Mivel a korszak képviselői arculatának részletesebb elemzésére önálló fejezetben kerül sor, így csak a pártcsaládok összehasonlítása szempontjából legfontosabb szempontokat mutatja be ez a rész. Mivel az 1990-es parlament az átmenet jegyében és nagyrészt amatőr képviselők részvételével működött – az 1990-es ciklusban szolgáló 415 képviselő közül közel 60%-a többé nem került vissza a parlamentbe –, és csak 1994-re stabilizálódott a pártcsaládi szerkezet (a Fidesz ekkor helyezkedett el a konzervatív pártcsaládban), ezért az 1994-es ciklus és a 2006-os ciklus adatainak összehasonlításával tekintjük át a pártcsaládok jellemzőit. Ezt mutatja a 13. táblázat. Ebbe néhány új szempont is bekerült: relevánssá vált a nők és férfiak aránya, a konszolidációs folyamatból következően az átlagos szolgálati idő és az életkor, viszont elvesztette relevanciáját az alapfokú végzettség, illetve a paraszti vagy munkásháttér. A felsőfokú végzettség esetében pedig egy új változó beiktatásával keressük a professzionalizáció forrásait, abból a feltevésből kiindulva, hogy leginkább a jogi és a közgazdasági végzettség az, amely a politikus hivatásnak megfelel. A pártcsaládok közül mindkét ciklusban hiányzik a szélsőjobb pártcsalád, és csak az 1994-es ciklusban jelenik meg az agrárpártok családja.