Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon

48 Az ősforrás Jordanes: Getica c. 35. Megvan egyebek között Otto Frisingensisnél (Gombos II,1767), a német Roland-énekben (Das Rolandslied des Pfaffen Konrad, Nach der ausg. v. Carl Wesle, 2. Aufl.,Halle 1963, 202: 5208), Anonymusnál, mikor feketének mondja Álmost („facie decorus sed niger”, SRH I, 39) és Kézainál, mikor a scythákat és Attilát leírja (1, 145, 151). Vö. Tarnai Andor: Extra Hungariam non est vita, Bp. 1969, 28–29. Anonymus személyleírásainak élő mintáiról: Györffy: István király, 58.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Irodalom

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero