Környei Ágnes

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

A normaterjesztés szereplői

A jegyzetben tárgyalandó témát leszűkítjük a nemzetközi kapcsolatok szintjén kimutatható normadiffúzióra, transznacionális szocializációra. Itt a normaterjesztés legfontosabb szereplői az éllovas államokon kívül a nemzetközi szervezetek, a nagy emberi jogi NGO-k, esetleg a multinacionális vállalatok. Az egyes államoknál fontos megvizsgálni a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát, amely alapvetően befolyásolja a norma átvételét. Továbbá fontos megvizsgálni az emberi jogok egyoldalú kikényszerítésének lehetőségét, ugyanis az erősebb államoknak lehetősége van gazdasági, esetleg katonai erővel is az emberi jogok kikényszerítésére. A nemzetközi szervezetek nemcsak a konkrét emberi jogi normák megfogalmazásával, de az azok védelmére létrehozott jogvédelmi mechanizmusok működtetésével is kimagaslóan fontos szerepet játszanak. Az NGO-k szerepe a normák megfogalmazásában, terjesztésében, illetve a monitoring terén vitathatatlan.

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 260 5

Jogtudomány PPKE BTK jegyzetek

A jegyzet kizárólag a nemzetközi emberi jogokkal, azaz az egyének és csoportok nemzetközileg elismert jogaival, e normák előmozdítását segítő mechanizmusokkal foglalkozik. Tárgyalja az emberi jogok fejlődést abból a szempontból, hogy az miként fogalmazódott meg, tartalmában hogyan bővült, illetve földrajzilag hogyan terjedt el.

A XX. századig nem voltak nemzetközi normák arra, hogyan kell az államoknak bánniuk saját állampolgáraikkal, azt az államok kizárólagos belső joghatósági körébe tartozónak tekintették. Nem volt nemzetközi jogi alap, hogy más államok közbenjárjanak vagy beavatkozzanak más állam állampolgárai érdekében. A Nemzetközi Emberi Jogi Törvény megszületése óta viszont részletes egyetemes jogalkotás folyik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero