Geréby György

Isten és birodalom

77 Írásom sok változatot látott, vajúdó baráti válasz Tatár Györgynek (Tatár György 2001: „Nemzeti teológia.” In Tallár F. [szerk.] 2001: A kereszténység és az európai tradíció. Budapest: Osiris, 9–23.) Elsőként a nagyváradi Posticum Egyesület konferenciáján beszéltem a kérdésről 2001 októberében, majd angolul a Columbia Egyetemen az AHEA konferencián 2003 áprilisában, és bővítve a VI. Magyar Ókortudományi Konferencián (Budapest, 2004. május 27– 29.). A kérdéshez az NKFP Jedlik Ányos program Vallásfilozófia projektjének keretében tértem vissza (NKFP6–00127/2005) „»A magyarok istenére esküszünk!« Lehetséges-e nemzeti teológia patrisztikus szemszögből” című, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében 2007. szeptember 20-án elhangzott előadásban, és ezt mondtam el az Evangélikus Lelkészkonferencia meghívására Révfülöpön, 2007. november 12-én. Köszönöm Schmal Dániel baráti tanácsait, és végül Tillmann J. A.-nak, hogy meghívására a MoholyNagy László Művészeti Egyetem doktoriskolájában tartott három előadásomban átfogóan beszélhettem a problémáról 2007 októberében.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 439 5

Filozófia

Mi garantálja egy politikai formáció, például a demokratikus jogállam alapvető elveit? A kérdés politika és jog közös legitimációs igényére irányul. A legitimáció azonban túlmutat a mindenkori politikai és jogrendszeren, olyan alapvető kérdésekre követelve választ, amelyet hagyományosan csak a teológia volt képes megválaszolni. A teológia így tölthetett be meghatározó szerepet a legitimáció szempontjából az antikvitástól kezdve egészen a modern korig, közvetlen analógiák, illetve később fogalmainak szekularizált változatain keresztül. Teológia és politika, illetve jog viszonya ugyanakkor kölcsönös egymásra utaltságuk ellenére sem volt problémáktól mentes, ahogy azt a zsidóság és a kereszténység eszméi mutatják, amelyek (más és más okból, de) radikálisan szakítottak a római birodalomnak a hellénisztikus teológia által megalapozott politikai és államelméletével. A kötet e hosszú történet több állomását és aspektusát mutatja be teológiatörténeti és alapvető jogfilozófiai kérdéseket vizsgáló tanulmányokban. Joseph Ratzinger és Jürgen Habermas híres vitája felől kiindulva az elemzések a Római Birodalom és a kereszténység viszonyának tárgyalásán át haladnak politikai legitimáció és teológia összefüggéseinek egészen a weimari német kultúra környezetében kialakuló klasszikus értelemben vett politikai teológia problémájáig, ahol már Carl Schmitt, Erik Peterson, Ernst Kantorowitz játszanak fő szerepet. A külön is olvasható esettanulmányok között megjelenik a biblikus egzegézisnek a zsidóság és kereszténység viszonyában játszott meghatározó szerepe éppen úgy, mint az egyház és a nemzetfogalom kapcsolata, valamint a "tisza jogtant" képviselő Hans Kelsen teológia-képének bemutatása, illetve az emberi jogok megalapozásánál felmerülő teológiai kérdések.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gereby-isten-es-birodalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero