Záray Gyula, Mihucz Viktor Gábor (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei

2., átdolgozott kiadás


Hullámhossz-modulációs diódalézeres atomabszorpciós spektrometria

Miként más klasszikus fotometriás technikákra így a közvetlen AAS-méréstechnikára is igaz, hogy a kimutatási képességet nagymértékben lerontják azok a kisfrekvenciás (hosszú periódusidejű) zajok, amelyek a fényforrás intenzitás-ingadozásaitól, az atomforrás hőmérséklet-ingadozásaitól és egyéb külső forrásoktól (pl. fényszórás) származnak. Minden mérési zaj, amely a detektor érzékelési sávszélességén belülre esik, a jel-zaj viszonyt lerontja, és ezzel mérési bizonytalanságot okoz. A tapasztalat szerint az AAS-méréstechnika zajforrásainak többségére jellemző, hogy a zaj nagysága közelítőleg a frekvencia reciprokával arányosan nő (ún. l/f típusú zaj). Ebből következően a jel-zaj viszony, és így a kimutatási képesség jelentősen, akár nagyságrendekkel is javítható, amennyiben a detektálást egy magasabb frekvencián és keskeny sávszélességben végezzük. Ez oly módon kivitelezhető, hogy a fényforrás fényének hullámhosszát alkalmas módon, egy meghatározott referencia frekvenciának megfelelően periodikusan változtatjuk (moduláljuk) a mérendő atomabszorpciós vonalat magában foglaló keskeny spektrumtartományban, és az atomforráson áthaladt fény intenzitásának időfüggő detektálását egy ún. lock-in erősítő (a mérési jelet egy meghatározott frekvencián, adott keskeny sávszélességben mérő berendezés) segítségével végezzük. Ezt a modulációs technikát, amelyet legeredményesebben diódalézerek segítségével lehet elvégezni, nevezzük hullámhossz-modulációs diódalézeres atomabszorpciós spektrometriának (wavelength modulation diode laser atomic absorption spectrometry, WM-DLAAS). E méréstechnika elvben más hangolható lézerfényforrással is kivitelezhető, azonban a diódalézerek különösen alkalmasak erre a célra, mivel hangolásuk páratlanul gyorsan és kényelmesen, egyszerűen a rajtuk átfolyó áram nagyságának szabályozásával megoldható. A WM-DLAAS-technikával kapcsolatos első kísérletek Ku és mtsai [32] valamint Reid és mtsai [33] nevéhez fűződnek.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 448 7

Dr. Záray Gyula egyetemi tanár által 2006-ban szerkesztett és részben írt Az elemanalitika korszerű módszerei című könyv több évtizedes hiánypótló mű volt, ami az elmúlt tíz évben rendkívül hasznos segédeszköznek bizonyult az egyetemeinken kémiát alap- és mesterfokon tanuló, illetve PhD-tanulmányokat folytató hallgatók körében. A könyv nyomtatott változatának valamennyi példánya vevőre talált. Ez nem meglepő, hiszen a szerzők magas szinten, ugyanakkor közérthetően ismertetik a műszeres elemanalitikai módszerek széles skáláját, ötvözve az elméleti és a gyakorlati ismereteket. Záray Gyula kezdeményezésére több szerző kiegészítette fejezetét az adott szakterület (pl. optikai spektroszkópia, atomabszorpciós spektrometria, induktív csatolású optikai emissziós spektrometria, induktív csatolású plazma tömegspektrometria, lézerspektroszkópia és az ezekhez kapcsolódó minta-előkészítési eljárások) legújabb eredményeivel. Az átdolgozott változat szerkesztésében tevékenyen részt vett Záray professzor munkatársa, Mihucz Viktor Gábor egyetemi docens, aki az atomspektrometriában alkalmazott minta-előkészítési módszerekkel foglalkozó fejezetet a legújabb eredményekkel bővítette. Az Akadémiai Kiadó kezdeményezésére az átdolgozott mű 2017-ben elektronikus formában is megjelent. A könyvben összefoglalt ismeretanyag hasznos információkat nyújt számos szakterületen (pl. műszaki kémia, biokémia, klinikai kémia, geokémia, agrokémia) dolgozó analitikus számára, ezért papíralapú formában való kiadása is indokolt. (Dr. Orbán Miklós professor emeritus ELTE Kémiai Intézet)

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-mihucz-az-elemanalitika-korszeru-modszerei-2-atd-kiadas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave