Kríza Ildikó

A Mátyás-hagyomány évszázadai


AZ OKOS KIRÁLY ÉS AZ EMBERI BÖLCSESSÉG

A Mátyás-hagyományban az úr és a paraszt kapcsolata visszatérő téma. Az okos szolga és az okos király beszélgetése a nemzetközi folklorisztikában jól ismert, nagy csoportot alkotó okosságpróbákkal függ össze. Walter Anderson speciális ruszin változatokat idézett.1 Kárpátaljáról 1895-ben Rudanszkij közölte „Kozák és a király” címmel azt a mondát, melyben a király kérdéseire az okos paraszt válaszol. Később Lintur is feljegyzett egy hasonlót. A szüzsé a nemzetközi mesekutatás eredményei szerint számos részből áll. Az ész diadalához, az okosságpróbákhoz tartozik a király tanácsadóinak kipellengérezése. A feltett kérdésre az okos paraszt válaszol. A kérdések variációja sokféle, a ruszin folklórban a következők a legnépszerűbbek:

A Mátyás-hagyomány évszázadai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 459 3

Mátyás király népszerű hősként él a szájhagyományban, mesékben, mondákban, közmondásokban. Több száz évvel ezelőtt is szívesen énekeltek róla, szerepeltették színpadon, meséltek soha meg nem történt kalandjairól. E különösen gazdag hagyomány változását mutatja be Kríza Ildikó saját kutatásai alapján. Az igazságos, okos, szegényeket megsegítő, tréfakedvelő, megleckéztetésre mindig kész uralkodó népszerű alakja változatos módon jelenik meg a magyar és a szomszéd népek népköltészetében. A középkori fényes magyar birodalom hirtelen összeomlásakor a dicsőséges Mátyás király személyét példaképül állították. Az írások megőrizték a szájhagyomány formai sajátosságait, az elbeszélőkultúra egyes elemeit. A Mátyás-mítosz később tovább erősödött. Ő lett a legjelentősebb folklórhős, a történeti személyek között legtöbbször róla énekeltek. A nevéhez kapcsolt tettek a kor elvárásaihoz kötődtek, mindig az adott kor erkölcsiségét, szemléletét mutatták, függetlenül a valóságos történésektől. Kríza Ildikó bebizonyítja, hogy a népköltészet felfedezésekor, a 19. században feljegyzett mondák, szólások előzményei a korábbi századok írott műveiben megtalálhatók, és a nemzeti király iránti érdeklődés a felvilágosodás korától kezdve állandósult. Az emberi tulajdonságok anekdotikus kifejezése, pellengérre állítása középkori gyökerű az irodalomban és a folklórban. A legnépszerűbb magyar történeti hőshöz, Mátyás királyhoz kapcsolt narratívumok nemcsak nálunk, hanem a Duna-táji népek mindegyikének költészetében fellelhetők.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kriza-a-matyas-hagyomany-evszazadai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave