Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon

832 A szóhasználathoz tartozik a „szellet” szó, amit a fordítók következetesen spiritus értelemben használtak. A Müncheni k. új szavaihoz: Szily Kálmán,MNy 1907, 206. A Müncheni k. szava pl. egyebek között „plantálat” (plantatio: Mt. 15, 13) „káromlat” (blasphemia: Mt. 15, 19), „megújolat” (regeneratio: Mt.19, 28); A Bécsi k.-ben: „oltáron néző” (hariolus: Dan. 2, 2; 2, 11; 4, 4), „hirtelenkedet” (furor: Dan. 3, 13 stb. vö. Székelyudvarhelyi k. 48: „hirtelenkedes” = Jud. 8, 12: impetus),„léleklet” (halitus: Dan. 10, 18), „cimerlet” (titulus, Hab. Prol. III.) stb.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Irodalom

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero