Jakab Éva

Borvétel és kockázat

Jogtudomány és jogélet a Római Birodalomban

Borkóstolás a papirusz okiratokban

Ha az adásvételi szerződést készvételként kötik meg, és a vevő a bor minőségét már a vétel előtt borkóstolással ellenőrzi, akkor ez az aktus semmilyen jogi szabályozást nem igényel. Ezt az egyszerű ügymenetet tételezhetjük fel, amikor a vevő Egyiptomban a szüret havában (Meszore) 200 drachma foglalót (arrabónt) fizet, és viaszpecsétjével lezárja a pincét (P.Heid. VI 376). A vevő a szerződés megkötése előtt megvizsgálta és kielégítőnek találta az áru minőségét. Ennek tudatában alkudta ki az árat, és tette meg akaratnyilatkozatát; a vétel azonnal perfekt lesz. Mivel az adásvételt közvetlenül a szüret idején (illetve néhány héten belül) kötötték meg, a vevő nyilvánvalóan nem a kész bort, hanem a mustot kóstolta meg. A must minősége alapján becsülte a hónapokon belül kiforró bor várható minőségét.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 896 5

Jogtudomány

A bortermelés és a bor értékesítése már az ókorban is a társadalmi érdeklődés középpontjában állt. Jogilag releváns problémát elsősorban a kárveszély és a kockázatelosztás szabályai jelentettek. A kötet a szerződési gyakorlat aspektusából kínál új dogmatikai megoldásokat olyan kérdésekre, amelyek évszázadok óta vitatottak a római jogban, és döntően befolyásolták az egyes európai magánjogok adásvételi szabályainak kialakulását. Az új felismerések a jogélet, a görög nyelvű papiruszokban és a latin forrásokban fennmaradt szerződési formulák átfogó feldolgozására épülnek. A munka a jogintézményeket azok gazdasági kontextusában vizsgálja, figyelembe véve az egyes jogi kultúrák párhuzamosan kifejlődő vagy eltérő vonásait. Számos fejezet érdekes olvasmányt nyújt a jogban nem járatos, de a borkultúra történeti gyökerei iránt érdeklődő olvasónak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jakab-borvetel-es-kockazat//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero