Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon

668 Klaus Grebmüller: i. m. 62. A középkori német szerző Dietrich Engelhus. – Egy olasz-magyar szójegyzék: NyK 1901, 225–26 és Ómolv. 282. Rotenburgi János deák magyar nyelvmesteréről: Jakubovich Emil, MNy 1924, 84–85, Ómolv. 281–82. Harff Arnold szó- és szólásgyűjteménye: Szarvas Gábor, Nyr 1887, 170–75. – Mára középkor végén szokás lehetett, hogy a magyarországi nyelveket igyekeztek elsajátítatni: Aurifaber Miklós nagyszebeni polgármester Kolozsvárra küldte a lányát magyarul tanulni (Auner Mihály,MNy 1914, 420–21).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Irodalom

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero