Fenyő István

Az irodalom respublikájáért

Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817-1830


296 ErdMuz 1817. IX. k. 155–177. Ide iktatjuk Döbrentei sokat emlegetett, de sehol sem idézett, a kritika élét tompítani szándékozó lapalji jegyzetét: „Petrarcának oly sok szép szonettói között három canzonéját tartják legszebbnek magok az olaszok, melyek Laurának szemeire vagynak írva, s ezért le canzone sorelle neveztetnek; kétharmadrészt pedig szép hírének megsértése nélkül kihagyhatónak néznek. A kiadó csak azt jegyzi meg, hogy a legnagyobb léleknek az ő legfelségesebb munkáiban is marad gyengébb hely, mert a géniusz nem mindég egy szerencsével sugall.” Uo. I. k. 87.

Az irodalom respublikájáért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 898 9

Fenyő István könyve több mint "kritikatörténet": az irodalom önszemléletének, önnön létéről, funkciójáról kialakított képzeteinek fejlődéstörténeti elemzése. A szerző megvizsgálja a kor hazai kritikai elvrendszereit, irodalmi eszméit, programjait, kategóriáit, követelményeit, értelmezi, értékeli és rendszerezi az egyes kritikusi felfogásokat, ítéleteket, ítélkezési normákat - és mindenekelőtt az irodalmi gondolkozás egykorú fogalomkészletét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fenyo-az-irodalom-respublikajaert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave