Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon

138 Sermones dominicales I, 114: „vox cito transit, sed conceptus aut verbum mentale diu manet… homo exprimit per vocem mentis conceptum”, az állatoknál viszont „vox non est formata” (I, 454); az első ember „omnibus rebus creatis secundum earum proprietates” adott nevet (I, 300); a nyelvek száma 70 (I, 356), az első – és egyben a világ végén az utolsó – nyelv a héber, állítja továbbá Isidorusra hivatkozva, aki az első tételt vallja ugyan (Etym. IX, 1. 1), de a második elől kitér, „nusquam reperitur” (IX, 1, 13). Szalkai zenei jegyzeteiben: „sicut a grammaticis tria genera punctorum is prosa assignatur, scilicet Coma, Colon, Periodus, sic similiter in musica ponuntur tria puncta.” (Bartha D.: i. m. 89.)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Irodalom

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero