Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon


272 Illustrium Maioris Britanniae scriptorum… summarium, Gippeswici (Wesel) 1548; Scriptorum illustrium Maioris Brytannie, quam nunc Angliam et Scotiam uocant, Catalogus, Basileae 1557, a második rész 1559-ben jelent meg. Svájci kapcsolataihoz: Manfred Edwin Welti: Der Basler Buchdruck und Britannien, Basel 1964, 203–14. Magyar vonatkozásai feldolgozatlanok, noha vannak: művének II. kötetét Paulus Scalichiusnak ajánlotta, Szegedi Kis István Speculum Romanorum pontificum c. műve Bale „Historia papatus”-án alapul. E könyvnek az RMK III. négy kiadását hozza: egy továbbit a British Museum katalógusa említ 1624-ból. Vö. Eduard Fueter: Geschichte der neuren Historiographie, München–Berlin 1925, 163–66.

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave