Mészáros Ernő

A környezettudomány alapjai


3.2. keret. Huminanyagok és humifikáció
A huminanyagok (humuszanyagok: HA) a szárazföldi környezet (beleértve a vizeket) fontos komponensei. Gyakorlati (méréstechnikai) szempontból három csoportba soroljuk őket: fulvósavak (FS), huminsavak (HS) és humin (HU). A FS adják a HA vízben oldódó részét, ezek a szerves savak minden pH értéken oldódnak. A HS csak lúgos közegben oldódnak, míg a HU minden pH értéknél vízben oldhatatlan.
A HA keletkezése nem teljesen tisztázott. Az egyik elképzelés szerint (vanLoon és Duffy, 2000) a növényekben lévő polimerek (makromolekulák) szétesése útján jönnek létre. A labilis makromolekulák, mint a szénhidrátok és fehérjék (lásd 1.3. keret) mikrobiológiai hatásokra elbomlanak, míg más biopolimerek, mint a lignin (a növények fásodását okozó szerves vegyületek) paraffinos (lásd 2.6. keret) és egyéb makromolekulák nagy moláris tömegű anyagokat alkotnak, amelyekből HU keletkezik. További kémiai folyamatok hatására (elsősorban oxidáció) a HU szétesik és kisebb molekulák keletkeznek, amelyek lúgos közegben feloldódnak (HS). A HS esetlegesen tovább bomlanak, és a keletkező molekulák oxigénben elég gazdagok lesznek ahhoz, hogy kisebb pH értékek esetén is oldódjanak. Egy másik elképzelés szerint először a biopolimerek kis molekulákra esnek szét és ezekből a kis molekulákból polimerizációval (molekulák egyesülésével) keletkeznek a huminanyagok.
A huminanyagok 45–60%-a szerves szén, 25–50%-a oxigén, 4–7%-a hidrogén, míg 0,5–5% szervetlen vegyületeket (növényi hamu) alkotó más elem. Ebből következik, hogy a szerves szén tömegét 1,7-del kell megszoroznunk ahhoz, hogy a HA moláris tömegét kapjuk meg (lásd fent idézett irodalom). A végzett analízisek azt mutatják, hogy a különböző HA mennyisége a következő módon aránylik egymáshoz: FS < HS < HU. Ezzel szemben az oxigén legnagyobb mennyiségben a FS-ban, legkisebb arányban a HU-ban fordul elő. Az oxigén funkciós csoportokban fordul elő, mint pl. –OH. A HA oldhatóságát és reakcióképességét ezek a csoportok határozzák meg. A HA ioncserélő képessége is az –OH csoportoktól függ.

A környezettudomány alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 549 1

A környezettudomány az emberi tevékenység és a környezet kapcsolatának, általában a környezeti törvények megismerésének tudománya. Alapvető feladata az életet befolyásoló külső tényezők változásainak nyomon követése, ezek gazdasági és szociális következményeinek feltárása, az emberi tevékenység és a környezetet ért emberi hatások összekapcsolása megfigyelések, illetve matematikai modellek segítségével. Jelen kötet célja a földi környezet kialakulásának és jelenlegi állapotának leírása, az ember és környezete kapcsolatának természettudományos tárgyalása. Ennek megfelelően ismerteti a környezeti változások rövid történetét, röviden vázolja a légköri és a szárazföldi környezetre vonatkozó ismereteket, valamint az óceánok geológiai, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait. Végül tárgyalja a különböző környezeti tartományok kölcsönhatásait, a legfontosabb földi elemek és vegyületek biogeokémiai körforgalmát. A könyv elsősorban a környezettudomány hazai kutatását és oktatását kívánja elősegíteni, de ajánlható minden érdeklődőnek, aki környezetünk problémáit tudományos elmélyültséggel kívánja megismerni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/meszaros-a-kornyezettudomany-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave