nemzetiségi régiók foglalkoztatási és birtokszerkezetét alapvetően meghatározta az a tény, hogy Magyarországon még 1910-ben is 60,1% volt a mezőgazdaságból élők országos aránya. A nemzetiségi régiókban ennél is többen éltek saját földjükből, vagy próbálták mezőgazdasági alkalmazottként biztosítani családjuk fenntartását. A szlovák többségű Árva megyében, hasonlóan a román többségű Arad, Szilágy, Fogaras, Kolozs, Szolnok, Doboka, Kisküküllő, valamint rutén többségű Ung, Ugocsa megyékhez, az agrárnépesség aránya meghaladta a 80%-ot. Nemzetiségek szerinti bontásban még szembetűnőbb a nemzetiségi társadalmak erős paraszti jellege, hiszen mind a rutén (87,1%), mind pedig a román (84,3%) és a szerb (81,5%) földműves népesség aránya jóval meghaladta az országos átlagot, ami jól jelezte ezeknek a társadalmaknak a szűkös mobilitási potenciálját.350

A modern szlovák nacionalizmus évszázada 1780-1918

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 079 3

A mai kelet-közép-európai nemzeti társadalmak történeti fejlődésében meghatározó szerepet játszottak a „hosszú 19. század" nemzetépítő nacionalizmusai, melyek fokozatosan átalakították a Baltikumtól az Adriáig nyúló soknemzetiségű „köztes" régiót. A magyarországi nemzetiségi elitek a modern polgári nemzetté válás alternatívája mellett tették le voksukat. A korszak többi nem magyar mozgalmához hasonlóan a 2-2,5 milliós szlovák nemzetiség társadalmának képviselői is az egységes szlovák irodalmi nyelv megteremtésének, az autonóm nemzeti tér kijelölésének és a soknyelvű Magyarországon belüli nemzeti egyenjogúság megteremtésének igényével léptek fel. A 19. századi modern szlovák nemzetépítő nacionalizmust ugyanakkor számos eredeti sajátosság jellemezte. Az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolája közleményei legújabb kötetének tanulmányai ennek a magyarországi politikai, társadalmi kontextusát vizsgálják, s a közös történelem kulcsfontosságú elágazódásának elemzéséhez, értelmezéséhez és értékeléséhez nyújtanak támpontokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szarka-a-modern-szlovak-nacionalizmus-evszazada-1780-1918//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave