Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


A felsővezetők szerepe

A compliance-rendszerek (compliance-programok) felsővezetői támogatottság és elkötelezettség nélkül nem valósíthatók meg, compliance-kultúra nélkülük nem megteremthető. A felsővezetői elkötelezettség akkor adott, ha a vezetők ismerik és átlátják a compliance-rendszer elemeit és működését, és figyelemmel kísérik és autoritásukkal elősegítik (kvázi kikényszerítik) a compliance-program megvalósulását.1 A felsővezetőség aktív, és őszinte elköteleződése segíti elő, hogy a vállalat compliance-kultúrája pozitív („pro-compliant”) irányba változzon. Fontos, hogy a compliance-rendszer által támasztott követelmények méltányosak legyenek, és a vállalat minden tagjára, a hierarchiában betöltött pozíciótól függetlenül egyaránt vonatkozzanak. Ez segíti elő a compliance-rendszerek hitelességét és legitimitását a munkavállalók (üzleti partnerek, ügyfelek) irányába. Ha a munkavállalók (üzleti partnerek, ügyfelek) szerint is hiteles a felépített compliance-rendszer, kizárólag akkor ösztönzi őket arra, hogy jelentsék a potenciális visszaéléseket, illetve maguk is a megfelelő magatartást tanúsítsák. Ha a felsővezetői elkötelezettség és ehhez kapcsolódóan a vállalat compliance-kultúrájának kialakulása, illetve fejlődése elmarad, a compliance-rendszer nem fogja elérni a célját, és ebben az esetben csak papíron létező compliance-ről beszélhetünk, amelynek így pont a lényege nem valósul meg, mert a nem etikus vállalati kultúra hordozza magában a legnagyobb compliance-kockázatot.2

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave