Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon

667 Kniezsa: HírTört. 94. – Az ilyen természetű szótárakról: G. Goetz: De glossariorum Latinorum origine et fatis, Lipsiae 1923, I, 47–59, 227–36. A legszámottevőbb magyar glosszák: MKsz 1903, 317: Schönherr Gyula, MKsz 1904, 435–69; Schönherr Gyula, MNy 1905, 249–53; Szilágyi Sándor, MKsz 1880, 134–35; Csűry Bálint. MNy 1925, 139–42. (E glosszák egészen más funkciójúak, mint azok, amik a prédikációkat kísérik.)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Irodalom

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero