Környei Ágnes

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban


Uniós szervek

A témánk szempontjából legfontosabb szerv a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság, amelynek Alapszabályát gyakorlatilag mind a három közösség (Montánunió, Európai Gazdasági Közösség, Euratom) alapító szerződéséhez csatolt jegyzőkönyv tartalmazza. A Bíróság huszonhét tagját „a tagállamok kormányainak kölcsönös egyetértése alapján” nevezik ki hat évre, három évenként cserélve a bírák felét. A bíráknak „olyan személyeknek kell lenniük, akiknek függetlensége kétségen felül áll, és akik megfelelnek mindazon feltételeknek, amelyeket saját országukban a legmagasabb bírói tisztségekbe való kinevezések esetében megkövetelnek, vagy pedig olyan személyeknek, akik elismert jogi szakértők”. A Bíróság teljes ülésben vagy három-, illetve öttagú tanácsban jár el. Az eljárás írásbeli és szóbeli szakaszból áll, ahol az első rész az alaposabb és egyben fontosabb, míg a szóbeli szakasz behatárolt és rövid. A bíróság legfelsőbb bíróságként működik, azonban az ítéletet a tagállamok, a közösségi intézmények és az érintett felek megtámadhatják, ha meghallgatásuk nélkül hozták meg a döntést, vagy ha az jogsértő volt. Továbbá kérhetik az ítélet értelmezését is, illetve a meghozatalától számított tíz éven belül a felülvizsgálatát, „amennyiben olyan jellegű tény kerül napvilágra, amely ügydöntő fontosságú”, és amely nem volt ismert az ítélet meghozatalának idején. A Bíróság nem tekinti magára nézve kötelezőnek, precedens jellegűnek korábbi döntéseit, azonban amikor egyértelműen eltér egy korábbi eset érvelésétől vagy érdemi határozatától, rendszerint utal a korábbi esetre, és megmagyarázza eltérő döntésének okát. Mivel nincs lehetőség külön-, illetve párhuzamos vélemény kibocsátására, előfordul, hogy teljesen eltérő véleményeket kell belefoglalni az ítélet szövegébe, ami esetenként homályos, szűkszavú döntéseket eredményezhet.

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 260 5

A jegyzet kizárólag a nemzetközi emberi jogokkal, azaz az egyének és csoportok nemzetközileg elismert jogaival, e normák előmozdítását segítő mechanizmusokkal foglalkozik. Tárgyalja az emberi jogok fejlődést abból a szempontból, hogy az miként fogalmazódott meg, tartalmában hogyan bővült, illetve földrajzilag hogyan terjedt el.

A XX. századig nem voltak nemzetközi normák arra, hogyan kell az államoknak bánniuk saját állampolgáraikkal, azt az államok kizárólagos belső joghatósági körébe tartozónak tekintették. Nem volt nemzetközi jogi alap, hogy más államok közbenjárjanak vagy beavatkozzanak más állam állampolgárai érdekében. A Nemzetközi Emberi Jogi Törvény megszületése óta viszont részletes egyetemes jogalkotás folyik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave