Szabó G. Zoltán, Szörényi László

Kis magyar retorika

A BESZÉD RÉSZEI

Hosszabb ingadozás után állapodtak meg az elméletírók abban, hogy a beszédet – elsősorban a törvényszéki beszédet, később általában minden retorikusan megszerkesztett művet – hány részre lehet osztani. Arisztotelész még csak a prothesziszt (előadás) és a pisztiszt (bizonyítás) különböztette meg; és volt olyan késő antik rétor is – aki már hét részt megkülönböztetett ugyan, – ezeket mégis két fő csoportba sorolta, az első az, amelyben a bírákat felvilágosítjuk a tényekről, a második az, amelyben felindítjuk érzelmeiket. Általánossá a következő hetes felosztás vált:

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 491 3

Irodalom Nyelvészet

A kötet a klasszikus, hagyományos retorika témaköreit tárgyalja, beleértve mindazt, amit a pozitivizmus korától a „stilisztika” fogalomkörébe utaltak. Mind a prózai, mind a verses alkotások elemzéséhez, értelmezéséhez nyújt egy – a modern irodalomtudományban újra időszerűvé vált – szemléletmódot. Foglalkozik a művek nagyszerkezetének kérdéseivel csakúgy, mint részegységeivel s a tropusok és alakzatok teljes körével, megadva a görög és latin terminusok jelentését. Miközben az ókori és a modern nemzetközi szakirodalomra támaszkodik a témák kifejtésekor, a fogalmakat a magyar irodalomra alkalmazza. A szerzők gazdag példatára Zrínyitől Pilinszkyig, Pázmánytól Esterházyig terjed, bemutatva, miképp működnek a kétezer éves retorikai formák az élő magyar irodalomban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-szorenyi-kis-magyar-retorika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero