Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon


586 Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza, 185–90. A nyelvi norma hiányának bemutatására Katona Lajos ama megállapítását érdemes különösen idézni (NyT XV, XXXI), hogy a Nádor- (483–525) és a Debreceni kódex (559–75) szent Apollónia legendáját ugyanaz a kéz másolta, de a két szöveg között mégis ilyen eltérések vannak: Nádor-k. 484: „keǵössegös” – Debreceni k. 573: „keǵessegös”; Nádor k. 486: „ǵermöknec”– Debreceni k. 574: „ǵermeknek” stb.

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave