Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen
Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól
Tartalomjegyzék
- A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme (Egy lehetséges megközelítés a munkajogviszony tartalmának vizsgálatához)
- Impresszum
- Ajánlás
- Előszó
- Bevezetés
- I. Fejezet: A munkaszerződés múltbeli gyökerei
- 1. A locatio conductio operarum mint a későbbi munkaszerződés dogmatikai alapja
- 2. A bérleti konstrukció továbbélése a XIX. században, a nagy magánjogi kodifikációk eredményei
- 2.1. Bevezetés
- 2.2. A bérlet teóriája a francia munkajogban
- 2.3. A bérlet továbbélése a pandektajogban
- 2.3.1. Bevezető gondolatok a pandektisztikáról
- 2.3.2. A pandektajog a bérletről: Puchta és Windscheid tanítása a bérletről
- 2.3.3. Jhering értékelése a célelmélet alapján
- 2.3.4. A Dresdner Entwurf megoldása, jelentősége
- 2.3.5. A BGB óvatos nyitása
- 2.3.6. Gierke kritikája
- 2.3.7. Pothoff a munkajog problémájáról
- 2.3.8. Lotmar munkaszerződés értelmezése
- 2.3.9. Sinzheimer a munkajog jogrendszerbeli helyéről, önállóságáról
- 2.3.1. Bevezető gondolatok a pandektisztikáról
- 2.4. A master-servant kapcsolat az angol common law rendszerében
- 2.1. Bevezetés
- II. Fejezet: Az ígéret jelentősége a munkaszerződés tartalmában, hatása a munkajogviszonyra
- 1. Az ígéret általános problematikája
- 1.1. Bevezetés
- 1.2. Az ígéret fogalmi összetevőiről általában
- 1.3. Az ígéret kötőereje
- 1.3.1. Az ígéret történeti fejlődése annak kötőereje kontextusában – különös tekintettel a jogügylet keletkezésére
- 1.3.2. A promise a common law rendszerében
- 1.3.3. Az ígéret fogalmának és hatásának fejlődése az európai kontinentális jogban – természetjogi előképek
- 1.3.4. Pothier a szerződésről és az ígéretről
- 1.3.5. Az ígéret kötőereje a német jogban, a BGB megoldása
- 1.3.1. Az ígéret történeti fejlődése annak kötőereje kontextusában – különös tekintettel a jogügylet keletkezésére
- 1.1. Bevezetés
- 2. Az ígéret a munkajogban
- 2.1. Az ígéret eltérő dimenziói/rétegei a munkajogban
- 2.1.1. A „munkához való jog” problematikája – avagy az államcél ígéret nélkülisége
- 2.1.2. A munkáltató foglalkoztatási kötelessége a munkaszerződés kötelező tartalma alapján – a kötelező „ígérettétel”
- 2.1.3. A munkáltató foglalkoztatási kötelessége mint implied term
- 2.1.4. A jogalkalmazás hatása a német jogban
- 2.1.5. A klauzulák ambivalens szerepe a francia jogban
- 2.1.1. A „munkához való jog” problematikája – avagy az államcél ígéret nélkülisége
- 2.2. Létezhet-e kiterjesztő értelmezése a munkajogviszony rugalmas stabilitásának?
- 2.1. Az ígéret eltérő dimenziói/rétegei a munkajogban
- 1. Az ígéret általános problematikája
- III. Fejezet: A szerződés (tanának) fázisai – a klasszikus szerződéstől a relational contract-ig; konvergenciák és divergenciák
- 1. A szerződés tartalmának átalakulása, hatása a munkaszerződésre, illetve a munkajogviszonyra
- 2. A relational contract elmélete, kialakulása, hatása és kritikája
- 1. A szerződés tartalmának átalakulása, hatása a munkaszerződésre, illetve a munkajogviszonyra
- IV. Fejezet: A tradicionális munkajogviszony jellemzői – A munkajogviszony karakterének fő meghatározói: az alá-fölérendeltség és a jogviszony tartam jellege
- V. Fejezet: A munkajogviszony tartalmának alakítási lehetőségei – a rugalmas stabilitás eszközei
- 1. A magánjogi jogviszony tartalmának alakítási lehetőségeiről általában
- 2. Az alakító jog rendeltetése és működése a munkajogviszonyban
- 2.1. A munkajogban ható alakító jog a tradicionális magánjog és az egyoldalú alávetettséget kifejező munkajog relációjában – általános áttekintés
- 2.2. A Direktionsrecht a német munkajogban – einseitige Leistungsbestimmung – einseitige Leitungsmacht
- 2.3. A klauzulák jelentősége a francia munkajogban
- 2.4. Az implied terms mint kiindulópont az angol szerződési jogban
- 2.1. A munkajogban ható alakító jog a tradicionális magánjog és az egyoldalú alávetettséget kifejező munkajog relációjában – általános áttekintés
- 1. A magánjogi jogviszony tartalmának alakítási lehetőségeiről általában
- VI. Fejezet: A munkaszerződés mint relational contract
- 1. A relational contract hatása a munkajogra
- 2. A munkaszerződés minősítése a relational contract kritériumainak tükrében
- 3. A munkajog tartalmi követelményei a relational contract theory alapján
- 3.1. A munkajog struktúrája, az individuális és a kollektív munkajog egysége; avagy kik lehetnek valójában a relational contract alanyai a munkajogban?
- 3.2. A szerződés tartalmi kontrollja, a tisztességtelen szerződési feltételek problematikája a munkajogban
- 3.3. A munkajogviszony rugalmas stabilitása a munkajogviszony gazdasági okok miatti megszüntetésének tükrében
- 3.1. A munkajog struktúrája, az individuális és a kollektív munkajog egysége; avagy kik lehetnek valójában a relational contract alanyai a munkajogban?
- 4. Létezik-e, illetve szükséges-e new social contract? – Összegzés
- 1. A relational contract hatása a munkajogra
- Irodalom
- Summary
- Zusammenfassung
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 558 3
Több mint tíz éve végzünk társadalom-néprajzi kutatásokat Kalotaszegen. Folytatni kívánt vizsgálataink révén eddig a térség mintegy 70 településéhez fűz bennünket tereptapasztalat. A könyv Kalotaszeg társadalmának kapcsolatrendszeréről szerzett ismereteink legfontosabbnak ítélt témaköreit egységes gondolati rendszerbe foglalva mutatja be.
A házasodási körök vizsgálata alapján elemezzük a kapcsolathálók térbeli szerkezetét, a táji struktúra szerveződését. Kitérünk a vizsgált terület nem paraszti társadalmára, nem református vallási csoportjaira, nem magyar etnikai közösségeire, a „kalotaszegi identitás” meglétére, illetve hiányára, a magyar, illetve román „térvesztés” kérdéseire és a peremterületek problematikájára. Az egyes közösségek közötti kapcsolatokat befolyásoló történeti (középkori és kora-újkori) előzmények bemutatását a Kalotaszegre vonatkozó régészeti, történeti, művészettörténeti és nyelvészeti ismeretek hiánypótló összefoglalásának szántuk. Végül a rendkívül összetett interetnikus kapcsolatok vizsgálataiból a magyar–román viszony feszültségeit elemezzük az 1940–1944-es időszak konfliktusainak tükrében. Ez a korszak hordozza magában a legmélyebb sérelmeket, ennek az időszaknak az eseményei napjainkig meghatározzák az egyes magyar és román közösségek egymáshoz való viszonyát, gazdasági kapcsolatait.
Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-fulemile-tarsadalom-tajszerkezet-identitas-kalotaszegen//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero