Simon L. Zoltán

Árkádia kettős tükörben

T. Calpurnius Siculus eklogái

3 Ennek meglétét bizonyítja, hogy a versszakok páratlan számúak, ami a carmen amoebaeum esetében nehezen volna magyarázható, s erre utal a kéziratokban az egyes versszakokhoz rendelt nevek nem egységes volta. Mint már Giarratano (1924) rámutatott, a lacuna a 3. versszak után, a 96. sortól következhetett: itt ugyanis mind tematikailag, mind logikailag éles törés mutatkozik. A lacuna létét egyedül Amat (1990) vonta kétségbe, nem meggyőző érveléssel. Abban viszont igaza van, hogy a kézirati hagyomány közvetítette sorrendbe való beavatkozások fölösleges bizonytalanságot és zűrzavart (bouleversements arbitraires) okoznak. A szövegkiadók többféleképpen próbálták a strófákat rendezni, áthelyezni, megváltoztatva esetenként a hozzájuk rendelt neveket is, megbontva ezzel a dalverseny természetes logikáját; a kérdést és az egyes kiadói megoldásokat igen részletesen tárgyalja Schröder 1991: 139 skk. így járt el Korzeniewski (1971) is, aki a 96. sor után iktatta be a 132-136. sorban található versszakot, az ötsoros lacunát pedig a 116. sor után föltételezi. Megoldását hosszú mérlegelés után Schröder is elfogadja, jóllehet igen alapos kritikának vetette alá Castagna 1982: 159. Meggyőző érvelését elfogadva ezen az egy ponton eltérünk Korzeniewski szövegétől, s Giarratano, Castagna és újabban Vinchesi (1996) álláspontjához csatlakozva a 96. sortól számítunk öt sornyi lacunát. Elemzésünkben megkíséreljük kimutatni, hogy a dalverseny jól kigondoltan és következetesen van fölépítve, s ezért kár volna eltérni a kézirati hagyománytól.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 499 9

Irodalom Ókortudomány

A római irodalom egyik legrejtélyesebb alakja, a Nero-kori T. Capurnius Siculus meghatározó szerepet játszott a bukolikus költészet történetében. Hét eklogából álló gyűjteményét a reneszánsz korának alkotói tanulmányozták és utánozták, mint Angelo Poliziano, Iacopo Sannazaro, Pierre de Ronsard, Sir Philip Sidney, de hatása nyomon követhető egészen a szentimentalizmus koráig.Miután azonban a 19. századi irodalomtörténet-írása helyét a kánon peremén jelölte ki, Calpurnius műve szinte teljesen feledésbe merült, olyannyira, hogy nevével még a pásztori költészetet átfogóan tárgyaló munkákban is nemegyszer csak egy-egy lapalji jegyzetben találkozhattunk.

A jelen tanulmány az eklogagyűjteményt egységes, párját ritkító műgonddal megtervezett kompozícióként értelmezi, két, egymással szembeállított és egymástól homlokegyenest különböző szimbolikus tér, kétféle Árkádia köré szerveződik.A kötet tárgyalja Calpurnius nyelvi, stilisztikai újításait, imitációs technikáit, a különféle műfajok ötvözését, a költőszerep változásait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/simon-arkadia-kettos-tukorben//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero