Ilonszki Gabriella

Képviselők és képviselet Magyarországon a 19. és 20. században


KÉPVISELETI ÖSSZEFÜGGÉSEK

Elemzésünk egyik állítása, hogy a képviselői tulajdonságok nemcsak a politikai rendszer kontextusából következnek, de befolyásolják a képviselők tevékenységét is. Lehet, hogy nem minden esetben közvetlen ez a hatás, áttételeken keresztül érvényesül, de nem lehet eltekinteni attól, hogy kik hozzák a döntéseket. A képviselői gyakorlatot a képviselői szerepek szempontjából vizsgáló politikatudományi kutatások általában arra fokuszálnak, hogy a képviselők hogyan helyezik el a választók, a párt, vagy egyéb külön (csoport)érdekek összefüggésében a feladataikat, és hogyan határozzák meg döntéseik fő szempontját. A kötet elméleti bevezetőjében kritikailag értékeltük a szerepfelfogásokra vonatkozó elemzések egy részét, amelyek úgy kérdeznek rá a szerepfelfogásra, hogy közben nem tekintik a képviselői tulajdonságokat, és így következtetnek a potenciális döntések természetére. A következőkben röviden igyekszünk feloldani ezt a problémát úgy, hogy a változó képviselői szerepfelfogásokat összekapcsoljuk egyes képviselői tulajdonságokkal. A 32. táblázat három egymástól nagyon különböző parlamenti ciklus szerepfelfogásra vonatkozó adatait tartalmazza: az átmeneti első ciklus, a konszolidált harmadik ciklus és a képviselőket tekintve beállt ötödik ciklus képviselőitől kérdeztük ugyanazt: „Kit képvisel Ön?” Az egyetlen eltérés, hogy a legutóbbi kérdezés egyben kezeli a területi fókuszt, vagyis nem különbözteti meg a választókörzetet és a várost/régiót. A táblázat eleve bontja az egyéni és a listás képviselők válaszait.

Képviselők és képviselet Magyarországon a 19. és 20. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 470 8

Mit tudhatunk meg annak a közel 5000 politikusnak-képviselőnek az adatait böngészve és elemezve, akik a 19. század utolsó harmadától napjainkig ültek-ülnek a parlamenti széksorokban? A kötet kronologikus és tematikus fejezeteivel igyekszik választ adni a kérdésre és amellett érvel, hogy miközben a képviselők jellemzői egy adott korszak „termékei", alapvetően befolyásolják az adott korszak folyamatait is. Ugyanakkor az egyes korszakok különböző társadalmi és politikai feltételei ellenére bizonyos politikusi tulajdonságok állandónak tekinthetők. A képviseleti demokrácia napjainkban sokszor hangoztatott problémái tehát szorosan összefüggnek a képviselők jellegzetességeivel. A kötet a magyarországi folyamatokat rendre összekapcsolja a szélesebb európai, és az 1990 utáni közép-európai változásokkal is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ilonszki-kepviselok-es-kepviselet-magyarorszagon-a-19-es-20-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave