Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon

206 Túroni Mihály milkói püspök, érseki vikárius írja az előszóban: „Superioribus diebus recepimus in mandatis a … principe … Mathia … rege … quatenus de modo et rubrica ipsius alme ecelesie Strigoniensis breuiarium correctum pro exemplari super horis canonicis peragendis de tempore et de sanctis, Diurnis et nocturnis, Circumspecto Johanni de ratispona librario ad imprimendum plura breuiaria pro horis canonicis iuxta sanctiones canonicas peragendis traderemus.” (Breviarium Strigoniense, Venetiis 1480.) Hogy az esztergomi missale kinyomtatása is királyi utasításra történt volna, még csak valószínűsíteni sem lehet. Fitz József tényként állítja, „hogy Mátyás királynak a hazai liturgiák kinyomtatására vonatkozó rendelete egész birodalmára szólt”, de ezt egyetlen adat sem erősíti meg. (A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története I, Bp. 1959, 163.) Nem mulaszthatom el, hogy az idézett nézethez és a hozzáfűzött kombinációkhoz ne tegyek két megjegyzést: 1. A szöveggondozók nem több breviáriumot adtak át a regensburgi Johannes Cassis könyvkereskedőnek, hanem egyet, hogy azt nyomtatással sokszorosítsa („breviarium … ad imprimendum plura breviaria … traderemus”). Fitz József félreértette a latin mondatot (i. m. 169, ugyanígy 91, 160). 2. Feltűnő, hogy a királyi rendelkezés nem általában a kinyomtatásról szól, hanem azt is kiköti, hogy a kéziratot Cassisnak kell átadni. Ebből gondolom, hogy a könyvkereskedő az udvarnál jelentkezett ajánlatával, s ennek választása esett az ország vezető egyházmegyéjének breviáriumára. – Az 1479-es évszám a nyomtatott breviárium szöveges részének elején áll: „Incipit breviarium … imprimi mandatum per … Mathiam … Regem … Anno … 1479.” – Túroni Mihályról: Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok, Esztergom 1900, 103–104. – A szövegkritikára vonatkozó kifejezés az előző jegyzetben idézett szabályzatával (post exemplaria) mutat rokonságot, és világosan utal rá, hogy a nyomtatott könyv a scriptoriumokban folyó munka mechanizmusából nőtt ki.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Irodalom

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero