Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon


17 A verses árenga két adatát (Hazai Okmánytár VIII, 142, Fejér VIII/1, 238) már Szentpétery (i. m. 110) hozza, harmadik adat a Gyulafehérvári Glosszákat tartalmazó kódex formuláriumának végrendeletmintájában található (Karácsonyi János, Batthyáneum II, 25). Forrása (Walther I,558–59) Maximianus I. elégiájának 109–10. sora (Poetae Latini minores, ed. Aemilius Baehrens, V, Lipsiae 1883, 321). – Oláh Miklós: Codex epistolaris, rec. Arnoldus Ipolyi, Budapestini 1876, 544: „Dum una olim Varadini litteris operam daremus, memini me legisse τóν ἀπολογὸν τοῦ ἠσοποῦ de cassi[t]a, de qua et Aulus Gellius mentionem facit. Non inutilem rem faceremus, imo Hungariae proficuam, si illam sequeremur.” A mese Avianusnál (Poetae Latini minores V, 52) van meg; Gellius: Noctes Atticae II, 29.

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave