Kulcsár Szabó Ernő

Költészet és korszakküszöb

Klasszikusok a modernség fordulópontján


29 Van hasonló köztesség a Hajnali részegség vallomástevő énjének elhelyezkedésében is, annak világszerűsége azonban megengedi, sőt, konstitutív elvvé emeli a kint és a bent, a fenn és a lenn éles elválasztásait: „s amint botorkálok itt, mint a részeg, / az ablakon kinézek.”; „Tárt otthonokba látsz az ablakon.”; „A ház is alszik, holtan és bután”; „De fönn. Barátom, ott fönn a derűs ég, / valami tiszta, fényes nagyszerűség”; „az égbe bál van, minden este bál van”; „a mennynek / tündérei hajnalba hazamennek / fényes körútjain a végtelennek.”; „hát te mit kerestél / ezen a földön” stb. Ezzel szemben a Ha negyvenéves… retorikai énje sehol nem részese hasonló térbeli elhatárolásoknak. A fenn és a lenn térképző valóságának egyetlen tematizált tapasztalata is a meglepett csodálkozás reflexiójára készteti csupán: „Csodálkozol, hogy föld és csillagok közt / éltél.” (A kint mindössze közvetve és epizodikusan jelenik meg egyszer – a zajok eredeteként: „Olykor egy-egy zajt hallasz künn az utcán.”)

Költészet és korszakküszöb

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 309 1

Jelen kötet írásai közvetlenül vagy áttételesen arra törekedtek, hogy bő két évtized kutatásaira támaszkodva megmutathassák: az 1920/30-as évek korszakküszöbén nem valamiféle hatástörténeti véletlennek köszönhető a kiemelkedő alkotások szokatlan megszaporodása. Története folyamán talán először fordul elő, hogy a magyar költészetnek nem megkésett, követő, epizodikus vagy utánzó jellegű a részesedése egy nagyszabású világirodalmi fordulatban. Az értelmezéseknek olyan poétikai történések – s velük a korszak új önmegértésének kérdései – állnak a középpontjában, amelyek minden kétséget kizáróan a kortárs európai líra élvonalába, Benn, Valéry, Eliot, Pound, Kavafisz és Mandel’stam mellé emelik a kései Kosztolányi, illetve József Attila és Szabó Lőrinc nem is egy alkotását. A Te meg a világ (1932), a Medvetánc (1934) és a Számadás (1935) verseinek szemléleti-poétikai újításaival olyan messze ható költészettörténeti fordulat veszi kezdetét a magyar modernségben, amelynek valódi jelentőségét a maga következményeiben – a korszak iránt elmélyülő érdeklődés ellenére – máig sem látjuk még igazán pontosan.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kulcsar-kolteszet-es-korszakkuszob//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave