MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Hevesy György 1885-1966
Tudomány határok nélkül
59
Lord Ernest Rutherford (1871–1937) a 20. század elejének egyik legjelentősebb atomfizikusa. Új-Zélandon született. Tanulmányait Wellingtonban kezdte, és az angliai Cambridge-ben fejezte be. Meghívást kapott a kanadai Montreal egyetemére, ahol a fizika tanszéket vezette. Otto Hahn később elmondta, hogy életének legszebb éveit töltötte itt, és dicsérte a tanszéken uralkodó alkotó légkört. Rutherford 1907 és 1919 között a Manchesteri Egyetem fizikaprofesszora volt, majd a Cambridge-i Egyetemen tanított. Már 1898-ban megkülönböztette az urán által kibocsátott sugárzás különböző fajtáit. A hallei Friedrich Ernst Dornnal egy időben felfedezte a „rádium-emanációnak” nevezett nemesgázt. 1909-ben rájött, hogy az alfa-sugarak tulajdonképpen héliummagok. Miután Hans Geiger szórási kísérlete megállapította, hogy a sugarak iránya a vizsgált anyagon áthaladva megváltozik, Rutherford ennek alapján feltételezte, hogy az atomoknak van egy magjuk, amely nagyon kicsi, de az atom szinte teljes tömege ebben koncentrálódik. Rutherford 1908-ban kémiai Nobel-díjat kapott. Tevékenységéről lásd: Oliphant, Mark: Rutherford – Recollections of the Cambridge Time, Amsterdam, 1972.
Tartalomjegyzék
- Hevesy György 1885–1966 Tudomány határok nélkül
- Impresszum
- Előszó a magyar kiadáshoz
- Bevezetés
- 1. fejezet. Budapest: gyerekkor és ifjúság
- 2. fejezet. Budapest, Berlin és Freiburg: egyetemi tanulmányok, Zürich és Karlsruhe: a fiatal tanársegéd
- 3. fejezet. Manchester, Bécs és Budapest: radioaktivitással kapcsolatos kutatások, a jelzőmódszer kidolgozása és alkalmazása
- A radioaktivitással kapcsolatos kutatások állása Hevesy manchesteri munkájának megkezdésekor. A radioaktív elemek felfedezése
- Az izotópok felfedezése
- A radioaktivitás jellege
- Sir Ernest Rutherford és a magfizika kezdetei
- Hevesy Manchesterben. Az aktínium-emanáció oldhatóságának meghatározása
- A radioaktív elemek kémiai tulajdonságai és felhasználásuk fizikai-kémiai folyamatok indikátoraiként
- A feladat: a rádium-D elválasztása az ólomtól
- Utazások és pihenés
- Barátság Niels Bohrral. Viták a Rutherford-féle atommodell továbbfejlesztéséről
- Viták az atommodellről
- Az izotópok nyomában
- Röntgenspektrum-vizsgálatok Moseley-val
- Budapesti habilitáció. Közös kísérletek Fritz Panethtel a bécsi Rádiumintézetben
- Stefan Meyer és a bécsi Rádiumintézet
- Hevesy és Paneth a bécsi Rádiumintézetben
- A radioaktív jelzőmódszer kifejlesztése
- Boldog bécsi idők
- Pihenés Meranóban és viták az aktíniumsor első eleméről
- Feszültségek a Balkánon
- Ismét Manchesterben – ötletek az izotópok szétválasztására
- Egy fontos találkozás Bécsben
- Hevesy egyetemi magántanárként Budapesten. Kísérletek a radioaktív indikátorok alkalmazására
- Érdekes beszélgetések Berlinben
- A radioaktivitással kapcsolatos kutatások állása Hevesy manchesteri munkájának megkezdésekor. A radioaktív elemek felfedezése
- 4. fejezet. Az első világháború és a forradalmak. Katonai szolgálat, kutatás és oktatás Budapesten. Fizikai kémiai törvények igazolása radioaktív izotópokkal
- Felkészülés a katonai szolgálatra
- Kisegítőként a budafoki katonai kórházban
- Az elektrolitikus rézfinomító berendezések üzembe helyezése
- Hevesy és Paneth tankönyve a radioaktivitásról
- Besztercebánya
- Az első világháború után
- Magyarországi forradalmak és Hevesy professzori kinevezése
- Az egyetemi tanári állás elvesztése
- Fizikai kémiai folyamatok vizsgálata radioaktív indikátorokkal. Arrhenius disszociációelméletének igazolása. Az ólom-klorid vezetőképességének tanulmányozása
- Utazás Koppenhágába
- Felkészülés a katonai szolgálatra
- 5. fejezet. Koppenhága: izotópszétválasztás, a hafnium felfedezése és a radioaktív indikátorok első biológiai alkalmazása
- Érkezés Koppenhágába
- Izotópszétválasztás mérhető mennyiségekben
- Kilátások egy németországi egyetemi katedrára
- A koppenhágai Elméleti Fizikai Intézet. A szilárd sók vezetőképességének és a fémek öndiffúziójának vizsgálata
- Előkészületek a 72-es elem keresésére. A radiofiziológia kezdetei – egy figyelemre méltó kísérlet a lóbabbal
- A hafnium felfedezése
- Viták a 72-es elem felfedezése körül
- Jelölés a Nobel-díjra
- A kvantitatív röntgen-spektrálanalízis
- A radioaktív indikátorok első zoológiai alkalmazása
- Házasság Pia Rijsszel
- Álláslehetőség Freiburgban
- Érkezés Koppenhágába
- 6. fejezet. Freiburg: a fizikai kémia professzora. Interdiszciplináris kutatások
- A freiburgi állás elfogadása
- Egyetemi tanárként Freiburgban
- Paneth és a hidegfúzió
- A röntgenfluoreszcencia-analízis kifejlesztése és geokémiai alkalmazása
- A ritkaföldfémek vizsgálata
- Szilárdtestfizikai kutatások. Egy új eljárás a fémek öndiffúziójának pontos meghatározására
- Freiburgi munkatársak, tanársegédek és hallgatók
- Meghívás Frankfurtba és újabb jelölés a Nobel-díjra
- Az izotóphígításos analízis
- Az első rangos tudományos elismerések: Cannizzaro-díj és fokvárosi díszdoktorátus
- Fiziológiai vizsgálatok radioaktív ólommal és bizmuttal. Vendégelőadások az Egyesült Államokban és Japánban
- Ismét Freiburgban. Hevesy német állampolgárságot kap Baden tartománytól
- Barátság Hans Geigerrel és a Geiger–Müller-féle számlálócső alkalmazása
- A természetes radioaktivitással kapcsolatos további kutatások. A szamárium radioaktivitásának felfedezése
- Melyik káliumizotóp radioaktív?
- A 61-es elem keresése
- Tudományos tanácskozások és tudós kollégák látogatásai Freiburgban
- Baljóslatú politikai fejlemények
- A magfizika új korszaka: vizsgálatok nehézvízzel
- Az első freiburgi kísérletek neutronokkal
- A freiburgi állás elfogadása
- 7. fejezet. A nemzetiszocialisták hatalomra kerülése – Búcsú Freiburgtól
- A nemzetiszocialisták hatalomra kerülése Németországban. A tisztviselői hivatás helyreállításáról szóló törvény
- A zsidó származású és külföldi kollégák sorsa
- A dániai tervek
- Hevesy a Természettudományi–Matematikai Kar élén
- Hevesy beadja a felmondását
- Walter Noddack, Hevesy utódja
- Martin Heidegger, a Freiburgi Egyetem rektora
- Búcsú Freiburgtól. A freiburgi munkák lezárása és a koppenhágai kutatások előkészítése
- A nemzetiszocialisták hatalomra kerülése Németországban. A tisztviselői hivatás helyreállításáról szóló törvény
- 8. fejezet. Koppenhága: a mesterséges radioaktivitás alkalmazása és a neutronaktivációs analízis kidolgozása
- Az első kísérletek mesterséges radioaktivitással
- Indikátorkísérletek nehézvízzel
- Hilde Levi Hevesy asszisztense lesz
- A mesterséges radioaktivitás vizsgálata
- A neutronaktivációs analízis kidolgozása
- A 32-es foszforizotóp előállítása és biológiai alkalmazása
- Hilde Levi Hevesyről
- Egy saját neutronforrás beszerzése az Elméleti Fizikai Intézet számára. Részecskegyorsítók építése és alkalmazása
- A Rockefeller Alapítvány kísérleti biológiai programja
- Az első kísérletek mesterséges radioaktivitással
- 9. fejezet. Radioaktív indikátorok alkalmazása a fiziológiai kutatásokban
- Egy kutatócsoport létrehozása
- Az első Nemzetközi Fizikai–Biológiai Konferencia. A koppenhágai biokémiai kutatások
- Fiziológiai kémiai kutatások
- A sejtfalak áteresztő képessége
- Vizsgálatok élesztővel
- A foszfor kicserélődése a DNS-ben – Bekapcsolódás a rákkutatásba
- A foszforvegyületek keletkezésének helye és reakcióútjaik. A test alkotórészeinek dinamikus állapota
- A vörösvértestek megjelölése
- A maghasadás felfedezése
- Az Anschluss és a második világháború kitörése
- Dánia német megszállása – Menekülés Svédországba
- Egy kutatócsoport létrehozása
- 10. fejezet. Kémiai Nobel-díj, 1943. Stockholm: biokémiai és orvosi kutatások
- Az 1943-as év kémiai Nobel-díja
- A terv: visszatérés Koppenhágába
- A kutatások folytatása Stockholmban
- Sugárbiokémiai kutatások – A DNS megjelölése
- Európai és amerikai utazások – Előadások a sugárbiológiáról
- További biokémiai és sugárbiológiai kutatások Stockholmban
- Hematológiai kutatások: a sugárzás hatása a vörösvértestekre
- Hevesy, a nukleáris medicina atyja. A Royal Society Copley-érme
- Az 1943-as év kémiai Nobel-díja
- 11. fejezet. Hevesy Németországban a második világháború után: barát, tanácsadó és közvetítő a külföld felé
- Véget ér a második világháború. Hevesy felveszi a kapcsolatot egykori freiburgi kollégáival
- Hevesy a Freiburgi Egyetem díszdoktora lesz
- Tudósok a békéért. A Nobel-díjasok lindaui találkozója – Mainaui nyilatkozat
- Genfi konferencia az atomenergia békés felhasználásáról
- Hevesy freiburgi nyugdíjjogosultsága
- Hevesy politikai nézetei az 1950-es években
- Elismerések, díjak, kitüntetések
- Hevesy a freiburgi Radiológiai Intézetben
- Tudós barátok
- Hevesy családja
- Véget ér a második világháború. Hevesy felveszi a kapcsolatot egykori freiburgi kollégáival
- 12. fejezet. Egy hosszú és tevékeny élet vége. Freiburg: betegség, halál és temetés. A nukleáris medicina atyjának emlékezete
- Távozó barátok – Fritz Paneth és Niels Bohr halála
- Megemlékezések tanárokról, barátokról, munkatársakról
- A freiburgi Egyetemi Klinikán
- Hevesy nyolcvanadik születésnapja. Az utolsó római utazás
- Hevesy halála és temetése Freiburgban
- Hevesy, az interdiszciplináris kutató
- Hevesy, a nukleáris medicina atyja
- Hevesy György emlékezete
- Hevesy újratemetése Budapesten
- Hevesy György öröksége
- Távozó barátok – Fritz Paneth és Niels Bohr halála
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 156 1
Hevesy György (1885–1966) Budapesten született jómódú zsidó család ötödik gyermekeként. Felmenői között kereskedőket, birtokosokat és gyárosokat találunk. Jelentős felfedezések és találmányok fűződnek a nevéhez a fizika, kémia, geológia, biológia és az orvostudomány területén. Felfedezte a hafniumot, nukleáris elemző módszereket dolgozott ki, a nevéhez köthető a röntgenfluoreszcencia-analízis kidolgozása és az izotópszétválasztás, valamint a nukleáris medicina mint tudományág alapjainak lefektetése. 1943-ban kémiai Nobel-díjat kapott „az izotópok nyomjelzőként való alkalmazásáért a kémiai folyamatok vizsgálatában”. Hevesy korának számos neves tudósát ismerte személyesen, többekkel dolgozott együtt, többekhez fűzte szoros barátság. Siegfried Niese életrajza bemutatja Hevesy tudományos eredményeit és azokat a sokszor nehéz körülményeket, amelyek között ezek születtek. Számos részletet idéz Hevesy levelezéséből. Ezekből egy olyan ember portréját ismerhetjük meg, aki a legnehezebb időkben sem vesztette el a humorérzékét, és tisztelettel tekintett embertársaira.
Hivatkozás: https://mersz.hu/niese-hevesy-gyorgy-1885-1966//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
